Fotó: Boda L. Gergely
A történelmi településnevek visszavételét fontolgatja a makfalvi önkormányzat. Ez főként azért lenne lényeges, hogy a továbbiakban senki ne róhassa fel, a községháza miért helyezte ki a jelenlegi Hármasfalut alkotó három település névtábláját.
2015. május 18., 19:422015. május 18., 19:42
A \'89-es fordulat óta mindmáig csak egy szűk körű gondolkodó rétegnek volt fontos, hogy a kommunista hatalom által a nem sokat mondó Hármasfalu névre keresztelt település ismét visszakaphassa nevét, pontosabban neveit.
A Küküllő-menti helységet ugyanis bő fél évszázaddal ezelőtt még három falu – Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva – alkotta, melyeket már a 14. század első feléből származó írások is említenek. Az államalapító királyunkról elnevezett egyetlen erdélyi település 1332-ben a latin Sancto Stephano néven került a kor dokumentumaiba. Ugyanazon iratok tesznek említést Chakafaluaról is, a későbbi Csókfalváról.
Atosfalvát már magyar néven említik először, igaz, csak a 16. században. A néphagyomány szerint a település egy pestisjárvány után keletkezett, amikor Székelyszentistvánról hat család menekült ide, és alapította az akkori Hatosfalvát. Más nézet szerint a település neve az Ato személynévből származik.
Mint ismeretes, az összenőtt települések bejáratánál két évvel ezelőtt megjelent azok eredeti neve, majd egy 2014-ben érkezett prefektusi átirat következtében a községvezetés úgy döntött, kihelyezi a román fordítást is.
Amint beszámoltunk róla, a kormányhivatal nem érte be ennyivel: április elején Lucian Goga prefektus már a táblák eltávolítását kérte. A kormánymegbízott teljesen nevetséges kifogást talált magyarellenes követelésére, amikor a forgalom biztonságát veszélyeztető útjelzőkként tüntette fel a három falunévtáblát.
A Makfalvához tartozó település vezetői hallani sem akarnak a falunévtáblák eltávolításáról.
Ahhoz viszont, hogy a jövőben többé senkinek ne jusson eszébe ilyen követelésekkel megalázni a három település magyarságát, Nagy Zsigmond alprefektus szerint a régi elnevezéseket hivatalosan is vissza kellene állítani. A jogi procedúra első lépése a helyi referendum megszervezése lenne.
Vass Imre: gondolkodunk
Az eredeti nevek visszaállítása nem új keletű ötlet. Kiss Dénes református lelkipásztor hosszú ideje próbálja kezdeményezni a nevüktől megfosztott falvak visszakeresztelést. Egészen 2012-ig azonban az RMDSZ már-már ellenállásba torkolló érdektelenségébe ütközött. A három esztendővel ezelőtt bekövetkezett váltás ismét felcsillantotta a reményt, annál is inkább, mivel az új polgármester, Márton Zoltán az ügy egyik felkarolójának bizonyult.
Az MPP-s elöljáró idén bekövetkezett tragikus halála után helyettese és kollégája, Vass Imre sem veti el az ötletet. Mint mondja, mindenekelőtt falugyűlések szervezésével a teljes lakosság meggyőzésére lenne szükség. „A személyazonossági igazolványok cseréje miatt senki ne aggódjon, azt a hivatal költségvetéséből állnánk. De ha mi vállaljuk az anyagi terhet, a lakóknak is kell némi áldozatot hozniuk, nem maradhatnak érdektelenek\" – vélekedett lapunknak az immár ügyvivő polgármesterként tevékenykedő Vass.
Most már az RMDSZ is támogatná
„A kezdeményezést az RMDSZ is tudná támogatni\" – fejtette ki lapunknak a szövetség Maros megyei elnöke. Brassai Zsombor fontosnak tartja, hogy a három színmagyar falu visszakapja eredeti nevét, annál is inkább, mivel precedens is létezik; 1990-től errefelé öt másik Maros megyei településnek sikerült kiharcolnia ezt.
Brassai álláspontja áttörésnek számít, ugyanis néhány évvel ezelőtt éppen az RMDSZ volt az, amely csírájában elfojtotta az ellenzéki oldalról érkező kezdeményezést. Az alakulat helyi elnöke akkor azt nyilatkozta a Krónikának, hogy azért vetették el a problémát, mert megosztaná a három falut.
„És amúgy is minek, hisz mi mindhárom települést a régi nevén emlegetjük!\" – hárította el a kérdést Nemes András. Szerinte az ügy már csak azért sem egyszerű, mert anyagi vetülete van. Egy személyazonosságicsere – amelynek költségeit általában az önkormányzat szokta állni – legalább tíz lejbe kerül. Hármasfalunak azonban kevés az olyan lakója, akinek Szent István neve nem érne annyit.
Brassai Zsombor egyébként a prefektus előtt is azzal érvelt, hogy a történelmi nevek fontosak az itt élő közösségnek, még élénken élnek a helyiek köztudatában, identitástudatuk részei, amelyeket nem kellene semmiféle mesterkélt adminisztratív szempontok szerint sem kifogásolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!