Felszínre kerülhet Várad középkori városmagja – Ígéretes leletekre bukkantak az ortodox katedrális tövében

Vélhetően a középkori Várad városmagját találhatták meg a régészek az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. A vár szomszédságában lévő építőtelepen a napokban csontokra és középkori falmaradványokra bukkantak a munkások, így a CEC Bank előtti részen zajló munkálatokat le kellett állítani, hogy a régészek jobban szemügyre vehessék a terepet.

Doru Marta, a Körösvidéki Múzeum régésze az Ebihoreanul hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a szakemberek az ásatások első szintje alatt egy erődítményszerű építmény nyomaira bukkantak, melynek az lehetett a szerepe, hogy védelmet biztosítson a várban lakók számára az ellenség ellen, még mielőtt az eljutna a várárokig.

A terület ugyanis a nagyváradi vár közelségében található, korábban csak a várárok választotta él a középkori erődítménytől.

A régész arról is beszámolt, hogy két méterrel a járószint alatt három csontvázra és egy középkori falmaradványra bukkantak a munkások, feltételezéseik szerint ez egy, az 1300-as években épült templom, a Szentlélek templom nyugati fala lehet, azonban a bizonyossághoz további ásatásokra van szükség.

A szakember szerint jelenleg megtisztítják a területet, hogy jobban láthatóvá váljon, mivel is állnak szemben, így jövő héten többet fognak majd tudni az egyébként nem mindennapi felfedezésről.

A terület feltárása már amiatt is fontos lenne, vélte, mivel erre eddig nem került sor, holott alkalom bőven lett volna rá, hiszen a kommunizmusban számos tömbház épült itt, majd a 90-es években ide húzták fel a grandiózus ortodox székesegyházat is.

Ezen a véleményen van Zatykó Gyula, Florin Birta polgármester magyar ügyekért felelős tanácsosa is, aki a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy

épp a 30–40 évvel ezelőtti mulasztások miatt szükséges a régészeknek feltárni a helyszínt, ez a város magyarsága számára is nagyon fontos lenne.

A polgármesteri tanácsadó szerint a régészeti feltárásnak akkor is meg kellene történnie, ha ez a munkálatok késleltetését eredményezné, mint rámutatott, erre a törvény is kötelezi a beruházót és a kivitelezőt egyaránt. „Az építőtelep más részein attól még folytatódhat a munka, csak most már a kotrógép helyét a seprű veszi át” – fogalmazott lapunknak Zatykó Gyula. Ezzel arra utalt, hogy a munkásoknak ezek után jóval körültekintőbben kell eljárniuk, és a gépek helyett inkább a kétkezi munkát kell alkalmazniuk, nehogy bármiben is kárt tegyenek.

Az építőtelep érintett részén már le is állt a munka, Călin Roman, az egyik kivitelező, az Erbaşu Transilvania cég igazgatója az Ebihoreanulnak úgy nyilatkozott, hogy a területet elkerítették, és addig nem nyúlnak hozzá, míg nem kapnak kellő útmutatást a régészektől.

Az ásatások befejeztéig a munkások a székesegyház másik oldalán folytatják a munkát, mondta a cégvezető.

A Bihari Napló történelmi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a munkások vélhetően a középkori Várad központjának, Péntekhelynek a maradványaira bukkanhattak, amely a vár megépülte után, annak nyugati oldalán jött létre. Ezek a leletek azért is nagyon fontosak, írja a lap, mivel a környék kommunizmusban való beépítése során – amikor a sokemeletes panelházak felhúzásához nagyon mélyre le kellett ásni – a középkori város maradványai nagyrészt megsemmisültek, így

a most talált leletek lehetnek az egyetlenek, amelyek a városnak ezen időszakáról árulkodnak.

Sorin Bulzan, a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság régésze – aki a katedrális körüli munkálatok régészeti felügyeletét látja el – a Bihari Naplónak úgy nyilatkozott, hogy a helyszínen kétféle feltárás lehetséges: a régészeti felügyelet, amikor a szakemberek csak felügyelik a munkát, illetve a megelőző konzerválás, amikor aktívan is beavatkoznak. Bulzan szerint egyelőre az elsőt alkalmazzák, de ha bebizonyosodik, hogy értékes leletekről van szó, áttérnek a megelőző konzerválásra. A régész elmondta, hogy

a munkaterület Péntekhely néven szerepel az Országos Archeológiai Jegyzékben (RAN), és az előbukkant gótikus épületmaradványok is azt sejtetik, hogy ennek egy részére bukkantak

a 3–3,5 méter mélyen zajló ásatások során, ennek megállapításához azonban további bizonyítékokra van szükség.

A szakember a napilapnak arról is beszámolt, hogy a további teendőkről a területi, illetve az országos műemlékvédelmi bizottság dönt majd, miután elküldik nekik a régészeti felügyeleti szakjelentést. Az ilyen régészeti leleteket amúgy in situ (helyben) kell konzerválni, de azt még nem tudni, hogy ez esetben módosulna-e az ide tervezett mélygarázs terve.

A leletek semmiképp nem fognak sérülni, ígérte a régész, és hasonló ígértet tett a helyi sajtónak a kivitelező cég vezetője is.

Nagyvárad egyik legforgalmasabb pontján, a Kolozsvári út és a vár közvetlen szomszédságában található ortodox katedrális körül építi meg az önkormányzat a város első P&R (Park and Ride, azaz parkolj és utazz) típusú mélygarázsát. A december elején elkezdett beruházás célja, hogy a városba behajtók itt letegyék a gépkocsijukat, és a helyi tömegközlekedésre váltsanak, megszabadítva a belvárost a zsúfolt autósforgalomtól. Ennek érdekében mindazok, akik itteni parkolócédulával rendelkeznek, aznap ingyenesen használhatják majd a helyi tömegközlekedési eszközöket.

A 277 férőhelyes mélygarázs három oldalról fogja majd közre a rendszerváltás után épült ortodox székesegyházat, és elsősorban a Kolozsvár felől érkező forgalmat célozza meg.

A 24,4 millió lej értékű projektet a városkasszából finanszírozzák, az ismert váradi építész, Pafka Ernő tervezte. A versenytárgyalást megnyerő Construcţii Erbaşu és Simbac cégeknek egy év alatt kell elkészülnie a munkával, a létesítményt Florin Birta polgármester szándéka szerint 2021. december elsején avatnák fel.