Az egyik kutat a pécskai városközpontban fúrták
Fotó: Pécskai önkormányzat
Az Arad megyei Pécskán több mint egy tucat önkormányzati fenntartású intézményt fognak termálvízzel fűteni hamarosan. A távfűtési vezetékrendszer kiépítése a befejezéséhez közeledik, de már egy másik projekt is készült a hévíz felhasználására: élményfürdőt – és a hozzá tartozó kiszolgáló egységeket – terveznek az Aradtól 20 kilométerre nyugatra fekvő kisvárosban, így növelve az idegenforgalmi kínálatot.
2024. március 22., 09:002024. március 22., 09:00
2024. március 22., 09:342024. március 22., 09:34
Egyenként ötmillió euró vissza nem térítendő európai uniós támogatásra pályázhatnak idén Arad megye turisztikai települései. Többek között wellness-központot, nyári bobpályát, termál- és élményfürdőt terveznek építeni a pénzből, amit az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében hívhatnak le. A beruházásoktól azt remélik, hogy a szórakoztató- és szolgáltatóipari vállalkozások is fellendülnek, ettől pedig pezsgőbb lesz a helyi gazdasági és kulturális élet.
Arad megyében egy országos és négy helyi érdekeltségű turisztikai települést tartanak nyilván. A minősítésnek azért van jelentősége, mert ez határozza meg, hogy milyen célirányos támogatásokra pályázhatnak az érintett önkormányzatok.
Menyházán van mit helyrehozni: az egykori 1-es számú pavilon, a Tündérrózsás villa ma
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A helyi érdekeltségű turisztikai települések közé tartozik Lippa. A Maros völgyében, az alföld és a dombvidék találkozásánál található kisváros ásványvizéről is híres, emellett közigazgatásilag hozzárendelték a több mint 300 éves múltú kegyhelyet, az Osztrák-Magyar Monarchia második legfontosabb búcsújáróhelyét, Máriaradnát.
Borosjenő szintén történelmi jelentőségű település: többek között a középkori, négy saroktornyos várkastélyáról ismert, amelynek a restaurálása jelenleg is tart, de a Fehér-Körös-parti önkormányzat egy wellness-központ és egy nyári bobpálya építésével szeretné még vonzóbbá tenni a turisták számára. Arad-hegyalja egyik legfelkapottabb községe Gyorok, ahol a kiváló minőségű vörösborok mellett a Románia „nyugati tengerpartjaként” emlegetett bányató csalogatja nyáron a látogatókat még a szomszédos megyékből is. Az uniós támogatásból a homokos partot, a strand parkolóját és a tó körüli sétányokat szeretnék bővíteni, illetve szebbé tenni.
Az Aradtól alig 20 kilométerre nyugatra található Pécskán egy termálstrand építésére hívnák le az ötmillió euró vissza nem térítendő támogatást. A gyógy- és élményfürdő kialakítása régi terve a helyi önkormányzatnak. „Már az 1970-es évektől ismert, hogy Pécska alatt ugyanolyan jótékony hatású termálvíz található, mint amilyen a magyarországi fürdőkbe romániaiak ezreit vonzza rendszeresen az eltelt 25-30 évben” – mondta Antal Péter, Pécska (nemzeti liberális párti) polgármestere.
Hamarosan befejezik a geotermikus távfűtési rendszer kiépítését
Fotó: Pécskai önkormányzat
A hévíz felhasználására több terv is született már, de a közelmúltig egyet sem tudtak megvalósítani, mert az altalajkincsek kiaknázását a bukaresti központi hatóságok nem engedték ki a kezükből. Az elmúlt években azonban „megnyíltak a csapok”, pályázatot nyertek a geotermikus távfűtési rendszer kialakítására, amit hamarosan be is fejeznek.
Határon átívelő támogatási program keretében vágnak neki termálfürdő-építésnek Nagylakon, a beruházás összértéke több mint egymillió euró. Az Arad megyei város a magyar oldalon található Tótkomlóssal szövetkezett.
„Idén elkészül a hőenergia-termelő és -elosztó hálózat, ami egy majdnem 25 millió lejes, azaz ötmillió eurós projektből valósul meg. Két kutat fúrtunk, az egyiket a városközpontban, amelyből 735 méter mélyről tör fel a 46 Celsius-fokos termálvíz, a másikat pedig a város szélén, a szabadidős park mellett fúrtuk, ez a használt termálvíz visszasajtolására szolgál – magyarázta az elöljáró. – A központban épül a földalatti elosztóállomás, ahonnan két és fél kilométernyi hálózaton keresztül jut el a melegvíz tizenhárom középülethez. Többek között óvodák, iskolák, a városháza, a sportcsarnok és a piaccsarnok fűtését fogjuk ezzel biztosítani. Ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a jelenlegi, fosszilis tüzelőanyagokra épülő módszer.”
Antal Péter polgármester (balról) folyamatosan tervez
Fotó: Antal Péter/Facebook
A város 2022 óta helyi érdekeltségű turisztikai település, így új források nyíltak meg az idegenforgalom fellendítésére – így hívhat le idén közel ötmillió eurót az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében, a temesvári székhelyű Nyugati Régiófejlesztési Ügynökség által lebonyolított pályázaton.
