Fotó: MTI
Bár a polgármesteri hivatalok szociális ügyekkel foglalkozó alkalmazottai attól tartottak, hogy a gazdasági válság, illetve a munkanélküliek számának növekedése miatt idén jóval több igényléssel szembesülnek majd, a módosítás miatt a tavalyinál kevesebben részesülhetnek a támogatásban. A kispénzű lakosok szomorúan fogadták a hírt, mint mondták, így még az eddiginél is többet kell majd takarékoskodniuk a fűtőanyaggal.
Sepsiszentgyörgyön 30 százalékkal csökkenhet a fűtéstámogatásra jogosultak száma a tavalyihoz képest – derül ki abból a felmérésből, amelyet a háromszéki megyeközpont népjóléti igazgatósága végzett. Az illetékesek arra szerettek volna választ kapni, hogy milyen hatása lesz a kormány azon, hétfőn érvénybe lépett határozatának, mely csökkentette a fűtéspótlék értékküszöbét.
Tankó Vilmos, az igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, előrejelzéseik szerint a drasztikus intézkedés egyharmadával csökkenti majd a városban a fűtéstámogatásra jogosultak számát. Kovászna megyében tavaly közel húszezer család részesült az állami támogatás ezen formájába. Sepsiszentgyörgyön több mint 7000 család kapott gázártámogatást, míg 1200 család a tűzifára kapott szubvenciót.
A gázzal fűtő családoknál az állami támogatást levonják a számla értékéből, míg a fával tüzelők az öt hónapra járó segélyt egyszerre, készpénzben kapják kézhez. Az igényléseket hétfőtől október 31-éig lehet benyújtani, a formanyomtatványokat a hivatalban kaphatják meg az érdeklődők, részletezte Tankó Vilmos.
Mint mondta, a kéréseket egyszer kell beadni, az iroda a támogatás folyósításának egész időszakában – 2009 novembere és 2010. március vége között – fogadja az igényléseket, a segélyt azonban visszamenőleg nem folyósítják.
A háromszéki hatóságok az év elején arra kérték a kormányt, hogy hegyvidéken hosszabb ideig folyósítsák a támogatást, mivel hosszabb a tél, a háromszékiek közel fél évig kénytelenek fűteni. A kormány azonban nem vette figyelembe a javaslatot. Tankó ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megyében alacsonyabb az átlagbér az országos átlagnál, tehát több a szegény ember, így ebben a térségben még nagyobb szükség van a támogatásra.
A gazdasági válság miatt Bihar megyében is sokkal több a munkanélküli, mint az elmúlt években volt, ezért arra számítottak, hogy idén ősszel jóval többen igényelnek majd fűtéstámogatást, mint tavaly – közölte lapunk megkeresésére Gáti Gizella, a Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatala (ASCO) szociális részlegének vezetője. A jövedelemküszöb módosulása miatt azonban a kérvényezők száma nemhogy nőni, de csökkenni fog.
Nagyváradon kedden volt az első nap, amikor a fafűtésre kérhettek szubvenciót a rászorulók. Gáti elmondta: reggel nagyobb hullámban jöttek az igénylők, ám kora délután már szinte senki nem állt a pultoknál. Az ASCO kedden kezdte el az újfajta formanyomtatványok kézbesítését, amelyeken már az új, csökkentett határérték szerepel. A városban tavaly mintegy 15 ezren részesültek fűtéspótlékban, idén ez a szám bizonyára csökkenni fog.
Brassóban csupán 1329-en igényeltek eddig fűtéstámogatást az idei télre, ebből 1167 gáz-, 162 pedig távfűtésre vonatkozik – közölte tegnap George Scripcaru polgármester. Az elöljáró szerint bár a kérvényezők száma nőni fog, jóval kevesebb lesz, mint tavaly, amikor több mint 16 ezren kértek szubvenciót.
Ebből csupán mintegy hatezer a távfűtéssel rendelkezők száma, a Cenk alatti városban ugyanis az elmúlt években egyre többen váltak le a távhőhálózatról és szereltek be saját hőközpontot. Jelenleg csupán 30 ezer lakásban van központi fűtés, míg 1990-ben 80 ezerben volt.
Hidegzuhanyként érte a kormány döntése – közölte lapunkkal a sepsiszentgyörgyi G. Gyöngyvér, aki nyugdíjas édesanyjával lakik. Mint mondta, éppen kiszámolták, beleférnek a 615 lejes értékszintbe, és már a formanyomtatványt is kivették, amikor értesültek a határérték módosításáról. „Évek óta kaptunk fűtéstámogatást, nem volt nagy összeg, de sokat segített.
A módosítás miatt idén télen még többet kell majd fagyoskodnunk, az eddiginél is kevesebbet tudunk majd fűteni” – panaszolta Gyöngyvér. P. D. nagyváradi egyetemista nyugdíjas édesanyjával él egy fafűtéses magánházban, és mivel ő maga nem keres, szüksége lenne a támogatásra.
A baj csak az, hogy édesanyja jövedelme havi 900 lej, és ez tavaly még elegendő lett volna az igényléshez, idén azonban épp egy hajszálnyival több a megengedettnél. Kettéosztva ugyanis 450 lej jut egy főre a megengedett 425 helyett.
„Az, hogy épp túllépjük a plafont, nem jelenti azt, hogy nincs szükségünk a szubvencióra” – mondta el lapunknak P. D. Számításai szerint naponta mintegy öt lejbe kerül a fa, ám ehhez még az elektromos fűtőkészülék által használt áramot is hozzá kell számolni, a régi kályha ugyanis nem működik megfelelően.
Mint arról beszámoltunk, a kormány hétfőtől csökkentette azt a maximális összeget, amelynél kevesebbet keresők a téli hónapokban fűtéstámogatásban részesülhetnek. A tavaly érvényes 615 lejes értékszint helyett idén azoknak egészítik ki a fűtésszámlájukat, akiknél a háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a 425 lejt.
A kormányhatározat értelmében az egy főre eső 155 lejnél alacsonyabb havi jövedelem esetében a családok távfűtési számláját 90 százalékban támogatják a téli hónapok idején, ha pedig az egy főre eső jövedelem 355 és 425 lej között van, a támogatás értéke nem haladhatja meg a számla 40 százalékát.
Eddig a törvény lehetővé tette, hogy azok a családok is 20, illetve 10 százalékos szubvencióban részesüljenek, amelyekben az egy főre eső nettó havi jövedelem legtöbb 440 lej, illetve 500 lej volt.
A kormány a válsággal indokolta a küszöb csökkentését, azt állítva, hogy ezáltal több mint hetvenmillió eurót spórol. A kabinet szerint idén 126,7 millió lejjel kevesebbet kell költenie a szociális juttatásokra, és jövő év elején a megspórolt összeg eléri a 190 millió lejt.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.