A Kárpát-medence egyik legnagyobb kokárdája vezette fel az ünnepi menetet
Fotó: Rostás Szabolcs
Néhány ezren emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulóján a márciusi ifjakra és a magyar szabadságra pénteken a kincses városban. A közelmúltban még vadnacionalista többségi indulatok jellemezte Kolozsváron felemelő érzés volt látni a piros-fehér-zöld színekben pompázó ünneplő magyarokat. Az idei ünnepségen a szónokok – egyházi vezetők és politikusok egyaránt – a választási évre hegyezték ki mondandójukat.
2024. március 15., 18:242024. március 15., 18:24
2024. március 15., 21:262024. március 15., 21:26
Az RMDSZ, az ifjúsági szervezetek és a történelmi magyar egyházak által szervezett rendezvénysorozat a hagyományoknak megfelelően a Protestáns Teológiai Intézettől indult felvonulással rajtolt el. A nagy létszámú rendőri és csendőri kísérettől övezve a tömeg a magyar szöveggel ellátott, piros-fehér-zöld színű molinókkal feldíszített Deák Ferenc (Eroilor) utcán haladt a Főtér irányába. Az ünnepi menetet magyar és román zászlót tartó fiatalok vezették fel, és ugyanők vitték a kolozsvári ünnepség immár elengedhetetlen kellékét, a Kárpát-medence egyik legnagyobbjának kikiáltott kokárdát is.
Ugyanakkor sok mindenkinek jutott az RMDSZ logóját hordozó, a június 9-ei választásokra emlékeztető kártyákkal összetűzött kokárdából, valamint szintén a szövetség logójával ellátott piros-fehér-zöld zászlócskából, elvégre nem véletlenül szuperválasztási év az idei.
A rendvédelmi szervek nagy erőkkel biztosították a magyarok megemlékezését
Fotó: Rostás Szabolcs
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóján rendezett ünnepség első megállója a Deák Ferenc utcai Teleki-ház volt, ahol Bem József tábornok megszállt 1848. decemberi kolozsvári győztes átvonulásakor, a jeles eseményt emléktábla őrzi, amit megkoszorúztak. Majd a piros-fehér-zöld színekben pompázó tömeg ünnepélyesen bevonult a Szent Mihály-templomba. Az ökumenikus istentiszteleten László Attila Kolozs-dobokai főesperes-plébános elsősorban az életüket a hazáért feláldozó ’48-as hősök üdvösségéért fohászkodott, továbbá – egy újabb világégés fenyegetése miatt – azért is, hogy Isten meghallgassa azokat, akik a mostani háborús időkben békéért kiáltanak.
Bevonulás a Főtérre
Fotó: Rostás Szabolcs
Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese a vallási egyenlőséget, vallásszabadságot kimondó, 1848 áprilisában kihirdetett törvényre emlékeztetve arról beszélt, hogy a hit szabaddá tesz, és nem vehető el emberi erővel. „Nemzeti egységünk egyik alapja a múltra való emlékezés, de ez nem elég, mert hinni kell a jövőben” – állapította meg az egyházi vezető.
Magyar tömeg foglalta el a Deák Ferenc utcát
Fotó: Rostás Szabolcs
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök a zsúfolásig telt Szent Mihály-templomban legtisztább, leginkább egyetemes nemzeti ünnepünknek nevezte a magyar szabadságharc ünnepnapját, amely „mélyen a génjeinkbe iktatva van”. „A szabadságot életünk kiteljesedéseként fogjuk fel, pedig a szabadság önállóan se jó, se rossz, emellé társulnia kell a jó, az erkölcsös fogalmának is. Hiszen a döntés szabadsága azt jelenti, hogy hozhatók jó és rossz döntés egyaránt” – jelentette ki a püspök, hozzátéve: a szabadság pozitív eszméjének a forrása Isten, hiszen minden szabadság mélységében spirituális. Az ökumenikus istentiszteleten Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke mondott áldást.
– ezt már Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere jelentette ki a Főterén felállított óriásszínpadon mondott ünnepi beszédében. Az RMDSZ-es politikus szerint az erdélyi magyaroknak nap mint nap harcolniuk kell annak érdekében, hogy legfontosabb és legféltettebb értékeik ne csorbuljanak, hogy jogaiktól ne fosszák meg őket egy szempillantás vagy akár egy tollvonásnyi idő alatt. Az alpolgármester úgy vélte, az erdélyi magyar embernek kötelessége megállnia a helyét a végeken, megőrizni azt, amit az elmúlt bő három évtizedben kiharcolt.
