Fotó: Mediafax
2011. szeptember 28., 07:132011. szeptember 28., 07:13
Az Itthon tudjuk-e tartani orvosainkat vagy tálcán kínáljuk őket külföldnek? című nyilvános fórum javaslatait öszszegző sajtótájékoztatón Iosif Pop, a szervező Lobbi Kolozsvárért elnevezésű kezdeményező csoport elnöke hangsúlyozta: a helyi önkormányzatnak olyan fejlesztési stratégiát kell kidolgoznia, amely lehetővé teszi, hogy anyagi források terén ne függjön az államtól.
Emilia Groza szerint az egészségügyi kiadásokat a gyógyászati turizmusból származó bevételekből lehetne finanszírozni, ezek a szolgáltatások ugyanis nagyon drágák. Ehhez azonban törvényben kellene rögzíteni, pontosan mely alapvető egészségügyi szolgáltatásokat finanszírozza az állam.
Hozzáfűzte, erre azért van szükség, hogy nagyobb teret nyerjenek a magán- egészségbiztosítási pénztárak, melynek következményeként több munkahely jönne létre a fiatal orvosok számára. A megyei igazgató úgy vélte, az egészségbiztosítás teljes privatizációja a jelenlegi körülmények között megvalósíthatatlan Romániában. Úgy vélte, az orvosok itthon tartásához szükség volna az egészségügyi intézményeket adminisztráló önkormányzatok hatáskörének bővítésére, valamint törvényben kellene szabályozni a fiatalokat betanító mentorok rendszerét. Nem utolsósorban a javaslatok között szerepel az orvosok javadalmazásának uniós szintre emelése is.
Az egészségügyi minisztérium álláspontja szerint az orvosok itthon tartása az önkormányzatokon is múlik. Kinizsi Zoltán, az egészségügyi minisztérium tanácsosa a Krónika kérdésére elmondta: már Cseke Attila korábbi tárcavezető hivatali ideje alatt is voltak olyan intézkedések, amelyek az orvosok elvándorlását hivatottak megakadályozni. Ezt a célt szolgálta az egészségügyi intézmények decentralizálása is, amelyet Ritli László jelenlegi miniszter folytatni fog. A decentralizációval a helyi önkormányzatoknak lehetőségük nyílt enyhíteni a gondokon, több testület már tett is érdemi lépéseket ez ügyben, mesélte a tanácsos. „Mindez csak akarat kérdése, a megyei önkormányzatok például pénzalapot különíthetnek el saját költségvetésükből az orvosok fizetésének finanszírozására” – nyilatkozta lapunknak Kinizsi Zoltán. Hozzáfűzte, szintén az orvosok itthon tartását szolgálja, hogy az új tanévtől kezdődően csökkentették a gyakorlóorvosi időt. Kinizsi hangsúlyozta, valóban sok orvos kéri ki a külföldi munkavállalást lehetővé tevő bizonylatot, de sokan csak be akarják biztosítani magukat, közülük nem mindenki hagyja el az országot.
Ugyanezt hangsúlyozta Ágoston László, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója is. Bár a székelyföldi megyében is többen kérik a bizonylatot, szerinte ez nem jelenti azt, hogy már holnap csomagolnak. A Krónikának úgy fogalmazott, a térségben nem tömegjelenség az orvoselvándorlás, sőt két szakorvos jelezte, hogy visszatelepedne Magyarországról és Németországból, a fertőző és elmegyógyászat szakos orvosokkal zajlanak a tárgyalások. Az igazgató úgy tudja, a megyéből jelenleg mindössze három-négy orvos tervezi, hogy elmegy. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet megyei elnöke ellenben arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi háromszéki kórházban munkaerőhiány van: jelenleg a megyében 2400-an dolgoznak a rendszerben, de még legalább hatszáz szakemberre lenne szükség. A kovásznai szívkórháznak és a sepsiszentgyörgyi kórháznak összesen 70 szakorvos kellene, de asszisztensekből, laboránsokból, biológusokból is hiány van. A sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórházban 89 orvos dolgozik, de 106 állás van. András-Nagy Róbert igazgató korábban úgy nyilatkozott, egyedül a plasztikai sebész tervezi, hogy elmegy, egyetemi központban képezné tovább magát.
