Zűrzavar a határon. A határőrök a legtöbb esetben a vállukat vonogatják a lakossági panaszok nyomán, az egészségügyi igazgatóság viszont büntet
Fotó: Román Határrendészet
Nagy felháborodást szül a lakosság körében, hogy az egészségügyi igazgatóságok (DSP) december óta több ezer bírságot róttak ki az országba beutazókra a digitális formanyomtatvány ki nem töltése miatt. A lakossági panaszok fő oka, hogy olyanok is megkapták a 2000–3000 lej közötti bírságról szóló értesítést, akik állításuk szerint eleget tettek a hatósági előírásoknak. A határon át naponta ingázók aberrációnak tartják, hogy rájuk is vonatkozik a kötelezettség.
December 20. óta valamennyi, Romániába beutazó személynek ki kell töltenie egy digitális formanyomtatványt arról, hogy melyik országból érkezik, hol fordult meg az elmúlt két hétben, itthon pedig hol fog tartózkodni. A más európai országok által már korábban bevezetett formanyomtatványt (Passenger Locator Form) digitális formátumban kell kitölteni a plf.gov.ro honlapon. A beutazóknak a határátlépés előtt legtöbb 24 órával, vagy az azt követő legtöbb 24 órán belül kell bevezetniük a kért adatokat a digitális űrlapba.
A megbírságolt személyek egyike Keresztes Ágnes, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának színművésze is, aki a Krónikának elmondta: a határőrrel is megnézette az általa kitöltött digitális formanyomtatványt, aki megnyugtatta, jól van kitöltve, megjelenik a nyilvántartási rendszerben. Ennek ellenére ő is kézhez kapta a bírságról szóló értesítést. A színművész Facebook-bejegyzésben is felhívta a figyelmet arra, hogy őt
Lapunknak elmesélte, a poszt megosztása után többen is jelezték neki, hogy hasonló cipőben járnak. Egy utasnak maga a határőr mondta, hogy nem kell kitölteni a formanyomtatványt, míg
Utóbbi ugyanis azt hitte, hogy az általa kitöltött formanyomtatvány 15 napig érvényes, de mint kiderült, ennyi ideig tárolja a rendszer a digitális dokumentumot.
„Én megkérdeztem a határőrt, hogy jól van-e kitöltve, ő azt mondta: persze, látszik a rendszerben. Az interneten megjelenik, hogy ellenőrizték a határátkelőnél, mégis megbüntettek. Egy ügyvéd ismerősöm mondta, hogy rengetegen perelnek hasonló ügyben, így egy évig is eltarthat, míg megszületik az ítélet.
– mesélte lapunknak Keresztes Ágnes. Azt is elmondta, hogy számára nem egyértelmű, hol kell a pert elindítani, ugyanis a személyazonossági igazolványa Kovászna megyébe szól, míg az ideiglenes tartózkodási engedélye Szatmárnémetibe. A bejelentés helye a petei határátkelő, de a büntetőcédulán úgy szerepel, mintha a „bűncselekményt” Kézdivásárhelyen követték volna el.
Keresztes Ágnes egy, a határátkeléssel kapcsolatos információkat ismertető Facebook-csoportban is megosztotta történetét, és a bejegyzésre reagálva egy ügyvéd azt tanácsolta neki, nézze meg a bírság indoklását, ugyanis előfordulhat, hogy nem töltötte ki jól a formanyomtatványt. „Az indoklásnál azt írják, hogy nem töltöttem ki a formanyomtatványt. Felhívtam a Kovászna megyei DSP-t, elmagyaráztam, hogy tévedés történt. Az ott dolgozó nő azonban azt mondta, neki csak a névsort küldik el, és ő megírja a büntetést” – panaszolta lapunknak a színésznő.
2000–3000 közötti összegre bírságolták a Beszterce-Naszód megyei Sz. M.-t is, aki karácsony előtt utazott Magyarországra, meglátogatni a Budapesten élő lányát. A férfi elmondta, bár neki nincs okostelefonja, az ehhez értő lánya kitöltötte a nevében a beutazáshoz kért formanyomtatványt, ennek ellenére alig érkezett haza, máris megkapta a bírságról szóló értesítést. Kétségbeesésében felkeresett egy ügyvédet, aki 500 lejes honorárium ellenében vállalta, hogy képviseli érdekeit. Ennek ellenére
Január elején a külföldön dolgozó lakosokban bővelkedő megyébe is sok bírságot hozott a postás, holott a megbüntetett személyek egy része azt állítja, hogy kitöltötte a beutazáshoz kért űrlapot. A Németországban, Olaszországban dolgozó román állampolgárok hangsúlyozták: bár ezek az országok is kérik a beutazási űrlapot a kontaktkutatás elősegítése érdekében, nem jellemző a tömeges bírságolás. A beutazáshoz szükséges formanyomtatvány kitöltését az Európai Unió 19 államában követelik meg.
