Fotó: Barabás Ákos
A székely zászlón keresztül felépülő székelyföldi identitást és politikai mobilizációt bemutatni hivatott könyvet is ismertettek az online megrendezett 11. Szociológus Napok egyik csütörtöki eseményén.
2021. május 14., 12:152021. május 14., 12:15
2021. május 14., 12:272021. május 14., 12:27
A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.
Az egyik csütörtöki eseményen Toró Tibor kolozsvári politológus, szociológus beszélgetett Patakfalvi-Czirják Ágnessel a nemrég megjelent, A székely zászló a politikától a hétköznapig című kötetéről. A témában való kutatás huszonhárom, terepen készített interjúból, különböző fókuszcsoportokból és diskurzusokból állt össze.
Azt vizsgálja, hogy tizenöt év alatt azok a személyek, akik ebben a periódusban marginálisak voltak, hogyan alakították a kék és arany zászlót erősen meghatározó székely szimbólummá, amely egy felemelkedési lehetőséget nyújtott számukra. A könyvet egy elméleti rész vezeti fel, majd egy módszertani bemutatón keresztül a harmadik fejezetben arról olvashatunk, hogyan alakul a zászló szerepe a politika és a hétköznapok terén. A negyedik részt egy konklúzióval zárja a szerző.
Toró Tibor a beszélgetés alatt kiemelte azt a folyamatot, mely során a székely zászló kapcsán a politikai diskurzustól az esküvőkig jutunk el. Patakfalvi-Czirják Ágnes ezen a ponton
Emellett vizsgálja a székely identitás megalkotását, mikor még a magyar identitásnak egy alternatívájaként kezdődik, és az erősebb politikai faktorok (az RMDSZ és a magyar kormány) a szimbólumra való rákapcsolódást követően magukévá teszik vagy felújítják, ami által meghatározzák a helyét a magyar identitás konstrukciójában.
A könyv ezt különbözőféleképpen ragadja meg: tanulmányozza a politikai diskurzusokat, különböző eseményeket, illetve a székely zászlónak a lényegét, mely szerint a román nemzetépítő diskurzussal szemben hogyan határozzák meg saját magukat a székelyek, illetve a Székely Nemzeti Tanács hogyan határozza meg Székelyföldet. Olyan kérdéseket tesz fel, amelyek által vizsgálja bizonyos politikai szervezetek viszonyulását a székely zászlóhoz, hogyan segítik ennek a szimbólumnak a terjedését, a mindennapokban ez milyen módon jelenik meg, illetve milyen értelmezési keretekbe helyezik magukat Székelyföld lakosai.
„A jelenség megnyilvánulása – amely alátámasztja a zászló identitásképző erejét, viszont a politikai mobilizációs erejét nem – a román nyelvtudás kapcsán is érzékelhető, amivel a román állammal kapcsolatos marginalizációjukat is magyarázzák. A fiatalok körében is megjelenik a román állam, mint idegen hatalom” – fogalmazott a kolozsvári szociológus.
Továbbá a könyv olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a sportban, mint identitásépítő dimenzióban hogyan jelenik meg a székely zászló, illetve miként kapcsolódik és válik mindennapivá. Egy további fejezet a művészetekre is kitér: a szerző azt vizsgálja, hogyan jelenik meg benne a székely zászló, és ez mit jelent a Székelyföldön tradicionálisan jelenlevő politikai aktivista művészetben.
„Az apró hétköznapi momentumok képesek egy sokkal finomabb és sokkal törékenyebb, illetve intimebb történetet elmesélni arról, hogyan éljük meg az identitásunkat általában, a kötődéseink mennyire ellentmondásosak tudnak lenni.
Engem a székely zászlóban az érdekel, hogy milyen gyorsan és milyen eredményesen popularizálódott, illetve a terepmunka során azt is kutattam, hogy a székely zászlót milyen módokon lehet használni” – összegzett Patakfalvi-Czirják Ágnes.
Nem ritkán egy tőről fakadnak a szociológiai és az összeesküvés-elméleteket elindító alapgondolatok, aztán ez utóbbihoz – egy váratlan fordulat folytán – mégis végletekig elvitt, irracionális elemek szövődnek. Kustán Magyari Attila Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába című kötetének s
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
szóljon hozzá!