A július elsejei határidőre nem fejeződtek be a sürgősségi munkálatok a parajdi sóbányánál
Fotó: László Ildikó
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán a B1 televíziónak nyilatkozva. Mint mondta, ez nem kevesebb, mint 6000 lejes fizetésemelést jelent. Közben a parajdi bányakatasztrófában érintett állami vállalatok vezetőinek leváltását kéri az RMDSZ, és a Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért felelős döntéshozók felelősségre vonását kérik környezetvédők is, akik civilként büntetőfeljelentést tettek a legfőbb ügyészségen
2025. július 03., 08:232025. július 03., 08:23
2025. július 03., 09:152025. július 03., 09:15
„Mondok egy példát a gazdasági minisztériumból, ahol néhány napja vagyok. A gazdasági minisztérium az a tárca, amelynek nagyon sok állami tulajdonú cége van. A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon, amikor egész Románia aggódott, a román állam erői ott voltak, hogy megpróbálják mérsékelni a kárt,
– idézte a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben politizáló gazdasági tárcavezető televíziós nyilatkozatát az News.ro hírügynökség.
Radu Miruță amúgy vasárnap személyesen is ellátogatott Parajdra, majd megállapítottan: nem fejeződnek be a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig. „Amit eddig mondtak nekem, annak egy része kozmetikázott. Ezt tapasztaltam a helyszínen” – fogalmazott a miniszter, kritikusnak nevezve a helyzetet.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Másnap, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is tárgyalt a sóbánya helyzetéről, úgy nyilatkozott, két beavatkozási forgatókönyvet fontolgatnak: a jelenlegi bánya felújítását vagy egy új bánya megnyitását, és „a végső döntést egy műszaki-gazdasági jelentés után hozzák meg, amely jelenleg véglegesítés alatt áll”.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
Még a gazdasági miniszter esti televíziós bejelentése előtt a parajdi bányakatasztrófában érintett állami vállalatok vezetőinek leváltását kérte ugyanakkor Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében rámutatott:
Kijelentését azzal indokolta, hogy a Salrom és a vízügyi hatóság által felügyelt sürgősségi munkálatok nem készültek el az eredeti, július elsejei határidőre. A kivitelező előbb betonhiánnyal, majd a hegesztési munkálatok elhúzódásával indokolta a várható tíznapos késést.
„Nem lehet tétlenül nézni most már azt, ahogy játszanak az emberek biztonságával, ahogy játszanak az emberek jövőjével, és ahogy veszélybe hozzák egy egész térség vízellátását” – jelentette ki Tánczos Barna a Kis-Küküllő menti települések sószennyezés miatti vízellátási gondjaira utalva.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, az érintett intézmények vezetői „nem végzik a dolgukat és felelőtlenek”, és emlékeztetett, hogy a szövetség már korábban figyelmeztetett: nem lehet ugyanazokra bízni a probléma megoldását, akik a felelőtlenségükkel előidézték.
– jelentette ki Tánczos Barna.
A Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért felelős döntéshozók – állami hatóságok vagy általuk szerződtetett cégek – felelősségre vonását kérik környezetvédők is. Márk-Nagy János és Szabó József közleményben számolt be arról, hogy június 29-én civilként büntetőfeljelentést tett az ügyben a legfőbb ügyészségen.
„Úgy véljük, hogy ez a rendkívül súlyos szennyezés, amely a fent említett folyók élővilágának teljes eltűnéséhez vezetett és potenciálisan negatív hatással lehet az ártéri élőhelyekre, valamint a Nagy-Küküllő és a Maros folyó élővilágára is, hibás döntések és/vagy a felelős személyek tétlenségének következménye” – közölték.
„Mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam által felelős beosztással megbízott vezetők súlyos következményekkel járó törvénysértéseinek árát az állami költségvetésből, azaz az adófizetők pénzéből fedezzék” – tették hozzá.
A büntetőfeljelentés indoklásaként említik
Mint ismeretes, a Korond-patak és a Kis-Küküllő vize június elején szennyeződött súlyosan az elárasztott parajdi sóbányából származó sós vízzel, miután a sóbánya fölött folyó patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és egyeztetés nélkül elbontotta a hozamcsökkentő gátakat, melyeket nemzetközi szakértők javaslatára húztak fel.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogtak Németországban egy nemzetközi körözés alatt álló romániai bűnözőt. Liviu Ilie Sălăgean a mezőméhesi nőgyilkosság gyanúsítottja, Emil Gânj bűntársa volt egy korábbi gyilkosságban – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Új turisztikai látványossággal gazdagodott Predeál, az Erdély és Havasalföld határán fekvő népszerű Brassó megyei üdülőtelepülés, Románia legmagasabban fekvő városa (1100 m-es tengerszint feletti magasság).
Kígyómarás miatt szállítottak kórházba egy 52 éves nőt a Beszterce-Naszód megyei Nagyilváról, az áldozat eszméleténél volt, de szédült állapotban találta szombaton a mentőegység.
Az Erzsébet-tábor lényege, hogy érezzük az összetartozást mi, magyarok szerte a Kárpát hazában – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter Erdélyből érkezett Erzsébet-táboros gyermekeknek, akiket az Országházban köszöntött pénteken.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt.
Közönségtalálkozón vesz részt a kincses városban a világűrt nemrég megjárt Kapu Tibor. A magyar űrhajóssal szelfit is készíthet a Kolozsvári Magyar Napok közönsége.
Kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított három személyt vizsgálnak a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (DIICOT) Szatmár megyei nyomozói, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.
Év végéig elkészül a súlyos égési sérülteket kezelő temesvári kórház, jövő év tavaszán pedig használatba adják a Marosvásárhelyen épülő, hasonló jellegű kórházat is – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az építőmunkások hibájának következtében beton került a Feleki patakba Szeben megyében a Nagyszeben és Fogaras közötti leendő autópálya építőtelepéről, ami szennyezést okozott és halakat pusztított el.
Barabási Albert László szerint, ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal a hálózatok ábrázolásával foglalkozna. A csíki származású világhírű hálózatkutató a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken tartott előadást.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás