2009. szeptember 17., 08:502009. szeptember 17., 08:50
Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, a szövetség elsősorban amiatt elégedetlen, hogy nem sikerült törölni a jogszabályból azt az általa diszkriminatívnak nevezett előírást, miszerint Románia történelmét és földrajzát – az elemi oktatást kivéve – csupán románul lehet tanítani.
„Ez az előírás nem segíti, hanem nehezíti a kisebbségi diákok számára ezeknek az igen fontos tantárgyaknak az elsajátítását. Értékeljük a javításokat, azonban elégedetlenek vagyunk amiatt, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatunkat nem fogadták el” – szögezte le Markó. A politikus rendkívül fontos eredménynek nevezte, hogy a kötelező oktatásban – elsőtől tizedik osztályig – a magyar gyerekek ezentúl sajátos tanterv és program alapján tanulhatják a román nyelvet. Az RMDSZ többek között emiatt döntött úgy, hogy nem veszélyezteti a jogszabályt, vagyis nem támogatja az oktatási törvény elleni bizalmatlansági indítvány beterjesztését, hiszen a most elfogadott változat javít a jelenlegi rendszeren.
Hasonlóképpen vélekedik Bokor Tibor szenátor, az RMDSZ szakpolitikusa is, aki a kisebbségi – ezen belül a magyar – oktatás szempontjából a legfontosabb eredménynek tartja, hogy a 2010-es tanévtől kezdődően a román nyelvet és irodalmat immár speciális tanterv és tankönyvek alapján fogják tanulni a diákok tizedik osztályig. A felsőház oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottságának tagja jelentős fejleménynek nevezte azt is, hogy sikerült bevinni a törvénybe a finanszírozás kérdését, az eredeti tervezetben ugyanis nem vették figyelembe, hogy a kisebbségi oktatás – mint mindenhol a világon – több pénzbe kerül.
„Sikerült meggyőznünk a tanügyminisztérium vezetőségét, hogy a tizedik osztályig terjedő kötelező, valamint az egyetemi oktatás terén, ahol a kisebbségek nyelvén vagy idegen nyelven (például egyetemen angol szakon) is tanítanak, ott a támogatási szorzó nagyobb legyen, mint azokban az osztályokban, ahol csak román nyelven folyik az oktatás. Vagyis a finanszírozás esetében figyelembe veszik az oktatás nyelvét is. Hasonlóképpen lényeges előrelépés az is, hogy az új egyetemi karok indítása immár nemcsak a felsőoktatási intézmény szenátusának döntése, hanem kormányrendelet alapján is megtörténhet.
Ez már csak azért is előnyös a mi szempontunkból, mert a romániai állami egyetemek szenátusainak tagjai döntő többségben románok, és rendszerint leszavazták a magyar kezdeményezéseket, viszont a kormánnyal együttműködve ezentúl akár a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen is lehet magyar karokat létesíteni. Újdonság az is, hogy mesteri vagy doktori vizsgákat, tanulmányokat anyanyelven is lehet végezni” – nyilatkozta tegnap a Krónikának Bokor Tibor. A háromszéki honatya üdvözölte, hogy a felekezetek a 2010-es tanévtől az óvodától egészen a kötelező oktatás szintjéig fenntarthatják intézményeiket úgy, hogy azokat az állam is támogatja, hiszen a most bevezetendő fejkvóta az egyházak működtette iskoláknak is jár.
„E téren vannak még kérdőjelek, hiszen a törvény például nem tér ki arra, mi fog történni azzal a katolikus vagy református iskolába járó diákkal, aki befejezte a tizedik osztályt, és ugyanabban az intézményben szeretné folytatni tanulmányait. Nem tartom jónak, hogy a jogszabály jelenlegi formájában tizedik osztálytól már nem támogatja ezeket az intézményeket” – hangsúlyozta Bokor. Románia történelmének és földrajzának oktatása kapcsán az RMDSZ szenátora úgy vélekedett: a magyar diákok esélyeit, továbbtanulási előmenetelét nem rontja, hogy a két tantárgy az elemin túlmenően csak román nyelven oktatható, hiszen a kormány egyik nemrégi sürgősségi rendelete szerint a nyolcadikosoknak ebből a két tantárgyból nem kell vizsgázniuk a szintfelmérőn, csak anyanyelvből, románból és matematikából.
