HIRDETÉS
A gólyák gyűrűzése a webkamerával megfigyelt magyarfenesi fészeknél kezdődött, így a műveletet a Clujbird.ro honlapon közvetített élőképen is lehetett követni. A gyűrűzést végző Szabó D. Zoltán biológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója a helyszínre összegyűlt érdeklődőknek is juttatott a látványosságból: az egyik kisgólyát lehozta, és a gyűrűzés közben el is magyarázta az esemény jelentőségét.
Mint a szakértő elmondta, valamennyi kisgólya lábára egy alumíniumgyűrű és egy nagyobb méretű műanyag gyűrű kerül. Az alumíniumgyűrű az elpusztult madarak azonosítására szolgál, a fehér műanyag gyűrűkön nagy méretű fekete számok láthatók, amelyek alapján az élő madarakat is lehet azonosítani. A számok távcsővel, vagy fényképek kinagyításával olvashatók le.
A biológus elmondta: a korábbi években meggyűrűzött gólyákat a vonulásuk során Törökországból és Izraelből jelentették.
Az MTI által idézett Szabó D. Zoltán elmagyarázta: a gólyák gyűrűzésére a fészekből való kirepülés előtt van lehetőség, ilyenkor ugyanis nem tudnak elmenekülni az emberek elől. A gyűrűzés során feljegyzik, hogy melyik fiókára milyen sorszámú gyűrűk kerültek, és megmérik a kisgólyák csőrhosszát. A biológus megjegyezte: nagyon nagy különbségeket láttak az egyes fészkek között. Míg a magyarfenesi fészekben nevelkedő négy kisgólya méretben már megközelíti a szüleit, és várhatóan egy hét múlva ki is repül a fészekből, a szomszédos Járarákoson a legkisebb gólyafióka még a gyűrűzéshez is túlságosan kicsinek bizonyult.
A gyűrűzési akció szervezője elmondta: a kisgólyák mintegy fele nem éli meg az egyéves kort. Sokuk erejét meghaladja az első afrikai út, melyre alig pár héttel az után kell elindulniuk, hogy megtanultak repülni. A erdélyi gólyák gyűrűzése múlt héten Székelyföldön kezdődött. Mint arról beszámoltunk, a marosvásárhelyi Milvus csoport 19 Maros megyei faluban 136 fiókára tett gyűrűket, a Hargita megyei Homoródszentpál 30 gólyafészkében 113 fiókát jelöltek meg gyűrűkkel.
