Mint kiderült, ezekben a műhelyekben elsősorban a gyermekek személyiségének fejlődésére helyezik a hangsúlyt, a diákok szabadabban nyilvánulhatnak meg, s nem utolsósorban az oktatók nagyobb szerepet szánnak a diákok képességeinek fejlesztésére, a kreativitásra, illetve a mozgásra. A lapunk által megszólaltatott pszichológus úgy véli, a szülő által kiválasztott oktatási-nevelési módszer segíthet a gyermek fejlődésében, viszont a nem megfelelően megválasztott iskola sokat ronthat. A szakértő szerint ugyanakkor az sem mellékes, hogy a diák később hol tanul tovább.
„Maria Montessori olasz orvosnő immár 100 éves pedagógiai rendszerét a gyermekek megfigyelésére építette, rendszere tehát a szó szoros értelmében gyermekközpontú. Észrevétele, miszerint a gyermek rendelkezik azzal a képességgel, hogy személyiségét önmaga felépítse, ma már általánosan elfogadott és bizonyított tény” – kezdi az általa vezetett intézményben folyó oktatás-nevelés ismertetését Tordai-Soós Kata, a kolozsvári Montessori-iskola igazgatója. Véleménye szerint ezen a pszichológiai alapon a Montessori-óvodák, -iskolák legfontosabb feladata a megfelelő környezet és nevelői segítségnyújtás biztosítása a gyermek önálló tevékenykedése érdekében.
Az ezekben az oktatási intézményekben az esztétikus és célirányos eszközökkel berendezett, otthonos térben a gyermeknek lehetősége van aktívan tapasztalatokat szerezni a világról minél több érzékszerve segítségével. A konkrét tapasztalatokra építkező elvont fogalmak és algoritmusok így megalapozottan épülnek be a gyermek gondolkodásába. Az egyéni terv szerinti tanulás lehetőséget teremt a gyermek sajátosságaihoz való alkalmazkodásra: a könnyebben tanulók igényük szerint jobban elmélyülhetnek, előbbre haladhatnak a tanulásban, a nehezebben tanuló gyermekek pedig alaposabban begyakorolhatják a szükséges alapokat.
| A reformpedagógia jobban odafigyel a gyermekre, személyreszabottabban tud nevelni-oktatni – ismeri el a Krónika kérdésére Keresztesi Polixéna iskolapszichológus, aki ugyanakkor főként a fejlődési vagy részleges teljesítményzavarokkal küzdő gyermekeknek ajánlja az alternatív oktatási formákat. „A hagyományos oktatási rendszer leginkább a tantervre/tanagyagra fekteti a hangsúlyt, a diákoknak lépést kell tartaniuk a programmal. A megengedett létszám egy osztályban 25 fős, de sok esetben ennél nagyobb. A gyengébb képességű gyerekek, vagy akik lassúbb ritmusban képesek az ismereteket elsajátítani, gyakran nehezen birkóznak meg a követelményekkel. Ennek kezelése nagymértékben függ a tanító/tanár módszereitől is, hiszen a hagyományos oktatás is ösztönzi a differenciált oktatást: vagyis aki nem tud lépést tartani, annak külön feladatokat/felmérőket biztosíthatnak a pedagógusok. Sokszor azonban a nagy létszám miatt ez nehezen megvalósítható – részletezi a szakember. – Itt jön be tulajdonképpen az alternatív oktatási rendszer lényege, amelynek elvei/módszerei különböznek a hagyományostól és bizonyos esetekben, egyes gyerek számára előnyt jelenthetnek.” Kérdésünkre, hogy melyik rendszer milyen alapbeállítottságú, képességű gyermek számára javallott, leszögezi: egy örökmozgó, hiperaktív gyerek számára, akinek figyelemzavara is van, a túlméretezett osztálylétszám nem segít, nála inkább egyénre szabott oktatás lesz hatékony. Azoknak a gyerekeknek, akiknek részképesség-problémáik vannak –értelmes, de lassúbb a ritmusa, nem kitartó, figyelem-, memóriaproblémájuk van, diszlexiás/diszgráfiások – szintén javasolja az alternatív oktatást, ahol egyéni terv szerint fejlődhet, és idővel, a saját ritmusában felzárkózhat az elvárt szintre. Azok a gyerekek viszont, akik számára fontosak a szabályok, a keretek, a jól körvonalazott cél, így érzik magukat biztonságban, a hagyományos oktatás teljesen megfelelő számukra. „A módszer segíthet, de ronthat is, ha a gyermek számára nem megfelelő” – teszi hozzá. A pszichológus szerint egyébként az iskolaváltás minden esetben megviseli a gyermeket, ha pedig nemcsak a közösség, hanem a módszer is változik, akkor az fokozottan zavart okozhat. Mint mondja, csak azoknak a korábban alternatív módszer szerint tanított gyerekeknek