„Próbáltunk azzal érvelni, hogy a gyerekek csak anyanyelvükön képesek jobban megtanulni ezt a két tantárgyat, de nem találtunk megértésre” – szögezte le a szenátor. A felsőházban újoncnak számító, az oktatásban viszont 23 évig tevékenykedő – ebből kilenc évet iskolaigazgatóként is – Bokor Tibor az ágazat hosszú ideje sürgetett decentralizációja szempontjából hasznosnak tartja, hogy a jövőben az iskolák vezetőtanácsát egyharmad-egyharmad arányban a pedagógusok, a szülők és az önkormányzat képviselői alkotják majd, és ugyanez a testület írja ki a versenyvizsgát az igazgatói állás betöltésére.
„A tekintetben lesznek még viták, hogy a polgármesterek beleszólnak az iskolák életébe, szerintem azonban annak, aki a pénzt adja, bele is kell szólnia. Ez fontos lépés a decentralizáció irányába, hiszen meggyőződésem szerint a szülőknek és az önkormányzatnak egyaránt az érdeke, hogy minél jobban működjék az oktatási intézmény, nagyjából egyébként minden uniós államban ez történik” – jelentette ki kérdésünkre Bokor, hozzátéve: ha a törvény eme kitételét már korábban alkalmazták volna, akkor a Bihar megyei magyarságnak a napokban nem kellett volna tüntetnie a magyar iskolaigazgatók és tanfelügyelők elbocsátása ellen. Bokor Tibor egyébként úgy véli: a mostani oktatásügyi reform csak abban az esetben hajtható végre, ha a kormány kellő finanszírozást nyújt az ágazat számára: biztosítja az iskolák megfelelő felszerelését, tisztességes bérezést nyújt a pedagógusoknak.
„Sajnos azonban az egységes bérezési törvény szerint a tanárok továbbra is a piramis legalján találhatók: egy kezdő tanító bérszorzója mindössze 1,2, vagyis 720 lej, az egyes fokozattal, negyven év régiséggel rendelkező tanáré pedig 4,25, azaz mintegy 2900 lej, ami elfogadhatatlan. Ha nem leszünk képesek szakmailag felkészült, értékes embereket bevonni a rendszerbe, és nem tudunk tisztességes fizetést nyújtani számukra, akkor bármilyen jó is az oktatás reformját célzó koncepció, menthetetlenül kudarcba fullad” – állapította meg lapunknak Bokor Tibor szenátor.
Egy 18 éves fiatalember meghalt. két másik 19 és 20 éves fiatal pedig megsérült, miután az autó, amelyben utaztak, felborult hétfőn reggel a Beszterce-Naszód megyei Les községben. A 19 éves sofőr leheletében 0,44 mg/l tiszta alkoholt mutattak ki.
A rendőrség szerint az argentin motoros okozta a Transzalpina magashegyi úton vasárnap délután történt, két ember életét követelő balesetet, amelyben két motorkerékpár ütközött össze.
Augusztus elsejétől várható a megszorító intézkedések nemcsak a vállalkozókat és a munkavállalókat, hanem a nyugdíjasokat és a családokat is érintik. A legfontosabb módosításokról és azok következményeiről Csomor Rozália könyvelő beszélt a Krónikának.
Balesetben életét vesztette vasárnap a Transzalpina magashegyi úton egy argentin és egy magyar motoros. Egyikük utasa többszörös sérüléseket szenvedett, a nőt mentőhelikopterrel szállították a nagyszebeni sürgősségre.
Biztonságba került három ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába, és segítséget kértek a román hatóságoktól, miután eltévedtek a hegyekben; egyikük állapota kritikus.
Elkezdődött egy újabb erdélyi autópálya-szakasz megépítése a Brassó megyei Felsőszombatfalva és Fogaras között.
A Tárnica-tóba fulladt vasárnap egy 20 éves fiatalember – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – számolt be vasárnap a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) igazgatója.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.