Habár a magyar közösség gyalázásáért is börtönbüntetés jár, a romániai bíróságok soha senkit nem ítéltek el

Bírósági tárgyalóterem. A gyűlöletbeszéd kárvallottjainak beadványai nem jutnak el idáig •  Fotó: Pál Árpád

Bírósági tárgyalóterem. A gyűlöletbeszéd kárvallottjainak beadványai nem jutnak el idáig

Fotó: Pál Árpád

A napokban módosult a romániai büntető törvénykönyv, amely továbbra is bűncselekményként kezeli, és hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a különböző közösségek elleni gyűlöletbeszédet. Az elmúlt években magyar jogvédő civil szervezetek számos feljelentést tettek az ügyészségeken a magyarságot ért gyalázkodások miatt, de az igazságszolgáltatás még senkit nem ítélt el. Kis Júlia kolozsvári ügyvédnőt kérdeztük a fura helyzetről.

Makkay József

2023. szeptember 18., 10:582023. szeptember 18., 10:58

2023. szeptember 18., 11:222023. szeptember 18., 11:22

Döntéshozó fórumként a parlament alsóháza a napokban szavazta meg a román büntető törvénykönyv (Btk.) 369. cikkelyének módosítását, amely a gyűlöletbeszéd fogalmát és büntethetőségét szabályozza. A törvénymódosítás Klaus Iohannis államfő asztalára került aláírásra.

A törvény szövegében módosítás nélkül maradtak a büntethetőség határai:

akire rábizonyítják, hogy faji, nyelvi, vallási vagy más kisebbséget inzultál, a nyilvánosság előtt gyűlöletet kelt a közösséggel szemben, azt hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújthatják.

Mielőtt azonban ujjongva arra gondolnánk, hogy a Btk. végre gátat szab a Romániában egyre inkább elharapódzó magyarellenességnek, a szélsőséges szervezetek magyarságot gyalázó megnyilvánulásainak vagy a közösségi oldalak kisebbségeket ócsároló bejegyzéseinek, figyelembe kell venni az ügyben jártas jogászok tapasztalatait.

Erdélyi magyar jogvédő szervezetek munkatársaként Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt évtizedekben Romániában senkit nem ítéltek el magyarellenes gyűlöletbeszédért.

Önhatalmúlag dönt egy ügyész

„A 2014 óta érvényes új román büntető törvénykönyv a gyűlöletbeszéd körülírására és büntethetőségére átvette a korábbi szabályozást. A törvénycikkelyt 2022-ben valamelyest módosította a román törvényhozás, aminek az volt a lényege, hogy a törvény nem csak a közösség, hanem az egyén ellen megfogalmazott gyűlöletbeszédet is bünteti, a büntethetőség határait pedig meghagyta a régi keretek között” – foglalta össze tömören a Btk. ide vágó cikkelyének lényegét a jogász.

Kis Júlia szerint nem a törvényi előírással van a baj, hanem annak alkalmazásával.

Pontosabban a Btk. ide vágó szakaszának gyakorlatba ültetése kivitelezhetetlen, mert Romániában ezen a területen nincs megfelelő joggyakorlat. Amit Románia főügyésze is elismert, amikor Klaus Iohannis államfőt három erdélyi magyar civil szervezet jelentette fel az ügyészségen a 2020 áprilisában elhangzó magyarellenes gyűlöletbeszéde miatt. Mint ismeretes, televíziós beszédben Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét („Jó napot, Ciolacu), feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért.

A legfőbb ügyész 2020. júniusi döntése értelmében nem indított bűnvádi eljárást a román államfő ellen, azonban elismerte, hogy Klaus Iohannis beszéde kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.

korábban írtuk

Főügyészség: Iohannis gyűlöletbeszédet mondott, de nem indul ellene bűnvádi eljárás
Főügyészség: Iohannis gyűlöletbeszédet mondott, de nem indul ellene bűnvádi eljárás

Nem indít bűnvádi eljárást a bukaresti legfőbb ügyészség Klaus Iohannis ellen az „Erdély kiárusításáról” tett kijelentése miatt, a nyomozó hatóság elismeri ugyanakkor, hogy az államfő nyilatkozata kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.

Kis Júlia jogász – aki magyar jogvédő szervezetek nevében – többször is összeállított bűnvádi feljelentést magyarellenes gyűlöletbeszéd tárgyában, portálunknak elmondta, hogy a jogvédő szervezetek minden hasonló beadványát elutasítja az ügyészség. A feljelentés után az ügyet kivizsgálja az ügyész. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy legtöbb esetben még nyomozati szakaszban lezárják az ügyet. Az ügyész úgy értékeli, hogy a gyűlöletbeszéd nem elég súlyos ahhoz, hogy bűncselekménnyé váljon.

