Feszültség csak a temetőben nincs magyarok és románok között, úgyhogy inkább nevessünk

mcc, humor, beszélgetés

Ándi Gherghe, Tárkányi István, Alexandra Damian és Sebők Tímea (balról jobbra) a humorra fókuszáló beszélgetésen

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, tapasztalja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni. Ez volt a témája a Mathias Corvinus Collegium legutóbbi kolozsvári előadásának, melyen kendőzetlenül beszélgettek a résztvevők szándékos és véletlen nyelvi bakikról és arról, hogy ezek milyen kapcsolatépítő lehetőségeket rejtenek.

Tóth Gödri Iringó

2024. október 23., 13:592024. október 23., 13:59

A Ki röhögött először? A humor szerepe a román–magyar kapcsolatépítésben című, kedden este rendezett, román nyelven zajlott eseményen a nyelvi játékok és fordulatok három ismerője boncolgatta a humornak a közösségek összekötésében betöltött szerepét. Illetve megfogalmazták a véleményüket azzal kapcsolatban is, hogy

ez az univerzális kifejezési forma elősegítheti-e a különböző kulturális csoportok közötti kommunikációt és megértést, a román-magyar viszony javulását.

HungaRomânisme Galéria

A HungaRomânisme készítő szerint a humor oldja a feszültséget

Fotó: HungaRomânisme

A beszélgetést moderáló Sebők Tímea újságíró, a Kolozsvári Rádió szerkesztője rögtön az elején azzal vezette fel a témát, hogy beismerte: kolozsvári magyarként bizony sokszor ő is fejben fogalmazgatja a román kifejezéseket a kimondásuk előtt, de az eredmény néha így is félrecsúszik, és többször nyelvtanilag nem helyes mondat hagyja el a száját.

Az interetnikus párbeszédre szakosodott influenszerként bemutatott Tárkányi István református lelkipásztor, a Times New Roman szatirikus portál munkatársa több szempontból ismeri a témát, hiszen influenszeri, újságírói munkája arra épül, hogy a humor oldja a feszültséget.

Másfelől Beszterce-Naszód megyében szolgálva tapasztalja, hogy a szinte városi legendaként vagy mémként terjengő tükörfordítások, félrefordított gondolatok a szórványban, elrománosodó közösségekben a mindennapok részei.

Neki a falusi nem azért mondja, hogy virágból született gyerek (a „copil din flori” román kifejezés szerelemgyereket jelent), mert poénkodik vagy mert nem ismeri a megfelelő magyar kifejezést, hanem mert magyarként románok között élve a különböző logikájú gondolatmenetek és a nyelvi formulák néha észrevétlenül összekuszálódnak.

Bár Tárkányi István újságíró, influenszer munkaeszköze a humor (portáljukat politikusok perelték a gúnyolódások, poénkodások miatt – sikertelenül), nem hiszi, hogy az egy minden problémát megszüntető csodafegyver. Úgy véli,

konfliktusok, nézeteltérések, történelmi, kulturális, vallási, nemzetiségi jellegű csipkelődések mindig is lesznek Romániában a románok és a magyarok között – megfogalmazása szerint kivételt csak a temető jelent.

Hozzátette, idealizmus azt remélni, hogy ezek egyszer megszűnnek, a jobb hozzáállás az, ha elfogadjuk őket és humorral fűszerezzük, csillapítjuk, „simítgatjuk”. A nevetés ugyanis oldja a feszültséget.

A beszélgetés másik meghívottja Alexandra Damian kommunikációs szakember volt, aki több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik a digitális kommunikáció területén, a HungaRomânisme interetnikus humorprojekt társalapítója és az MCC akadémiai tevékenységek osztályának projektmenedzsere. A meghívott hamar meg is nevettette a közönséget, amikor bemutatta a több éven keresztül építgetett humorprojektjüket, melynek keretében különböző kifejezések

tükörfordítását mutatták be vizuális eszközök segítségével, az interneten közzétett képek formájában.

