Ma már csak emlék. Herkulesfürdő szebb napokat is megélt a múlt század elején
Fotó: loc.gov
Száz évvel ezelőtt még Európa harmadik legnépszerűbb fürdőhelyeként tartották számon, ahol császárok és királyok is megfordultak, ma azonban már csak romok emlékeztetnek az egykori pompára Herkulesfürdőn. A napokban Bukarestben nyílt kiállítás apropóján a neves fürdőhely múltjáról és jelenéről tartottak előadást a szakemberek, akik abban reménykednek, hogy a Krassó-Szörény megyei településnek jövője is lesz.
2021. február 28., 11:592021. február 28., 11:59
Csupán két európai fürdőhely előzte meg a szálláshelyek száma és a népszerűség tekintetében a múlt század elején Herkulesfürdőt, amely az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkedveltebb üdülési célpontja volt. A Krassó-Szörény megyei fürdővárosban nemcsak a vagyonos polgárság töltötte szívesen szabadidejét, hanem Ferenc József császár és felesége, Erzsébet is felkereste, de a román és szerb király is megfordult itt.
– derült ki Géra Eleonóra történész-levéltáros, az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszéke egyetemi docensének online előadásából. A budapesti szakember volt ugyanis a bukaresti Magyar Kulturális Intézet egyik meghívottja abból az alkalomból, hogy Herkulesfürdő egykor és ma címmel nyitottak kiállítást az intézmény székhelyén.
A bukaresti kiállítás a fürdőváros múltját és jelenét is bemutatja
Fotó: Bukaresti Magyar Kulturális Intézet
Felidézte, hogy a budai Aquincumhoz hasonlóan már az erdélyi fürdőhely története is a római korban kezdődött, így nem véletlen, hogy a római istenről kapta a nevét. Az ókor után feledésbe merült, és ez a helyzet csak a 18. század harmadik negyedében változott meg, amikor a kémia és vegyelemzés iránti érdeklődés révén a vizek gyógyhatása is a figyelem középpontjába kerül. A vízgyógyászat új kezelési formává válik Európában, ezzel megteremtődnek a polgári fürdőkultúra alapjai.
hogy másoknak ez ne juthasson tudomására.
A fürdőhelyek népszerűsége számos szolgáltatás megjelenését is maga után vonta, varrónők, szabók, cipészek, kalaposok álltak a polgárság rendelkezésére az itt töltött pár hetes kúra alatt, és természetesen megjelentek a fényképészek is, akiknél a fürdővendégek elkészítették ottlétük bizonyítékát.
fiatal nők, férfiak, népes polgári családok kerültek lencsevégre. A levelezőlapok mellett a fürdőváros más szuvenírekkel is szolgált, kedvelt emlék volt például az ivópohár, melyet a kúra során használtak a fürdővendégek, de akár haza is küldhették. Ha egyáltalán volt kinek, hiszen a kor divatja szerint nyaranta egész családok vonultak le a fürdőhelyekre, valósággal menekülve a városok zsúfoltsága, rossz levegője és zaja elől.
Pezsgő társasági élet is zajlott a fürdővárosban
Fotó: Fortepan/Fortepan
Géra Eleonóra felidézte, a Monarchia legelegánsabb fürdőhelye Karlsbad (Karlovy Vary cseh fürdőváros) volt, főleg az európai arisztokrácia és nagypolgárság látogatta, ők tudták megfizetni. Koronás fők is előszeretettel látogatták a fürdőket, diplomáciai események helyszínei is voltak. Herkulesfürdőn is volt uralkodói vizit, a millenniumi események alkalmával itt találkozott Ferenc József császár I. Károly román, illetve Mihály szerb királlyal. A Sisiként emlegetett császárné is többször megfordult itt, hajóval érkezett.
Határvidék lévén, katonák is előszeretettel látogatták, nemcsak a gyógyvíz, a pezsgő társasági élet miatt is.
