Ha óvoda van, magyar intézményrendszer van – Zilahon felavatták a budapesti kormánytámogatásból épült tanintézetet

„Az óvoda belépő ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a magyar intézményrendszert, nemzeti megmaradásunknak is az egyik záloga” – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a zilahi Dávid Keresztyén Óvoda átadási ünnepségén. A közel száz gyermek befogadására alkalmas oktatási intézmény felavatásán a magyar kormány illetékese úgy fogalmazott,

amikor a magyarságról beszélnek, Erdélynek kitüntetett helye van az anyaországiak szívében, ők úgy gondolnak Erdélyre, mint a nemzeti érzelem, a haza megtestesítőjére, hiszen sokáig ez az országrész jelentette a magyar államiságot, továbbvitte a magyar nemzeti eszmét.

„Célunk a keresztény szellemű oktatás és a magyar nemzeti érzelem megerősítése. Ez a gondolat vezérelte a magyar kormányt is, amikor 2010-ben új nemzetpolitikát hirdetett, Kárpát-medencei óvodafejlesztési programunk lehetőség arra, hogy 68 ezer óvodás korú gyermek magyar nyelvű óvodába járjon” – jelentette ki a szilágysági megyeszékhelyen Potápi Árpád.

Az államtitkár szólt a kulturális és oktatási intézmények megőrzésének fontosságáról is, hozzátéve: ezek az intézmények nem fenntarthatóak a politikai rendszer nélkül.

Potápi egyúttal arra kérte a hallgatóságot, vegyenek részt a szeptember 27-ei helyhatósági választásokon, és támogassák a magyar kormány stratégiai szövetségeseit.

Az avatóünnepségen Nagy Ferenc lelkipásztor elmondta, a zilahi baptista gyülekezet tagjai úgy tapasztalták meg, miként épül meg az intézmény, ahogy Isten teremtette hat napon át a földet. Méltatták a magyar kormány támogatásából felépült óvodát a térség RMDSZ-es elöljárói, Kovács Irénke oktatásügyi államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ugyanakkor a nemzeti szolidaritást emelte ki beszédében. A politikus úgy vélte,

amikor Romániában bizonytalanság, káosz van, a magyarok által vezetett közösségekben rend uralkodik, a közösség képes volt megszervezni az életét.

„Egy iskola, egy óvoda, egy egyetem csak a keret, az már rajtunk múlik, hogy milyen értékek, kutúra, szellemiség fogja élettel megtölteni ezeket az intézményeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy akik ezekben az intézményekben tanultak, erős magyar és keresztény emberek lesznek, és azokat az értékeket viszik tovább, amelyek megtartották, megtartják ezt a közösséget” – állapította meg Kelemen Hunor.

A magyar állam Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében, 300 millió forintos támogatással felépített zilahi óvoda és bölcsőde épülete egyébként Kós Károly építészeti stílusának jegyeit hordozza magán, de a modern kor követelményeinek is megfelel. Tervezője az avatóünnepségen elmondta, korszerű energia-visszanyerő szellőztetési rendszerrel látták el. A vasárnapi eseményen a szónokokon kívül szót kaptak az intézmény leendő lakói is, a kicsik ének- és csengettyűszóval járultak hozzá az ünnepi hangulathoz.

A zilahi baptista gyülekezeten belül közel 30 évvel ezelőtt, mindjárt az 1989-es rendszerváltás után született meg a gondolat (vagy a „látás”, ahogy a megújulási mozgalom tagjai hangoztatják), hogy óvodát szeretnének működtetni. Először gyermekek felvigyázásával kezdték, majd egyre komolyabb munkát fektettek a terv megvalósításába, és képzett óvónőket alkalmaztak. A Dávid Keresztyén Óvodát 2013-ban akkreditálták, de a működtetéséhez szükséges anyagi terheket még ezután is teljes egészében a gyülekezet hordozta, az oktatási intézmény 2016 áprilisától részesül normatív támogatásban a román államtól.

Két évvel ezelőtt a magyar kormány finanszírozásával és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lebonyolításával pályázatot nyertek a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében, tavaly júniusban pedig elhelyezték az új óvoda és bölcsőde alapkövét a Zilahi Baptista Imaház szomszédságában. Az azóta felépült kétszintes, 450 négyzetméter alapterületű ingatlanban összesen 968 négyzetméter hasznos felület áll majd a gyerekek rendelkezésére. Az épület három teremmel rendelkezik az óvoda, valamint egy dupla teremmel a bölcsőde számára.

– nyilatkozta a Krónikának Nagy Ferenc zilahi baptista lelkipásztor. Megtudtuk, hétfőn még nem tudják az új ingatlanban kezdeni a tanévet, mert szükségük van különböző működési engedélyek beszerzésére, amit csak az épületátadás után lehet igényelni. Egyelőre a régi óvodában fogadják a kicsiket, de amint megkapják a hatósági jóváhagyásokat, átköltöznek az új épületbe.

Jelenleg két, egyenként 25 fős óvodás csoport működik a Dávid Keresztyén Óvodában, egy rövid és egy hosszú programmal, ugyanakkor jövőre szeretnének még egy óvodai csoportot beindítani, az épület kapacitása ugyanis összesen 93 gyermek befogadására alkalmas. Nagy Ferenc lelkész elmondta, a bölcsőde új kihívást jelent számukra, a kisdedóvó a zilahi polgármesteri hivatal támogatásával, a Voinicel bölcsőde magyar tagozatos csoportjaként működik a 2020-2021-es tanévben. Kérdésünkre a zilahi baptista gyülekezet lelkésze közölte, a gyerekek többnyire zilahiak, de érkeznek néhányan a környező településekről is. „Nyitottak vagyunk nemcsak magyar, de a román anyanyelvű gyermekek fogadására is, amire már sok pozitív példa volt” – mutatott rá Nagy Ferenc.

Megkérdeztük a lelkészt, miben más a magán-, felekezeti intézményként működő Dávid Keresztyén Óvoda szellemisége a többi tanintézetéhez képest. Kifejtette, tanintézetük magánóvodaként azzal a kiváltsággal rendelkezik, hogy szabadon gyakorolhatja a Bibliába vetett hitét és meggyőződését.

Ünnepekkor az óvodások műsora gyakran összefonódik a gyülekezeti istentiszteletekkel, ami öröm úgy a gyermekek, mint a gyülekezet tagjai számára is. Az óvodát továbbra is non-profit jelleggel szeretnénk működtetni azért, mert számunkra a krisztusi élet továbbadása megfizethetetlen kincs” – hangsúlyozta lapunknak Nagy Ferenc zilahi baptista lelkipásztor. Az 56 ezer lelkes, 15 százalékban magyarok lakta Zilahon egyébként a lakosság 1,72 százaléka vallotta magát baptistának a 2011-es népszámláláson.