Az ortodox katedrális tövében a középkori városmagra, Péntekhelyre utaló leleteket találtak a régészek
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Csontokra és falmaradványokra bukkantak a napokban a munkások a nagyváradi vár szomszédságában, az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. Zatykó Gyula polgármesteri tanácsos szerint fel kell tárni a területet, még akkor is, ha ez az építkezés késleltetését eredményezné.
2021. február 19., 08:032021. február 19., 08:03
2021. február 22., 16:472021. február 22., 16:47
Vélhetően a középkori Várad városmagját találhatták meg a régészek az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. A vár szomszédságában lévő építőtelepen a napokban csontokra és középkori falmaradványokra bukkantak a munkások, így a CEC Bank előtti részen zajló munkálatokat le kellett állítani, hogy a régészek jobban szemügyre vehessék a terepet.
Doru Marta, a Körösvidéki Múzeum régésze az Ebihoreanul hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a szakemberek az ásatások első szintje alatt egy erődítményszerű építmény nyomaira bukkantak, melynek az lehetett a szerepe, hogy védelmet biztosítson a várban lakók számára az ellenség ellen, még mielőtt az eljutna a várárokig.
A régész arról is beszámolt, hogy két méterrel a járószint alatt három csontvázra és egy középkori falmaradványra bukkantak a munkások, feltételezéseik szerint ez egy, az 1300-as években épült templom, a Szentlélek templom nyugati fala lehet, azonban a bizonyossághoz további ásatásokra van szükség.
Az érintett terülten egyelőre le kellett állítani a munkagépeket
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
A terület feltárása már amiatt is fontos lenne, vélte, mivel erre eddig nem került sor, holott alkalom bőven lett volna rá, hiszen a kommunizmusban számos tömbház épült itt, majd a 90-es években ide húzták fel a grandiózus ortodox székesegyházat is.
Ezen a véleményen van Zatykó Gyula, Florin Birta polgármester magyar ügyekért felelős tanácsosa is, aki a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy
A polgármesteri tanácsadó szerint a régészeti feltárásnak akkor is meg kellene történnie, ha ez a munkálatok késleltetését eredményezné, mint rámutatott, erre a törvény is kötelezi a beruházót és a kivitelezőt egyaránt. „Az építőtelep más részein attól még folytatódhat a munka, csak most már a kotrógép helyét a seprű veszi át” – fogalmazott lapunknak Zatykó Gyula. Ezzel arra utalt, hogy a munkásoknak ezek után jóval körültekintőbben kell eljárniuk, és a gépek helyett inkább a kétkezi munkát kell alkalmazniuk, nehogy bármiben is kárt tegyenek.
Az építőtelep érintett részén már le is állt a munka, Călin Roman, az egyik kivitelező, az Erbaşu Transilvania cég igazgatója az Ebihoreanulnak úgy nyilatkozott, hogy a területet elkerítették, és addig nem nyúlnak hozzá, míg nem kapnak kellő útmutatást a régészektől.
A Bihari Napló történelmi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a munkások vélhetően a középkori Várad központjának, Péntekhelynek a maradványaira bukkanhattak, amely a vár megépülte után, annak nyugati oldalán jött létre. Ezek a leletek azért is nagyon fontosak, írja a lap, mivel a környék kommunizmusban való beépítése során – amikor a sokemeletes panelházak felhúzásához nagyon mélyre le kellett ásni – a középkori város maradványai nagyrészt megsemmisültek, így
A régészek első körben letisztítják a várhoz közeli területet
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Sorin Bulzan, a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság régésze – aki a katedrális körüli munkálatok régészeti felügyeletét látja el – a Bihari Naplónak úgy nyilatkozott, hogy a helyszínen kétféle feltárás lehetséges: a régészeti felügyelet, amikor a szakemberek csak felügyelik a munkát, illetve a megelőző konzerválás, amikor aktívan is beavatkoznak. Bulzan szerint egyelőre az elsőt alkalmazzák, de ha bebizonyosodik, hogy értékes leletekről van szó, áttérnek a megelőző konzerválásra. A régész elmondta, hogy
a 3–3,5 méter mélyen zajló ásatások során, ennek megállapításához azonban további bizonyítékokra van szükség.
A szakember a napilapnak arról is beszámolt, hogy a további teendőkről a területi, illetve az országos műemlékvédelmi bizottság dönt majd, miután elküldik nekik a régészeti felügyeleti szakjelentést. Az ilyen régészeti leleteket amúgy in situ (helyben) kell konzerválni, de azt még nem tudni, hogy ez esetben módosulna-e az ide tervezett mélygarázs terve.
Az ortodox katedrális és a körülötte lévő építőtelep a vársáncon átívelő gyaloghídról
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Nagyvárad egyik legforgalmasabb pontján, a Kolozsvári út és a vár közvetlen szomszédságában található ortodox katedrális körül építi meg az önkormányzat a város első P&R (Park and Ride, azaz parkolj és utazz) típusú mélygarázsát. A december elején elkezdett beruházás célja, hogy a városba behajtók itt letegyék a gépkocsijukat, és a helyi tömegközlekedésre váltsanak, megszabadítva a belvárost a zsúfolt autósforgalomtól. Ennek érdekében mindazok, akik itteni parkolócédulával rendelkeznek, aznap ingyenesen használhatják majd a helyi tömegközlekedési eszközöket.
A 24,4 millió lej értékű projektet a városkasszából finanszírozzák, az ismert váradi építész, Pafka Ernő tervezte. A versenytárgyalást megnyerő Construcţii Erbaşu és Simbac cégeknek egy év alatt kell elkészülnie a munkával, a létesítményt Florin Birta polgármester szándéka szerint 2021. december elsején avatnák fel.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!