A Monarchia idején a fürdőhelyek a társasági élet helyszínei is voltak, ugyanis egy fürdőkúra 4–6 hetet tartott, erre az időszakra pedig a vendégek szórakoztatásáról is gondoskodni kellett. „Ilyen helyszín volt például a zenepavilon, míg a kúra mellé javasolt testmozgás a közeli parkban zajlott napi séta formájában” – részletezte a fürdőzési szokásokat a történész-levéltáros.
Míg a tehetősebbek magánvillákban szálltak meg, a többség a szállodákban lakott. A Rudolf-udvar például a luxusigényeket is kielégítette, a tehetősebb lakók a kor szokása szerint az első emeleti, utcafronti lakosztályokban laktak, míg akiknek az olcsóbb emeleti szobákra sem tellett, magánházaknál béreltek szobát.
Dicső múlt. Előtérben a Herkules-szobor
Fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége
Megtudtuk az előadásból, hogy 1892-ben Herkulesfürdőn 681 elfoglalható szoba volt, ezzel a harmadik helyen állt Európában. „A fürdőre járás hozzátartozott a jómódú polgárság társadalmi státusához, a társasági élet hozadékaként akár házasságok is köttettek itt” – mondta a történész, reményének adva hangot, hogy Herkulesfürdő visszanyeri egykori ragyogását.
Ezt szeretné Ștefan Balici, a Romániai Örökségvédelmi Intézet igazgatója is, hangsúlyozva, hogy a monarchiabeli fürdővárosok öröksége számos értéket hordoz.
– mondta az előadó, aki szerint ez szorosan összefügg a vasúti örökséggel is, hiszen a kettő együtt fejlődött. De ez az örökség számos gond forrása is, tette hozzá, nem titkolva, hogy az 1989 utáni privatizálások folyományaként sok ingatlan tulajdonjoga máig nem tisztázott, perek tárgyát képezi, így az épületek rendbetétele is késik.
Emiatt vannak leromlott állapotban Herkulesfürdő értékes műemlékei is, mutatott rá Balici, többek között a fürdőváros fő látványosságát, a Szapáry fürdőt említve példaként.
De a Szapáry-fürdőn kívül – melyet a temesvári Locus egyesület fiatal építészei próbálnak biztonságossá tenni a Herculane Project keretében – más épületek is sürgős beavatkozásra szorulnak, mint például az Erzsébet-villa, melynek a Norvég Alapból folytatnák a felújítását.
A Szapáry-fürdő napjainkban
Fotó: Facebook / Herculane Project
A szebb időket megélt fürdőtelepek újjáélesztéséhez külön programokra van szükség, ahogy a helyi közösség támogatására is. „Herkulesfürdőn ez biztosított, ugyanis a Locus egyesület első körben megteremtette a kapcsolatokat a fürdőváros felélesztésében érdekelt felek között” – mutatott rá az igazgató.
Herkulesfürdő múltjáról és jelenéről nyílik kiállítás a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben egy olyan sorozat részeként, amely a Kárpát-medencei fürdőkultúrát hivatott bemutatni és népszerűsíteni.
Ennek mikéntjéről már Oana Chirilă, az egyesület alapítótagja, a Herculane Project vezetője számolt be, aki bevezetésként rámutatott: a Szapáry fürdő a legértékesebb fürdővárosi örökség Romániában. Nem csoda, hogy temesvári építészhallgatókként többször is felkeresték, belopakodtak a betört ablakokon, majd a sajtóban is próbálták felhívni a figyelmet a siralmas állapotokra. Innen kezdődött minden, az írás akkora nemzetközi visszhangot keltett, hogy úgy érezték, tenniük kell az épület megmentése érdekében.
Nemcsak a helyi közösség számára fontos mindez, hanem mindazon turisták számára is, akik az idők során megfordultak itt, ezért a projekt az érdekelt felek megkeresésével kezdődött.