Szatmár megyében az elmúlt egy év során több mint száz egészségügyi dolgozó igényelt külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást a közegészségügyi hatóságtól. Mint Carmen Guleş, a hatóság illetékese elmondta: tavaly október óta 62 orvosi asszisztens, 9 általános orvos, 13 fogorvos, 12 szakorvos, öt gyógyszerész és egy kinetoterapeuta folyamodott igazolásért. Ezek közül eddig 18 orvos, 32 asszisztens, 5 fogorvos és egy gyógyszerész kapta kézhez az iratot, így ők minden valószínűség szerint hamarosan külföldön folytatják majd a munkát.
Bihar megyében nincs pontos kimutatás, de átlagosan 50 és 100 közötti azok száma, akik kikérik a dokumentumaikat – tudtuk meg Direl Ţîrţtől, a megyei közegészségügyi hatóság szóvivőjétől. Ez a szám nemcsak az orvosokat, hanem az orvosasszisztenseket, fogorvosokat és egyéb egészségügyi dolgozókat is magában foglalja. Hozzátette: nem biztos, hogy mindenki, aki a papírjait igényli, arra fogja azokat használni, hogy külföldön munkát vállaljon. De ha a trend folytatódik, lehetséges, hogy néhány éven belül a mostaninál is komolyabb orvoshiány alakul ki a térségben. Jelenleg a legégetőbben a sürgősségi és intenzív ellátásban van szükség orvosokra, de kevés az aneszteziológus és a gyermekpszichiáter is. Ţîrţ szerint a probléma megoldására már jó lépés volt a rezidensvizsgák decentralizálása, de ahhoz, hogy a romániai doktorok itthon maradjanak, országos stratégiára volna szükség.
A kolozsvári fórumon elhangzott: a Kolozs megyei kórházakban összesen 1400 betöltetlen állás van, amelyek közül megközelítőleg 300 orvosi és mintegy 700 asszisztensi állás. Emilia Groza szerint a kolozsvári orvoshiányra elsősorban a regionális sürgősségi kórház megépítése jelentene megoldást, amely egyszerre teremtene munkahelyeket és tenné lehetővé az egészségügyi turizmust. A helyi önkormányzattól ugyanakkor azt várják, építsen lakásokat a fiatal orvosok és asszisztensek számára, ugyanis a frissen végzett szakemberek kivándorlásának egyik oka, hogy a kincses városban drága az albérlet. Szintén a városvezetés feladata lenne, hogy tudatosítsa, illetve népszerűsítse Kolozsvár orvosi központ jellegét, tették hozzá. Ana Luduşan szociológus, a szakértői bizottság tagja bizakodóan nyilatkozott a jövőre nézve, szerinte a következő polgármester képes lehet megoldani az orvosok lakhatási gondjait, hiszen rendelkezésére állnak az ehhez szükséges eszközök.
Hargita megyében tovább folytatódik az orvosok elvándorlása: az elmúlt egy évben 18 orvos igényelte a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat. Az orvosi kamara adatai szerint 2010 szeptembere óta 15 kapta kézbe a bizonylatot. Az igénylők többsége fiatal szakember, aki egyetemi tanulmányai befejeztével külföldön vállal munkát. De olyanok is akadnak közöttük, akik már több mint tízéves tapasztalatot szereztek a romániai egészségügyben, de most a külföldi munka mellett döntöttek. Az orvosok mellett a tapasztalt egészségügyi asszisztensek közül is sokan távoznak az országból. A megyében, utóbbiakat is beleszámítva, egy év alatt 29-en kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Az tömeges elvándorlás miatt Csíkszeredában a szakorvosi álláshelyek fele betöltetlen.
Hargita megyében egyébként az orvosok példáját követve sok pedagógus is a külföldi munkavállalás mellett dönt. Waczel Ferencz, a megyei tanfelügyelőség személyzeti felelőse szerint az elmúlt tanévben 78 tanerő kért fizetetlen szabadságot.
Ezekből 61 személyes okokra hivatkozott, míg 17 tanulmányi szabadságot igényelt. Waczel szerint bár hivatalosan nem ismerik el, az említett pedagógusok erre az időszakra külföldön vállalnak munkát. Mint mesélte, volt már rá példa, hogy egy óvónő Londonban dolgozott bébiszitterként havi 600 eurós fizetésért, majd egy év után visszatért. Mások Magyarországon, Cipruson vagy Németországban vállalnak munkát, hogy kiegészítsék silány tanári bérüket. Az illetékes szerint sok tanerő a nyári szünidőt használja ki külföldi munkavállalásra, nekik nem kell értesíteniük a tanfelügyelőséget.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.