A román pártok szenátorai egyértelművé tették: az általuk képviselt politikai alakulatok a törvénykezdeményezés ellen fognak voksolni (archív felvétel)
Fotó: România Liberă
A szenátus döntéshozó kamaraként a jövő héten szavaz az autonómiastatútumról. A szerdai vitán a román pártok képviselői egyértelművé tették: az általuk képviselt politikai alakulatok nem támogatják az „idegesítő, alkotmányellenes” kezdeményezést.
2018. május 23., 16:042018. május 23., 16:04
Valamennyi román parlamenti párt képviselője az önrendelkezés ellen foglalt állást szerdán a szenátus plénumában, a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezet vitáján. A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvényjavaslatként beterjesztett autonómiastatútumról
Kulcsár-Terza József képviselő felszólalásában megismételte korábbi érveit, miszerint az autonómia nem alkotmányellenes, nem jár határmódosítással. Emlékeztetett, 2007-ben, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett népszavazáson 220 ezer székely mondott igent az önrendelkezésre. Hozzászólása végén a tervezetet benyújtó politikus
A szerdai szenátusi vitán a román pártok honatyái egyértelművé tették: az általuk képviselt politikai alakulatok a törvénykezdeményezés ellen fognak voksolni. Titus Corlăţean szociáldemokrata párti (PSD-s) szenátor felszólalásában úgy fogalmazott, a román politikai osztály már elég érett ahhoz, hogy erről a kérdésről vitázzon és szavazzon, bár a „botrányos” kezdeményezés sérti Románia alkotmányát.
Kifejtette, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás terén szavatolt kisebbségi jogok tekintetében sok európai ország nem éri el a romániai standardokat. „Keserű szájízzel maradtunk (…) Jogunk van a trianoni jelképek használatára, és bár eddig nem tettem meg, be fogok erről terjeszteni egy törvénytervezetet, hiszen 1920. június 4. számunkra jelentőségteljes dátum” – jegyezte meg a szenátor.
Cristian Chirteş Maros megyei liberális párti szenátor egyenesen idegesítőnek nevezte, hogy 150 romániai település számára párhuzamos kormányzást irányoz elő az autonómiastatútum. Ion Hadârcă, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szenátora azt fejtegette, hogy
Ezt folytatta Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) politikusa, aki szerint a gagauz minta alapján a magyaroknak le kellene mondaniuk meglevő jogaikról, majd felolvasta az alkotmány első cikkelyét. „Sértőnek tartom ezt a kezdeményezést, a többség több tiszteletet érdemel, de addig fogjuk felolvasni az alkotmányt, amíg ezt mindenki megérti” – mondta.
Radu Mihail, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora úgy fogalmazott, a romániai magyaroknak is olyan jogállamra van szükségük, amely biztosítja a szabadságot, és a jólétet, a hozzá nem értésnek és a korrupciónak nincs nemzetisége.
A tervezet mellett egyedül Tánczos Barna RMDSZ szenátor állt ki, aki felszólalásában a nyílt párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. „A törvényhozó testületnek az állampolgárok igényét figyelembe véve kell törvényt alkotnia, így az autonómiatervezetünk ellen szóló riogatások és félrevezetések messze nem egy európai szemléletet tükröznek részükről.
– fogalmazott Tánczos Barna. A székelyföldi szenátor rámutatott: a Gyulafehérvári nyilatkozat is egyértelműen kimondja, hogy a Romániában élő kisebbségek különböző autonómiaformák mentén élhetnek a modern Románia határain belül, azonban erről mindmáig még beszélni sem lehet.
„Szemléletváltásra van szükség, meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb megvalósul a tisztességes párbeszéd, a szemléletváltás,
– jelentette ki felszólalásában Tánczos Barna.
Kulcsár-Terza József az ülést követően lapunknak elmondta, zavaró, hogy a szakbizottságokban sem volt érdemi vita, a plénumban is csak politikai nyilatkozatok hangzottak el, az ülésvezető pedig úgy zárta le a vitát, hogy nem hagyott neki lehetőséget arra, hogy a felvetésekre válaszoljon. „Ennek ellenére az idő engem igazol. Be kell nyújtani a statútumot, beszélni kell róla” – mondta a politikus.
A szenátus közigazgatási és területrendezési szakbizottsága is negatívan véleményezte kedden a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet.
Románia az utóbbi években egyre népszerűbb úti céllá vált a külföldi betegek körében, akik az alacsony árak és az egyre magasabb színvonalú orvosi szolgáltatások miatt választják az országot.
Január 10-éig szokatlanul meleg idő, majd lehűlés várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kiadott, kéthetes előrejelzéséből.
Szerda estig elsőfokú szélriadó van érvényben az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátokban, és a hegyvidékeken csapadékra is számítani kell.
Vízkereszt napján Böcskei László megyéspüspök a nagyváradi székesegyházban végezte el a vízszentelés szertartását, a hívek pedig „A remény zarándokai” feliratú, a Szentév mottójával ellátott üvegekben vihették haza a szentelt vizet.
Húsz év után sikerült visszaszereznie az alpolgármesteri tisztséget a pécskai RMDSZ-nek. Kocsik Imre lett a „befutó” az Arad megyei településen, aki szerint nagyobb önbizalmat és önbecsülést adhat a pécskai magyarságnak a siker.
Egy halálos áldozatot és három sérültet követelt egy szombat éjszakai spontán konfliktus, amely a történelmi Máramarosban található Jód (Ieud) településen tört ki. Az áldozat egy 23 éves helybeli férfi.
Hetvenöt éves korában elhunyt Puskás Bálint Zoltán jogász, volt alkotmánybíró, az RMDSZ korábbi szenátora, a romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja és tiszteletbeli elnöke.
Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik, a finomszemcsés részecskék okozta légszennyezés elsősorban a nagy városokban, például Kolozsváron jelent súlyos problémát.
Tömbházlakásának lépcsőházában lett rosszul, és elhunyt egy 75 éves temesvári férfi röviddel azután, hogy kibocsátották a kórházból. Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított vizsgálatot a rendőrség.
A hegyimentők és a határrendészek a péntekről szombatra virradó éjszaka két ukrán állampolgárt hoztak le a Máramarosi-havasokból – tájékoztatott Dan Benga, a Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat (Salvamont) igazgatója.
szóljon hozzá!