Fotó: Facebook/Várkert Fesztivál
Húszmillió lejes uniós támogatást nyert a gyalui várkastély restaurálására a Traditio Transylvanica Alapítvány. A pályázat értelmében négy év alatt újítanák fel Erdély egyik legnagyobb várkastélyát, amely ilymódon bekerülne a turisztikai körforgásba.
2017. november 28., 10:382017. november 28., 10:38
2017. november 28., 10:542017. november 28., 10:54
Közel 22 millió lejes beruházás keretében újulhat meg a Kolozsvártól 17 kilométerre található Gyalu várkastélya. Az Erdély egyik legnagyobb várkastélyának számító Vass–Bánffy-kastély felújítására vonatkozó pályázatot finanszírozásra érdemesnek találta az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség, az ingatlan a regionális operatív program (POR) keretében részesül európai uniós támogatásban.
Húszmillió lejből újítják fel a válaszúti Bánffy-kastélyt, a beruházás európai uniós vissza nem térítendő támogatásból valósul meg.
A műemlék épületet többéves várakozás után szolgáltatták vissza a Kanadában élő örökösnek, Barcsay Tamásnak, aki – mivel nem rendelkezett a felújításhoz szükséges összeggel – eladta azt Nagy Elek üzletembernek. A kolozsvári származású vállalkozó kulturális központként hasznosítaná az ingatlanegyüttest, felújítása és gondozása érdekében létrehozta a Traditio Transylvanica Alapítványt, amely a pályázatot benyújtotta.
Az ügynökség szerint a projekt fő célja, hogy restaurálása révén értékesítsék a kastély adottságait és bevonják azt a turisztikai körforgásba. Mint írják, a projekt megvalósítására a szerződés megkötésétől számítva 48 hónap áll a pályázó Traditio Transylvanica Alapítvány rendelkezésére.
Négy év alatt újulna meg a műemlék épület
Fotó: Bethlendi Tamás
A finanszírozók azt remélik, hogy a felújítást követően évente hat százalékkal nő majd a Nagyvárad–Kolozsvár főút mentén található várkastélyt meglátogató turisták száma.
A hír igaz – erősítette meg a Krónikának Gergely Balázs, a Traditio Transylvanica Alapítvány kuratóriumi tagja és intézője, részleteket azonban nem kívánt elárulni. Mint mondta, ezeket a közeljövőben tartandó sajtótájékoztatón ismertetik.
Mint mondta, az alapítvány kulturális központként hasznosítaná az ingatlant, amelyben a felújítás során kiállítótereket és konferenciatermeket alakítanak ki. A várkerttel együtt ez „történelmi-kulturális kalandparkként” működne, a kastélyparkban szabadtéri színházat hoznának létre, de az elképzelések szerint itt kapna helyet Kalotaszeg első falumúzeuma is, a részben lakható skanzenben tíz-tizenöt portát rendeznének be. Emellett mesemúzeum, meseösvény, illetve régészeti skanzen ötlete is felmerült – tette hozzá Gergely Balázs.
A gyalui kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy-család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból.
Unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse: 2012 szeptemberében kapta vissza. De kénytelen volt belátni, hogy nem lesz képes biztosítani a megmaradását, ezért úgy döntött, eladja olyasvalakinek, akinek anyagi lehetőségei is vannak a megmentésére, ugyanakkor a személye garancia arra, hogy megmarad.
Kulturális intézményt működtetne a felbecsülhetetlen értékű neoreneszánsz berendezéssel rendelkező válaszúti Bánffy-kastélyban a Kolozs megyei önkormányzat. A szinte biztosra vett uniós támogatásból tavasszal látnának hozzá a műemlék restaurálásához.
A gyalui várkertben fesztivál is működik, a Kolozsvári Magyar Napok szervezői idén immár második alkalommal tartották meg itt az elsősorban gyerekes családoknak szánt Várkert Fesztivált.
Fesztiválozók a gyalui kastélyparkban
Fotó: A Várkert Fesztivál Facebook-oldala
Egyébként nem a gyalui az egyetlen Kolozs megyei kastély, melyet a közeljövőben EU-s alapokból korszerűsítenek, pályázati pénzből újul meg a válaszúti Bánffy-kastély is, melyben szintén kulturális központot működtetne a Kolozs megyei önkormányzat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!