A bundát viselő kenyér (bundáskenyér), meg az izmokból álló pacsirta (izompacsirta) minden jelenlevőt mosolyra fakasztott. Alexandra Damian szerint a projekt rámutatott, hogy a humoros kifejezések és a vizuális ábrázolások segíthetnek a kultúrák közötti megértésben, ugyanis

az évek során sosem kaptak negatív visszajelzést, senki sem találta bántónak, sértőnek a projektet, megtalálták azt a középutat, ami mindkét nemzetiség képviselőit szórakoztatta.

A harmadik meghívott Ándi Gherghe rendező, színész, drámaíró, kulturális menedzser volt, aki többek között Székely Csaba MaRó című darabjának színpadra állításáról, a darab nyelvi poénokra épülő humoráról beszélt.

HungaRomânisme Galéria

Fotó: HungaRomânisme

A vígjáték román és magyar színészekkel készült, és tulajdonképpen arra mutat rá, hogy a humor fontos eszköz lehet a kulturális feszültségek csökkentésére.

A rendező tapasztalata az, hogy a humor és a szórakozás sokkal jobban közelítheti egymáshoz a különböző etnikai csoportokat, mint a komoly diskurzus.

A beszélgetés során a résztvevők a románok és magyarok közötti kulturális feszültségekről is beszéltek, amelyek szerintük soha nem fognak teljesen eltűnni, amíg ezek a közösségek együtt élnek.

Kiemelték, ezek a feszültségek gyakran politikai érdekekből táplálkoznak, és mindkét félnek megvan a saját érdeke abban, hogy fenntartsa a konfliktust.

Szó esett a sztereotípiákról is, melyek átszövik az erdélyi – magyar és román – létet. Ezek nem csak a nacionalizmus, rasszizmus és társai táptalaját jelenthetik, hanem a humor forrását. A közös együttélés tapasztalatain, azon, hogy mennyire mások tudunk lenni, másképp gondolkodni, jobb inkább nevetni, még úgy is, hogy közbe-közben odaszúrni is „muszáj”.

Arról is só esett, hogy Székelyföldön, valamint más olyan területeken, ahol románok és magyarok szervesen, egymás mindennapjait befolyásolva együtt élnek, gyakoriak a komikus helyzetek. A humor ezekben a közösségekben hozzájárulhat egymás megértéséhez, az együttélés megkönnyítéséhez, és az idő múlásával a kölcsönös elzárkózás igénye csökkenhet (ez egyébként egyre inkább tapasztalható jelenség).

HungaRomânisme Galéria

Fotó: HungaRomânisme

Ennek kapcsán arról is szó esett, hogy

régen több lehetőség volt az interakcióra, gyerekek együtt, egymás mellett tanultak, játszottak és így nyelvet tanultak, míg a jelenlegi oktatás tulajdonképpen a határt mélyíti az etnikumok között.

A kolozsvári beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a két közösség közötti kommunikáció alapvető fontosságú a megértés előmozdításához. Talán egy kis segítséget jelenthetne a nyelvi akadályok és konfliktusok leküzdése terén a magyar nyelv iskolában történő oktatása a román diákok számára. Másfelől a közbeszéd és a közvélemény alakításában elengedhetetlen, hogy a magyar közösség ne csak magyar, hanem román nyelven is kifejezze problémáit, szóval mindkét részről fontos lenne a nyitottság.

Bár valószínűleg a jövőben is megmaradnak a feszültségek románok és magyarok között, mivel egy országban, egymás mellett, egymással élünk, a kölcsönös megértés érdekében fontos, hogy a két etnikum tagjai találkozzanak és beszélgessenek egymással, és legyen humoruk – vonták le a következtetést az MCC kincses városi eszmecseréjének részvevői.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 17., vasárnap

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben

Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben
2025. augusztus 17., vasárnap

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében

Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében
2025. augusztus 17., vasárnap

Két tucat háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén

Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.

Két tucat háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén
2025. augusztus 17., vasárnap

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban

A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban
2025. augusztus 17., vasárnap

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban

Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban
2025. augusztus 16., szombat

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban

A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban
2025. augusztus 16., szombat

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek

Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek
2025. augusztus 16., szombat

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval

Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval
2025. augusztus 16., szombat

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek

Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek
2025. augusztus 16., szombat

Első- és másodfokú hőségriasztást adtak ki; van, ahol 38 fok is lehet

Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Első- és másodfokú hőségriasztást adtak ki; van, ahol 38 fok is lehet