1956-os emlékmű Pécskán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A volt bivalyfarm mellett, a központhoz közel egy tizenhat hektáros terület áll rendelkezésre, oda képzeltük a strandot, amely különböző méretű és mélységű, fedett és szabadtéri medencékkel, csúszdákkal, élményelemekkel, termálvizes tóval, éttermekkel, napozóteraszokkal rendelkezik majd. Olyan fürdőt tervezünk, amelyben minden korosztály bármelyik évszakban jól érzi majd magát, és nemcsak Arad vagy a szomszédos megyékből, hanem Magyarországról is vonzza a látogatókat” – ecsetelte Antal Péter.
A polgármester szerint az ötmillió euró vissza nem térítendő támogatás csak az első lépést jelentené a pécskai strand megvalósításában. A terv összetett, mintegy 30 millió euróra rúg a költségvetése, és ezt tíz év alatt, szakaszonként képzelik megvalósítani európai uniós és román kormánytámogatással.
Pécska madártávlatból – 16 hektáron terül majd el a strand a román-magyar határ mellett fekvő kisvárosban
Fotó: Pécskai önkormányzat
A strandépítéssel egyidőben a szálláshelyek számát is bővítenék. „Pécskán jelenleg három hotel vagy panzió üzemel, ezek összesen 110 szobával rendelkeznek, de a leendő strand közelében egy 150-200 férőhelyes szálloda is épülni fog” – mondta Antal, akinek a reményei szerint a beruházás különböző szolgáltatások létrejöttét generálja majd, ezáltal fellendül a helyi gazdasági és kulturális élet.
Pécskai nevezetességek
Pécskán él a megye második legnagyobb számú magyar közössége: a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka. A Maros-parti város többek között arról nevezetes, hogy ott született gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter, akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében. A múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író, Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot. A központi parkban található az 1956-os emlékmű, amely a Szoboszlay Aladár néhai római katolikus pap nevével fémjelzett koncepciós per áldozatainak állít emléket. Impozáns a város gótikus stílusban, szilárd nyerstéglából épült római katolikus temploma, amelynek tornya 49 méterre magasodik a központ fölé, és a település határában található a Maros-ártér Natúrpark, amely Románia nyugati vidékének legfontosabb vizes élőhelye. A folyó partján épült látogatói központban kerékpárok kölcsönözhetők, a digitális múzeumban pedig a településtörténeten kívül az érdeklődőknek a gyakorlatban is bemutatják, hogyan sütik a pécskai kenyeret, amely 2023-ban európai oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lett.
Egy bánsági község valamennyi háztartását termálvízzel fűtik majd, így nem csak a helyi strandon és a közintézményekben használják ki a páratlan értékű altalajkincset. Hasonló beruházások zajlanak több partiumi településen, így Nagyváradon is.
Pécska olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Klebelsberg Kuno. Emlékét szobor, emléktábla és több helyi konferencia is megörökítette. Riportunkban megnézzük, hogy a híres felmenőkkel rendelkező magyarság hogyan boldogul a partiumi városkában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A férfit maffiamódszerekkel végezték ki 2021 májusában: bombát szereltek az autójába, és a robbantásban életét vesztette, gépkocsija megsemmisült.
Kitettek magukért Erdély rajongói Románia legrangosabb turisztikai megmérettetésén: bár az Év úti célja verseny idei fődíját a Duna-delta vitte el, egy kivétellel minden kategóriában erdélyi célpont, köztük több magyar kötődésű település lett az első.
A brassói magán- és jogi személyek a jövő évtől új adót fizethetnek: a polgári védelmi adót – adta hírül a Bună Ziua Brasov helyi portál. A cikk szerint az így befolyó összegeket a polgári védelmi célú óvóhelyek fenntartására fordítanák.
A medvék elriasztják a hegyvidéki üdülőhelyekről a turistákat, akik már táborokba sem merik elengedni a gyerekeiket – jelentette ki szerdán az Agerpresnek a Brassópojánai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének elnöke.
Az eddigiekhez képest több adatot, dokumentumot kell megadniuk a magyar állam által a határon túli óvodásoknak, iskolásoknak, egyetemi hallgatóknak biztosított oktatási, nevelési, hallgatói, tankönyv- és taneszköz-támogatásra pályázó erdélyieknek.
Egyelőre marad a télies időjárás: a meteorológusok legfrissebb előrejelzései szerint a hét végéig országszerte rendkívül alacsony hőmérsékleti értékek várhatók, egyes térségekben pedig hótakaró is kialakulhat.
Gyümölcslevet és hidegen préselt olajat gyárt szamosújvári kisüzemében a közel negyven hektáron gazdálkodó Miklósi András. A 15 éve utazási irodát működtető közgazdász egyik napról a másikra váltott, és belevágott agyümölcsfeldolgozásba.
A Bihar megyei magyar politikai szervezetek még nem döntötték el, hogy állítanak-e megyeitanácselnök-jelöltet az időközi választáson, míg Szilágy megyében az RMDSZ a PSD polgármesterjelöltjét támogatja Zilahon.
Rekordbevétellel erősítette meg vezető helyét a BT Aréna a romániai sportcsarnokok nyereségességét tekintve. A 10 ezer férőhelyes kolozsvári létesítmény Kelet-Közép-Európa egyik neves sportcsarnokává „nőtte ki magát”.
Története legnagyobb beruházására készül a Szatmárnémetitől csupán alig több mint 10 kilométerre fekvő Szatmárudvari: az idők folyamán tűzvész és árvíz által egyaránt sújtott település most élményfürdő építésével szeretné megalapozni jövőjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!