,,A Btk. cikkelyének alkalmazását bonyolítja, hogy ki tesz, illetve ki tehet feljelentést a közösség elleni uszítás tárgyában. Rendszerint érdekvédelemmel foglalkozó

Idézet
civil szervezetek tesznek bűnvádi feljelentést, a román jogrend azonban nem biztosít számukra lehetőséget a fellebezésre abban az esetben, ha az ügyész lezárja az aktát, azaz berekeszti vagy el sem kezdi a büntetőeljárást”

– magyarázta a fura helyzetet a szakember.

Az ügyészi döntés ellen elviekben lehet fellebbezni a főügyésznél, illetve jogerős jogorvoslatra a bírósághoz, azonban a bűnvádi eljárást kezdeményező beadványok már az első lépcsőfokon, a helyi ügyészségnél megrekednek, a civil szervezetek számára nem biztosított a továbblépés lehetősége.

Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a gyűlöletbeszéd bizonyításári eljárásában több  mozgásteret adna a civil szervezeteknek •  Fotó: Facebook/Kis Júlia Galéria

Kis Júlia kolozsvári ügyvéd a gyűlöletbeszéd bizonyításári eljárásában több mozgásteret adna a civil szervezeteknek

Fotó: Facebook/Kis Júlia

Nagyobb mozgásteret kell adni a jogvédő civil szervezeteknek

Kis Júlia arról is beszélt portálunknak, hogy a Székely Figyelő Alapítvány által közérdekű adatigénylés címén kikért ügyészségi statisztika szerint 2014. és 2022. között évente legalább 19 és maximum 58 bűnvádi feljelentés érkezett gyűlöletbeszéd tárgyában a romániai ügyészségekre. Ezeket már a bűnvádi eljárás alapszakaszában leállította a romániai igazságszolgáltatás. Nyolc év alatt összesen hat vádlott került bíróság elé, akiket vagy felmentettek vagy enyhébb büntetéssel megúszták, arról viszont nincs hír, hogy magyarellenes izgatás vádjával egyetlen dosszié is a bíróság elé került volna.

Kis Júlia szerint elviekben van rá lehetőség, hogy a hazai ügyészi elutasítás esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk, de az iratcsomó befogadására minimális az esély. Voltak már hasonló romániai próbálkozások, amelyeket elutasított a strasbourgi igazságszolgáltatási intézmény.

A közösség elleni izgatás vádját polgári perekre sem lehet „váltani”,

a civil szervezet ezért nem kérhet kártérítést. Magyarán szólva, Romániában nagy nyilvánosság előtt büntetlenül lehet szidni a magyar közösséget vagy más nemzeti kisebbséget, ami semmiféle büntetőjogi felelősséggel nem jár. Annak ellenére sem, hogy a román büntető törvénykönyv ezt bűncselekményként minősíti, és hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja.

A szakember szerint áttörést hozhatna, ha megnövelnék a civil szervezetek mozgásterét a romániai igazságszolgáltatásban, hogy a jogi lehetőségeket kihasználva sikerre vigyék bünvádi feljelentéseiket a közösséget ért gyalázkodások ügyében.

korábban írtuk

Elie Wiesel-intézet: továbbra is erőteljesen jelen van a gyűlöletbeszéd az online térben Romániában
Elie Wiesel-intézet: továbbra is erőteljesen jelen van a gyűlöletbeszéd az online térben Romániában

A romániai Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet éves jelentésében megállapította, hogy a romániai online térben továbbra is erőteljesen megnyilvánul a szélsőséges, antiszemita gyűlöletbeszéd. 

korábban írtuk

Gyűlöletbeszéd vádjával feljelentést tesz a craiovai szurkolók magyarellenes megnyilvánulása miatt az EMNP
Gyűlöletbeszéd vádjával feljelentést tesz a craiovai szurkolók magyarellenes megnyilvánulása miatt az EMNP

Feljelentést tesz a FCU Craiova és a Sepsi OSK közötti mérkőzésen elhangzott magyarellenes rigmusok miatt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).

korábban írtuk

Brüsszel a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát, az RMDSZ szerint Úzvölgye miatt
Brüsszel a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát, az RMDSZ szerint Úzvölgye miatt

Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – közölte keddi hírlevelében az RMDSZ.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek
2025. június 30., hétfő

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk
2025. június 30., hétfő

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét

A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét
2025. június 30., hétfő

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök

Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök
2025. június 30., hétfő

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián

Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián
2025. június 30., hétfő

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon

Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon
2025. június 30., hétfő

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg

Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg
2025. június 30., hétfő

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala

Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala
2025. június 30., hétfő

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron

Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron
2025. június 29., vasárnap

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”