Az ortodox katedrális tövében a középkori városmagra, Péntekhelyre utaló leleteket találtak a régészek
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Csontokra és falmaradványokra bukkantak a napokban a munkások a nagyváradi vár szomszédságában, az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. Zatykó Gyula polgármesteri tanácsos szerint fel kell tárni a területet, még akkor is, ha ez az építkezés késleltetését eredményezné.
2021. február 19., 08:032021. február 19., 08:03
2021. február 22., 16:472021. február 22., 16:47
Vélhetően a középkori Várad városmagját találhatták meg a régészek az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. A vár szomszédságában lévő építőtelepen a napokban csontokra és középkori falmaradványokra bukkantak a munkások, így a CEC Bank előtti részen zajló munkálatokat le kellett állítani, hogy a régészek jobban szemügyre vehessék a terepet.
Doru Marta, a Körösvidéki Múzeum régésze az Ebihoreanul hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a szakemberek az ásatások első szintje alatt egy erődítményszerű építmény nyomaira bukkantak, melynek az lehetett a szerepe, hogy védelmet biztosítson a várban lakók számára az ellenség ellen, még mielőtt az eljutna a várárokig.
A régész arról is beszámolt, hogy két méterrel a járószint alatt három csontvázra és egy középkori falmaradványra bukkantak a munkások, feltételezéseik szerint ez egy, az 1300-as években épült templom, a Szentlélek templom nyugati fala lehet, azonban a bizonyossághoz további ásatásokra van szükség.
Az érintett terülten egyelőre le kellett állítani a munkagépeket
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
A terület feltárása már amiatt is fontos lenne, vélte, mivel erre eddig nem került sor, holott alkalom bőven lett volna rá, hiszen a kommunizmusban számos tömbház épült itt, majd a 90-es években ide húzták fel a grandiózus ortodox székesegyházat is.
Ezen a véleményen van Zatykó Gyula, Florin Birta polgármester magyar ügyekért felelős tanácsosa is, aki a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy
A polgármesteri tanácsadó szerint a régészeti feltárásnak akkor is meg kellene történnie, ha ez a munkálatok késleltetését eredményezné, mint rámutatott, erre a törvény is kötelezi a beruházót és a kivitelezőt egyaránt. „Az építőtelep más részein attól még folytatódhat a munka, csak most már a kotrógép helyét a seprű veszi át” – fogalmazott lapunknak Zatykó Gyula. Ezzel arra utalt, hogy a munkásoknak ezek után jóval körültekintőbben kell eljárniuk, és a gépek helyett inkább a kétkezi munkát kell alkalmazniuk, nehogy bármiben is kárt tegyenek.
Az építőtelep érintett részén már le is állt a munka, Călin Roman, az egyik kivitelező, az Erbaşu Transilvania cég igazgatója az Ebihoreanulnak úgy nyilatkozott, hogy a területet elkerítették, és addig nem nyúlnak hozzá, míg nem kapnak kellő útmutatást a régészektől.
A Bihari Napló történelmi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a munkások vélhetően a középkori Várad központjának, Péntekhelynek a maradványaira bukkanhattak, amely a vár megépülte után, annak nyugati oldalán jött létre. Ezek a leletek azért is nagyon fontosak, írja a lap, mivel a környék kommunizmusban való beépítése során – amikor a sokemeletes panelházak felhúzásához nagyon mélyre le kellett ásni – a középkori város maradványai nagyrészt megsemmisültek, így
A régészek első körben letisztítják a várhoz közeli területet
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Sorin Bulzan, a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság régésze – aki a katedrális körüli munkálatok régészeti felügyeletét látja el – a Bihari Naplónak úgy nyilatkozott, hogy a helyszínen kétféle feltárás lehetséges: a régészeti felügyelet, amikor a szakemberek csak felügyelik a munkát, illetve a megelőző konzerválás, amikor aktívan is beavatkoznak. Bulzan szerint egyelőre az elsőt alkalmazzák, de ha bebizonyosodik, hogy értékes leletekről van szó, áttérnek a megelőző konzerválásra. A régész elmondta, hogy
a 3–3,5 méter mélyen zajló ásatások során, ennek megállapításához azonban további bizonyítékokra van szükség.
A szakember a napilapnak arról is beszámolt, hogy a további teendőkről a területi, illetve az országos műemlékvédelmi bizottság dönt majd, miután elküldik nekik a régészeti felügyeleti szakjelentést. Az ilyen régészeti leleteket amúgy in situ (helyben) kell konzerválni, de azt még nem tudni, hogy ez esetben módosulna-e az ide tervezett mélygarázs terve.
Az ortodox katedrális és a körülötte lévő építőtelep a vársáncon átívelő gyaloghídról
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Nagyvárad egyik legforgalmasabb pontján, a Kolozsvári út és a vár közvetlen szomszédságában található ortodox katedrális körül építi meg az önkormányzat a város első P&R (Park and Ride, azaz parkolj és utazz) típusú mélygarázsát. A december elején elkezdett beruházás célja, hogy a városba behajtók itt letegyék a gépkocsijukat, és a helyi tömegközlekedésre váltsanak, megszabadítva a belvárost a zsúfolt autósforgalomtól. Ennek érdekében mindazok, akik itteni parkolócédulával rendelkeznek, aznap ingyenesen használhatják majd a helyi tömegközlekedési eszközöket.
A 24,4 millió lej értékű projektet a városkasszából finanszírozzák, az ismert váradi építész, Pafka Ernő tervezte. A versenytárgyalást megnyerő Construcţii Erbaşu és Simbac cégeknek egy év alatt kell elkészülnie a munkával, a létesítményt Florin Birta polgármester szándéka szerint 2021. december elsején avatnák fel.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!