Most magasabb a kukorica ára, mint tavasszal, de így is nehezen fedezi a gazdák kiadásait
Fotó: Makkay József
Jelentős kihívások elé állítja a gabonatermelő gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára, ami csak nagy termés esetén fedezi a termelői költségeket, és jó esetben némi profitot is kínál. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség a jelenlegi terménystruktúrában.
2024. június 18., 09:412024. június 18., 09:41
Az idén két héttel korábban beköszöntött tavasz meghatározza a teljes mezőgazdasági évet, így a szántóföldi növények betakarítása, a nyári aratás is előbbre kerül kedvező időjárás esetén. A csapadékban gazdag április és május a legtöbb haszonnövény fejlődését segítette, így szép termés ígérkezik szalmás gabonából, olajos magvakból és kukoricából egyaránt. Az a kérdés, hogy jövedelmezőség szempontjából milyen évet fognak zárni a gazdák, azaz milyen áron tudják értékesíteni terményeiket.
Két-három hónappal ezelőtt a kilátások lesújtóak voltak, a helyi terményfelvásárlási árak negatív rekordokat döntöttek: a kukorica kilójáért 60-70 banit, a kenyérgabonáért 70-80 banit kínáltak a felvásárlók, ami a három évvel ezelőtti piaci áraknak felelt meg. Eközben a termeléshez szükséges inputanyagok ára jelentősen megnőtt.
Vincze Tamás közgazdász, az egyik legnagyobb erdélyi gabonaforgalmazó cég, a kolozsvári székhelyű EastGrain ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy a gabonapiacon tapasztalható árkorrekció a gazdák számára kedvező világpiaci folyamatoknak köszönhető. „Az oroszországi gabonatermelés – elsősorban a búza – termésbecslése elmarad a korábbi szinttől, azaz kisebb mennyiség fog a világpiacra kerülni, aminek árfelhajtó hatása van. Romániában a búza helyi felvásárlási ára 0,9–0,95 lej körül mozog, és megemelkedett az ó termésű kukorica ára is, aminek kilójáért 1 lejt kínálnak a kereskedők. Az októberi, novemberi betakarításra szerződött kukoricáért a felvásárlók 0,7 lejes kilónkénti árat jegyeznek” – ismertette portálunknak az új gabonapiaci árakat a kolozsvári szakember.
Vincze Tamás közgazdász, gabonakereskedő szerint egyre nehezebb felvenni a versenyt az olcsó ukrán gabonával
Fotó: Facebook/Vincze Tamás
A korábbi, nagyon alacsony felvásárlási árakhoz képest a mostani gabonaárak egy jó termés esetén kifizetődővé teszik a szalmás gabona és a kukorica termesztését is. Vincze Tamás szerint a gazdák számára így sem túl jövedelmező a gabonatermesztés, de legalább nem lesz ráfizetéses. Számításai szerint
Míg korábban sokan abban bíztak, hogy a gabonaraktározás a jó válasz a betakarítás idején ajánlott alacsonyabb felvásárlási árakra, az utóbbi két évben ez a gyakorlat is megdőlt: aki tavaly és tavalyelőtt a gabonáját raktárban tartotta, az később olcsóbban tudta értékesíteni, mint aratás idején. Ez visszafogta a tárolókapacitásokba történő beruházást, de Vincze Tamás szerint ilyen szempontból ma már országszerte jól állunk. ,,A Konstancán, a Bánságban és a Partiumban meglévő tárolókapacitás elegendő az egész évi termés tárolására, csupán Közép-Erdélyben volna még szükség gabonasilók építésére. Az erre meghirdetett pályázati lehetőséggel idén viszont már sokan éltek” – magyarázza a kolozsvári vállalkozó.
Előreláthatóan valamivel jobb évet fognak zárni az olajos magvakat termelő farmok, ezek közül is elsősorban a repcének és a napraforgónak van jó piaca. Akárcsak a szalmás gabonák esetében, a repce 1,6 lejes felvásárlási ára is mélyponton volt, ami ráfizetésessé tette a haszonnövény termesztését.
Tavaly rekordmagas termés volt repcéből, ami idén kisebb lesz, de a szakértő szerint így is megéri a gazdáknak. Akárcsak a napraforgó-termesztés esetén, ahol az 1,7 lejes felvásárlási ár szintén jónak mondható: a legkeresettebb olajos növény termesztése olcsóbba kerül, mint a többi gabonáé, így magasabb a gazda jövedelme.
Áfonyaültetvény. Merész vállalkozásnak tűnik a váltás, de sok esetben nem lehet megspórolni
Fotó: Pinti Attila
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó legtöbb romániai farmon az egymást váltó négy fő növény – szalmás gabona, kukorica, napraforgó, repce – egyre kevésbé kifizetődő terménystruktúra. Vincze Tamás szerint az átlagos közép-erdélyi és partiumi 200-300, illetve a bánsági 500-1000 hektáros gabonatermesztő farmok nehezen tudnak versenyezni a tízezer, vagy több tízezer hektáros ukrajnai farmok termelésével.
Ez földrajz, és történelem, amivel nincs mit kezdenünk” – nyomatékosította a gabonakereskedő szakember. Vincze úgy véli, erre az lehet a válasz, ha a következő öt évben a hazai mezőgazdaság is megtalálja a megfelelő termelési alternatívákat: a kelet-európai gabona eddigi legfőbb felvevőpiacára, Nyugat-Európába keményen benyomult az ukrajnai gabona, amivel szemben mi nem vagyunk versenyképesek.
Mezőgazdasági körökben napjainkban sok vita van a váltás szükségességéről, az átállást ugyanis már nem lehet kikerülni. A nagyobb hozzáadott értékű terményekre volna igény és fizetőképes piac – zöldségfélék, bogyós gyümölcsűek, prémium minőségű gabonák (például durum búza), takarmánynövények, stb. –, de egyelőre sok gazda számára nehézséget okoz meglépni a váltást. Ami nem utolsósorban plusz munkaerő kérdése is. „A következő öt évben muszáj lépnünk, ha meg akarjuk őrizni a mezőgazdaság versenyképességét. Aki nem vált idejében, az le fog maradni” – fogalmazza meg sommás véleményét lapunknak Vincze Tamás.
Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. Továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították a dömpingáron érkező ukrán áruk.
Pár hónap alatt mintegy negyven százalékkal csökkent a kenyérgabona ára, ami biztató lehet az élelmiszerpiac számára, de a gazdák csak olcsón tudják eladni terményüket. Szakértővel jártuk körül, hogy az új helyzetben mire számíthat a fogyasztó és a gazda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!