tudja tiszta szívből ajánlani a hagyományos iskolára való áttérést, akiknek tudása megközelíti legalább az alaptanterv által előírt alaptudást, és érzelmileg is képesek megbirkózni az új rendszerrel. Szerinte ezt a lépést előzetesen mindenképp érdemes megvitatni egy szakemberrel, aki ismeri a gyermek képességeit, érzelmi fejlettségét. Fordítva viszont, amikor egy gyermek nem bírja a hagyományos oktatás által nyújtott ritmust, egyenesen hatékony, ha áthelyezik egy reformiskolába, amely inkább képes ráfigyelni az egyéni fejlődésre. Ugyanis – részletezi – a hagyományos iskolákban tanító, hagyományos módszerekkel képzett pedagógusoknak elsődleges céljuk a tananyaggal való lépéstartás, egy 25–30 fős osztályban pedig nem áll módjukban külön foglalkozni a problémás gyerekekkel. Keresztesi Polixéna szerint ez egyébként nem a pedagógus hibája, őket nem készítették fel a hasonló helyzetek kezelésére. Azonban erre a gondra már a hagyományosnak mondott tantervek, iskolai programok előkészítői is felfigyeltek, ezért az elmúlt években bevezették az egyéni fejlesztést, ami abban áll, hogy úgynevezett segítőpedagógusok segítenek a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeken, heti egy alkalommal külön foglalkozást tartanak számukra. |
A Montessori-taneszközök az önellenőrzést is lehetővé teszik, a gyermek nem valamiféle külső elvárás, kényszer hatására tevékenykedik, hanem azért, mert így sikerélményhez jut, ami pedig további cselekvésre, tanulásra ösztönzi. A módszer lényegét legjobban a „Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!” gyermeki óhaj fejezi ki.
„Ma már nyilvánvaló a hagyományos oktatási rendszer tarthatatlansága – szögezi le Tordai-Soós Kata kérdésünkre, miért ajánlja a Montessorit a hagyományos iskolák helyett. – A gyermekközpontúság, differenciálás, egyéni bánásmód oktatási berkekben gyakran hangoztatott, divatos szlogen. Ennek ellenére az állami iskolákban folyó munka továbbra is alapvetően a kötelező tananyagra épül, minden gyermekkel szemben azonos követelményeket támasztanak, az értékelési rendszer nem segítő-továbblendítő, hanem frusztráló, elmarasztaló jellegű. Algoritmusokat tanít, nem gondolkodást fejleszt, kompetenciák kialakítása helyett lexikális tudást kíván átruházni.”
Kérdésünkre, hogy kiknek ajánlja inkább a Montessori-rendszert, az igazgató közli, elsősorban azok a szülők találták meg ebben az iskolában gyermekeik második otthonát, akik szerint a nevelés nem a külső normáknak és szabályoknak való megfelelés képességének kialakítását jelenti elsősorban, akik számára a gyermek képességeinek és egész személyiségének fejlődése a fontos, illetve azok, akik hisznek abban, hogy önálló döntésekre képes, kompetens, szilárd identitású emberré akkor válhat a gyermek, ha életszerű problémákkal találkozik az iskolában és ésszerű korlátokkal körülhatárolt szabadsággal rendelkezik. „Mivel iskolánk szellemisége a református hitvallás értékeit képviseli, az is fontos tényező, hogy a szülők ebben az irányban is nyitottak legyenek” – teszi hozzá.
Montessor-iskola Kolozsváron kívül egyelőre csak Temesváron működik, magyar nyelvű oktatás azonban mindössze a kincses városban. Itt nyolcadik osztályig tanulhatnak a diákok az alternatív módszerek szerint. Tordai-Soós Kata szerint azonban nem szembesültek még azzal, hogy a reformrendszer miatt kilencedik osztályban a volt diákjaiknak beilleszkedési problémái lettek volna, a visszajelzések szerint valamennyi kolozsvári gimnáziumban megállták helyüket.
A Waldorf-iskolák és óvodák legfőbb erényeként szintén a gyermekközpontúságot emeli ki László Áron, a kolozsvári Waldorf iskola tanára, az oktatási intézmény mellett működő, illetve azt támogató „Szabadságra nevelés” Alapítvány ügyvezetője. „Olyan iskoláról-pedagógiáról van szó, amely valóban odafigyel a gyermekre, változó testi, lelki, szellemi szükségleteire, fejlődési szakaszaira. Ez az odafigyelés és szakszerű gyermekismeret leképeződik magában a Waldorf-tantervben és megvalósul a napi pedagógiai gyakorlatban. Nem csak deklarációk szintjén gyermekközpontú oktatás, ahogy manapság ezt illik hajtogatni” – fogalmaz lapunk kérdésére.