Előtte-utána. A második képen a fiatal építészek keze nyoma
Fotó: Facebook/Herculane Project
A helyi önkormányzat felkeresése mellett a Locus egyesület nyári táborokat szervezett, hogy ide szoktassa a fiatal építészeket, akik segíthetnek majd a mentésben, de művészek is alkottak itt figyelemfelkeltő céllal.
Bárki segíthet megmenteni Erdély egyik leghíresebb fürdőhelyét, a romokban álló Herkulesfürdőt: a Szapáry-fürdő állagmegóvásán ügyködő civilek SMS-kampánnyal gyűjtenék össze az állagmegőrzéshez szükséges további összeget.
Arra, hogy nincs vesztegetni való idő, az egyik terem tetőzetének a beomlása ébresztette rá őket – emlékezett vissza Oana Chirilă –, így született meg a műszaki terv, és kezdődött el a sürgős beavatkozás, miután a közösségi háló és szponzorok révén első körben 58 ezer eurót sikerült összekalapozni a mentési munkálatokra.
biztosították a majolikakút védelmét, kitakarították a szeméttől és törmeléktől az évtizedek óta magára hagyott épületet.
A Herculane Project keretében két szakaszban zajlott a beavatkozás
Fotó: Facebook/Herculane Project
Ezek után tavaly újabb adománygyűjtés kezdődött, SMS-kampánnyal próbálnak pénzt szerezni a további munkára. Oana Chirilă azt reméli, hogy sikerül országossá bővíteni a projektet, hiszen az általuk elvégzett sürgős beavatkozásnak az épület teljes felújításával kellene folytatódnia, ami már nemcsak a szakmára tartozik, ehhez az összes szereplőnek az együttműködése és társadalmi támogatás kell.
Elvégezte a legsürgősebb állagmegőrzési munkálatokat Herkulesfürdőn a Szapáry-fürdő megmentésén fáradozó fiatal építészcsapat, mondta a Krónikának Oana Chirilă projektmenedzser. Mivel a teljes állagmegőrzéshez még 45–50 ezer euróra lenne szükség, újabb adománygyűjtést indítanak.
Rendhagyó tárlat Bukarestben Herkulesfürdő múltját és jelenét mutatja be az a kiállítás, mely a múlt héten nyílt a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben egy, a Kárpát-medencei fürdőkultúrát bemutatni hivatott tárlatsorozat részeként. Kósa András László igazgató a megnyitón elmondta: az intézet 2019-ben indította el a Kárpát-medencei fürdőhelyeket népszerűsítő sorozatát, eddig Borszék és Fonyód került terítékre. Most Herkulesfürdő dicső múltját idézik meg a kiállítótermekben a Fortepan archív fotógyűjteményeiből származó képek segítségével, ugyanakkor az itteni építészeti örökség megmentésén fáradozó Herculane Project önkénteseinek eddigi munkáját is bemutatják. A tárlat harmadik részét Radu Igazság egyetemi tanár és fotográfus gyűjteményéből származó eredeti régi fényképek és dokumentumok adják: a térség kommunizmusbeli életének lenyomatai Herkulesfürdőről, Ada Kaleh szigetéről, Orsováról, Szörényvártornyáról. Az egyetemi tanár először 1966-ban, hatodikos korában utazta be Romániát és jutott el Herkulesfürdőre is, mely kommunizmusbeli aranykorát élte, és Ada Kaleh szigete is látogatható volt még. Ma már nem kívánkozik sehova, mondta a professzor, hiszen egy romhalmaz az egész. „Ha valamilyen csoda folytán újjáépülne, az Herkules 13. csodája lenne” – fogalmazott az online közvetített megnyitón Radu Igazság.
Radu Igazság egyetemi tanár számos emléket őriz a fürdőhelyről
Fotó: Bukaresti Magyar Kulturális Intézet
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!