Megkoszorúzták a Deák Ferenc utcai Teleki-ház emléktábláját, amely azt hirdeti, hogy itt szállt meg Bem József tábornok 1848 decemberében
Fotó: Rostás Szabolcs
„Akkor vagyunk szabadok, ha felvállalhatjuk magyarságunkat, ha értelmezni és alkalmazni tudjuk a történelmi tapasztalatot” – szögezte le Oláh Emese, majd – az idei választásokra utalva – közölte: bele kell szóljunk az európai és országos törvényalkotásba, bele kell szólni a helyi döntésekbe, hogy ne mások mondják meg, mi a jó nekünk. „2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – hangoztatta az alpolgármester, a szövetség idei kampányszlogenének számító felhívással zárva szavait. Különben a színpadról elhangzó díszbeszédek közben a Főtéren felállított ministandoknál az RMDSZ munkatársai zavartalanul gyűjtötték a támogató aláírásokat az idei választásokra.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az országgyűlési képviselő – megtisztelőnek nevezve, hogy történelmi helyen, Kolozsvár Főterén, Mátyás király szobra mellett, a Szent Mihály templom árnyékában ünnepelheti március 15-ét – arról beszélt, hogy a magyarok akkor tudtak fejlődni, előre lépni, akkor tudtak jó szomszédi viszonyokat kiépíteni, amikor maguk dönthettek a saját sorsukról. „Mert ne legyen kétségünk, amelyik asztalnál nem ülünk ott, amelyik döntéshozó fórumon nem szólhatunk hozzá, ott ugyanúgy fognak dönteni rólunk is, csak éppen nélkülünk. Legyen ez akár Brüsszelben, Budapesten vagy akár Bukarestben, vagy Kolozsváron” – jelentette ki az anyaországi politikus.
Fotó: Rostás Szabolcs
Nacsa Lőrinc a fontos döntések évének nevezte az ideit a romániai magyarok szempontjából is, amely évtizedre meghatározhatja a magyar közösség helyét és erejét. „Ha nem tesszük meg, amit meg kell tenni, nem a pártokat és nem a politikusokat büntetjük, hanem saját magunkat. Négy választás előtt állva ki kell mondani, hogy ez most a cselekvés ideje. A cselekvésé és az összefogásé, ami oda vezethet, hogy győznek a magyarok” – hangoztatta a KDNP honatyája.
Fotó: Rostás Szabolcs
„A mai világban talán más a küzdelem formája, de a célok ugyanazok maradnak. A tisztességes magyar oktatásért, nemzeti szimbólumaink használatáért vagy történelmi magyar egyházaink vagyonának a visszaszolgáltatásáért ma is küzdenünk kell” – állapította meg Tasnádi István, hozzátéve, ma már kevesebben vannak, akik rosszallóan néznek a magyar közösségre, mint azok, akik a magyarokkal együtt képzelik el a jövőt.
Ünneplő magyarok a kincses város Főterén
Fotó: Rostás Szabolcs
Szerinte ugyanakkor együtt kell fellépni azok ellen, akik azt gondolják, hogy a magyaroknak nincs itt a helye, továbbá az olyanokkal szemben, akiket zavar, ha magyar nyelven is írja a Deák Ferenc utcai zászlókon: „Minden magyar ünnepe”. Felszólalt Szabó Csorba Zsuzsanna Emese, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) elnöke is, a programot pedig a Kolozsvári Magyar Gyerekkórus műsora színesítette.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Ezzel ugyanakkor nem ért véget a kincses városi megemlékezés-ünneplés: a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták Petőfi Sándor egykori szálláshelyét, a Biasini Szállót is. Ünnepi műsornak adott otthont kora este a Diákművelődési Ház Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében, amelyen fellépett a Tokos Zenekar és a Bekecs Néptáncszínház, vendégelőadóként pedig Vajas Evelin és Marosán Csaba. A nap egyik „fénypontja” volt ugyanakkor, hogy este díszkivilágítást kapott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából a kolozsvári Diákművelődési Ház homlokzata, amely piros-fehér-zöld színben is pompázik.
Rendhagyó módon piros-fehér-zöld díszkivilágítással és ünnepi utcai dekorációval készülnek a március 15-i nemzeti ünnepre Kolozsváron. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter részt vesz a nagyváradi és sepsiszentgyörgyi ünnepségen.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
szóljon hozzá!