Hozzáteszi: a Waldorf oktatási intézményekben a pedagógiai munka nagymértékben épít az oktató intuíciójára, kreativitására, belső fejlődésére, nevelői felelősségére és szakmai szabadságára. Szerinte éppen ezért van az, hogy a Waldorf-iskolákban nem tud megmaradni betokosodott, elszürkült, kiégett, a gyermek nevelésének felelősségét külső instanciákra – kötelezően „leadandó” tananyag, minisztériumi szabályozások, tanfelügyelőségi kontroll – áthárító tanár.
Az ott tanító pedagógusnak a gyermeket egészében kell látnia és vezetnie az önkibontakozás útján, „s nemcsak fejét, értelmi képességeit kell szem előtt tartania, ahogy a hagyományos iskola teszi, ahol a torna, festés, zene csupán másodrendű tantárgy, hanem szívét és kezét is, mivel ugyanolyan fontos az érzelmi nevelés sok művészettel, a szociális érzület ápolása, a performációs-cselekvéses intelligencia művelése például kézművességgel. Az oktató szerint a Waldorf előnye az is, hogy érzelmi biztonságot nyújt, és egy érdekes, összefüggő világ képét mutatja fel a gyermekeknek. Például az osztályközösséget 4. osztály után is vezető, alakító osztálytanító révén, azaz nem 15 szaktanárral találja szemben magát az ötödikes, meg az osztállyal esetleg csak heti 1-2 órát együtt töltő osztályfőnökkel.
Kérdésünkre, hogy kinek ajánlja, a szakember leszögezi: természetesen mindenkinek, ám hozzáteszi, azt szeretné, ha a szülők választása tudatosan esne a Waldorfra. „Talán könnyebb elmondani, hogy kik számára nem lenne jó hely a Waldorf. Azoknak, akik csak az értelmi, intellektuális teljesítményt tartják fontosnak, akik abban hisznek, hogy a teljesítményorientáltság, a versenyszellem elsődleges, és minél zsengébb kortól jelen kell lennie a gyermekek életében, hadd szokja, hogy az élet egy dzsungel, illetve akik saját elképzeléseiket akarják gyermekeik életútjában megvalósulni látni” – mondja.
Jelenleg magyar nyelvű Waldorf-óvodák/óvodai csoportok működnek Marosvásárhelyen, Szovátán, Brassóban, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron. Továbbá szervezik az indítását Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagykárolyban is. Iskola magyar nyelven jelenleg szintén csak Kolozsváron működik – itt elsőtől az érettségiig lehet tanulni, de indítani szeretnének Székelyudvarhelyen is. Ha valamilyen okból kifolyólag a diák kilép a Waldorfból, s hagyományos, állami oktatási intézményben folytatja tanulmányait, nem fog nehézségekbe ütközni – ígéri László Áron is.
„Mivel nálunk lelkileg egészségesek maradhattak, kreativitásuk, érdeklődésük a világ iránt élő maradhatott, tettrekészségük megerősödhetett, jól elboldogulnak más rendszerben is. Azonban megszenvedik – mint egyébként minden más, „hagyományos” diák, csak esetleg élesebben, morális dilemmaként is – a hazai oktatás negatív aspektusait: a csalás – puskázás, másolás – szinte mindennapos jelenlétét, az alapos munka lehetetlenné tételét a túlzsúfolt tanrenddel, a túlteoretizált, egymástól független tantárgy által sugallt széteső, összefüggések nélküli világképet; a korai, egészségtelen szakosítást” – véli László Áron.
A step by step oktatási módszer másik megnevezése a gyerekek szükségleteire alkalmazott pedagógia – magyarázza a Krónika érdeklődésére Balázs Réka. A pedagógus tizenkét éve tanít ezzel a módszerrel a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolában, amely Kovászna megyében az alternatív oktatás mozgatója és a step by step humánerőforrás-központja. „A hét-nyolc éves gyerek mozgékony, nem tud egy helyben ülni, ezért a step by step módszerrel állandóan tárgyakkal, tapasztalatokkal kötik le a figyelmét. Ezért nem átadjuk az információt, hanem segítünk, hogy a gyerek fedezze fel a világot, hiszen ő képes erre” – részletezi.
Megtudtuk, ebben az alternatív oktatási módszerben hangsúlyos szerepet kapnak a szülők is, mivel a rendszer kidolgozói szerint a szülő a gyerek első tanítója, ő ismeri a legjobban gyermekét, és olyasmiket tud róla, amiket kár veszendőbe hagyni a nevelés-oktatás során. Ezért, ha a szülő ezt az oktatási formát választja, vállalnia kell, hogy gyakrabban, mintegy háromhetente tartanak szülői értekezletet, a féléves kiértékelőkre az egész családot meghívják, és a gyerek jelenlétében közösen beszélik meg az eredményeket.
A módszer másik sajátossága a tematikus oktatás, amely a kreatív gondolkodást fejleszti, összekapcsolja a világ dolgait, arra tanít, hogy minden mindennel összefügg. „Ha az L betű kapcsán a lóról beszélünk, akkor a lóról szól a mese, a művészközpontban a lóval kapcsolatos alkotások készülnek, és ellátogatunk egy lovardába” – mondja Balázs Réka. Arra ösztönzik a gyereket, hogy aktív részese legyen az oktatásnak, kérdezzen, tudja, hol kell keresni, hogy kell összegyűjteni és rendszerezni az adatokat. Ugyancsak a step by step módszerre jellemző az osztály berendezése, a tanulási központok kialakítása.
A diákok nem kapnak minősítést, a félév utáni találkozókon azt értékelik, hogy a gyerek önmagához képest mennyit fejlődött. Balázs Réka szerint a módszer előnye, hogy a gyerek szívesen jár iskolába. Mint mondja, a legmodernebb pszihopedagógiai kutatásokra építenek, például reggel beszélgetéssel kezdik a napot, mert bebizonyosodott, hogy a gyerekek jobban tudnak a tananyagra figyelni, ha érzelmeiket előtte kimondják. Balázs Réka elmondta, Gyergyószentmiklóson, illetve Csíkszeredában elsőtől nyolcadikig tanulhatnak step by step osztályokban a gyermekek, míg Szentgyörgyön csak negyedikig.
Balázs Réka szerint a hagyományos módszerre történő átállást ötödik osztályban megkönnyíti, hogy ezek a gyerekek jól tudnak alkalmazkodni. „Az első egy hónap megrázkódtatást jelent, de ezután könynyen veszik az akadályokat. A visszajelzések szerint sokrétűbb az alapműveltségük és jobb a problémamegoldó képességük, mint a hagyományos osztályban tanulóknak” – mondja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját költségükön újítottak fel egy Szeben megyei kisvasút-vonalszakaszt az Asociația Prietenii Mocăniței (Kisvasút-barátok Egyesülete) civil szervezet tagjai.
Március 15-éhez közeledve Székelyföld-szerte készülnek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett rendezvényekkel.
2008 óta első ízben fordult elő, hogy Arad megye költségvetésének tervezete úgy készüljön el, hogy abba az RMDSZ végrehajtói szerepben szólhatott bele, ugyanis Péró Tamás személyében magyar alelnöke van a közgyűlésnek.
Nagyvárad idén sem szakít azzal a hagyománnyal, hogy külön ünnepel a magyarság március 15-én, az RMDSZ három napos ünnepségsorozattal készül, a magát nemzeti-polgári oldalnak nevező oldal pedig egynapos programkavalkáddal várja a megemlékezőket.
Életét vesztette egy idős férfi csütörtökön délután Vrancea megyében, agyonütötte egy tövestül kicsavart fa. Számos erdélyi megyében riasztást bocsátottak ki az orkán erejű szél miatt.
Szerszámgépeket és jelentős mennyiségű árut lopott öt zalatnai férfi egy helyi gyártelepről: a 195 ezer lej kárt okozó bűncselekmény négy gyanúsítottját őrizetbe vette a rendőrség.
Szatmár, Máramaros és Szilágy megyében is ünnepel a magyarság március 15-én, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulóján.
Csütörtökön a kormány leváltotta tisztségéből Tóth Csabát, Arad megye RMDSZ-es prefektusát. Az új kormánymegbízott Mihai Pașca ügyvéd, igazságügyi államtitkár, akit a PNL javasolt a funkcióba. Tóth Csaba alprefektus lesz.
Hosszas halogatás után győztest hirdettek az Óvári–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út kivitelezésére kiírt liciten: a szatmári megyeszékhelyt a magyar határral összekötő autóutat egy román vállalkozás építheti meg.
Négy napon át látogatták a marosvásárhelyi klinikák gyermekosztályait a magyarországi Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány bohócdoktorai, és a jövőben újabb látogatásokat, szoros együttműködést terveznek.
Látogatottsági adatok