„Mától Hunyad megyének egy újabb látogatható történelmi és turisztikai célpontja van, egy vonzó hely, amelyet érdemes megnézni, és amely tudományos találkozók színhelyéül is szolgál majd. A Nopcsa-birtok Hátszegvidéken található, egy gyönyörű térségben, amely történelmi hagyatékokban és tudományos rezervátumokban gazdag vidék. Célunk, hogy hosszú távon kiaknázzuk a kastély és a birtok értékét” – nyilatkozta a hétfői átadáson Laurențiu Nistor megyei tanácselnök.

A közlemény szerint a bonyolult munkálatok során – melyek amúgy még 2019-ben kezdődtek, és a romániai „szokásnak” megfelelően többéves késéssel zárultak le – kicserélték a tetőszerkezetet, külső-belső javításokat eszközöltek, restaurálták a különlegesen értékes épületelemeket. A beltér esetében az egyik legfontosabb, nagy szakértelmet igénylő munkálat a fa lambériával burkolt Tükörterem felújítása volt, de restaurálták az öntöttvas lépcsőt, védőkorlátokat is. Kívül teljesen helyreállították a falat és díszítőelemeit.

A projekt részeként felújították a kastély közelében található pincét is, a birtokra belépést biztosító kaput, a parkot, és egyéb térrendezési munkálatokat is végeztek, a keleti oldalon parkolót építettek ki. A fejlesztés folytatásaként európai uniós forrásból, mintegy 1,5 millió lejből energiahatékonyság-növelő beruházásokat eszközölnek, illetve felújítják a kastély melletti irodaépületet is.

Nopcsáék és a dinoszauruszok

A Nopcsa Ferenc által szívesen mesélt legenda szerint a könyv első részének megjelenése után vehemens természetű őse töltött pisztollyal kereste fel az írót és felszólította: hagyja abba a regényt és családja zaklatását, ezért ért oly kurtán-furcsán véget a történet.

Albánia felfedezője, trónkövetelője

1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott. Az országról, amelynek egyes elzárt részei még fehér foltnak számítottak, alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét, számos albán tárgyú kézirata még ma is kiadatlan.

Mindeközben a bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el a térségben közismert magyart, aki nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített. Tevékenységét a szerbek és a törökök is egyre rosszabb szemmel nézték, nem egyszer csak saját maga által szervezett, hűséges albán „testőrsége” segítségével menekült meg.

Nopcsa tudományos hírnevére jellemző, hogy a trianoni béke után, 1920-ban őt hívták meg a bukaresti Földtani Intézet vezetésére.

A szacsali birtokon elszenvedett bántalmazás következményeit soha nem heverte ki teljesen, idegösszeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai.

A paleontológiai oktatásban Nopcsa munkássága kötelező tananyag, paleontológiai anyagai a British Museumban, kéziratai Bécsben, Budapesten és Tiranában találhatók. Tiranában teret neveztek el róla, és nevét viseli az albán főváros egyetemének egyik előadóterme is – tájékoztatott az MTI. Kalandos életéről nem sokkal halála után már könyvet írt Tasnádi-Kubacska András, 1996-ban a brit Discovery csatorna készített róla filmet. Emlékiratai Báró Nopcsa Ferenc: Sárkányok Magyar Királya címmel 2018-ban jelentek meg, a róla szóló Magyarosaurus Dacus című előadást tavaly januárban mutatta be a nagyváradi Szigligeti Színház.