Az egészségügyi igazgatóságok már nem győzik feldolgozni és kiküldeni a beutazók bírságolásáról szóló jegyzőkönyveket
Fotó: Egészségügyi Igazgatóság
Jelentős számú bírságot kellett kiállítania a karácsonyi ünnepek alatt, majd után a Bihar megyei egészségügyi igazgatóságnak (DSP) is, múlt vasárnapig több mint 4500 beutazót büntettek a formanyomtatvány hiánya vagy hibás kitöltése miatt. Daniela Rahotă ügyvezető igazgató arról számolt be, hogy
A digitális űrlappal kapcsolatos lakossági tájékozatlanságra reagálva Dorel Țîrț, a Bihar megyei DSP szóvivője az Erdonnak elmondta, hogy az online dokumentumot mindenkinek ki kell tölteni, függetlenül attól, hogy melyik országból érkezik, és hogy az vörös, sárga vagy zöld zónának minősül – utóbbinak csak a karanténkötelezettség szempontjából van jelentősége. Ha valaki például csupán egyetlen órára ruccan át Magyarországra, visszatéréskor ki kell töltenie a digitális űrlapot. Țîrț arról is beszámolt, hogy a DSP a mulasztás elkövetésétől számított két hónapon belül bírságolhat, de igyekeznek minél hamarabb kiküldeni a pénzbüntetésre vonatkozó értesítéseket. A vitás esetek elkerülése végett a szóvivő azt javasolta, hogy a formanyomtatvány kitöltése után a polgárok töltsék le és őrizzék meg a rendszer által generált PDF formátumú dokumentumot.
Aberrációk soraként jellemezte a Krónika megkeresésére a határátlépési formanyomtatvány körüli történéseket a Biharkeresztesen élő, de Nagyváradon dolgozó Tókos-Fejes Béla, aki szinte naponta megjárja a magyar–román határon át ingázók kálváriáját. Első és legfontosabb problémaként azt emelte ki, hogy
Erre sincs amúgy pontos szabály, a hatóságok sok esetben csak egymásra mutogatnak, viszont közben sorra kapják a bírságot az ingázók is.
„A legnagyobb poén az, hogy nem csak mi nem értünk semmit, hanem a hatóságok sem” – foglalta össze kedden az elmúlt időszak űrlappal kapcsolatos tapasztalatait megkeresésünkre Tókos-Fejes Béla. Hangsúlyozta, a törvényt mindenkinek be kell tartania, és az ingázók sem akarnak kivételt képezni, azonban aberráció, hogy naponta vagy akár naponta többször is regisztrálniuk kell, de erről a megkérdezett határrendészek is eltérően szoktak vélekedni, a jogszabály ugyanis nem rendelkezik világosan.
A román Távközlési Szolgálat (STS) applikációja legalább menet közben valamennyire megújult, és már nem kell minden pontot újra meg újra kitölteniük, de sokáig nem így volt. Viszont a jogszabály hiába rendelkezik úgy, hogy a határon átkelőnek 24 órája van kitölteni a formanyomtatványt, hosszabb időszakra visszamenőleg is be lehet jelölni a dátumot, ami szintén lehetőséget teremt a tévedésre a nagy sietségben. Alanyunk tud is olyanról, aki megjárta, és most bírságra számít.
Tókos-Fejes Béla külön kitért arra, hogy a határrendészek – mivel ismerik az ingázókat – próbálnak segíteni, ezért ő maga azt tanácsolja az érintetteknek, hogy
A személyi igazolvány szkennelését szerinte azért is fontos kérni, mivel ha a román határőr belépéskor beviszi az adatokat a rendszerbe, kilépéskor viszont nem, akkor az olyan, mintha az illető 24 óránál tovább tartózkodott volna az országban, holott az űrlapján a „tranzit” van bejelölve, hiszen ez a szabályos az ingázók esetében, azzal viszont nem lehet átlépni a 24 órát.
Válogatás nélkül? Az elmúlt hetek során több ezer bírságot küldtek ki a Romániába beutazóknak az űrlap kapcsán
Fotó: Poliţia de Frontieră Română
Az sem mindegy ugyanakkor, hogy valaki román vagy magyar személyi igazolvánnyal ingázik. Tókos-Fejes Béla elmondta, látva, hogy teljes a káosz, egy egész napot rászánt arra, hogy megpróbálja megérteni a rendszert. Háromszor lépett ki meg be, háromszor töltötte ki az űrlapot is, három különböző formában, magyar személyivel, és egyik esetben sem fogadta el a rendszer, holott a STS platformja szerint érvényesnek kellett volna lennie a kitöltésnek, hiszen generált QR-kódot. Ekkor a határrendész azt tanácsolta, hogy forduljon a DSP-nek a határon szolgálatot teljesítő szakembereihez, ám nem tudtak választ adni, mint ahogy első megkeresésére a váradi igazgatóságon sem kapott választ, a STS-re hárítottak, később kérésre visszajeleztek, hogy feletteseik szerint csak útlevéllel működik a rendszer, magyar személyivel nem. „Vissza is kérdeztem, hogy hölgyem, csak nem önök döntik el, milyen uniós okirattal lehet egyik országból a másikba belépni?! A magyar személyi hivatalos uniós okirat, amely határátlépésre jogosít fel!” – jegyezte meg felháborodottan. Hozzátette: a STS platformja el is fogadja, csak a rendszer jelez utólag pirosan.
– fogalmazott Tókos-Fejes Béla. Kérdésünkre jelezte, eddig tudomása szerint csak olyan személyeket bírságoltak meg a romániai hatóságok, akik megadtak romániai lakcímet, olyanokat nem, akik magyar iratokkal jönnek-mennek, de nem regisztrálnak be romániai címet.
Szintén aberrációnak tartja az ingázó, hogy a DSP törli ki az adatokat a rendszerből. Hivatalosan csak 15 napig őrzik, de volt rá példa, hogy 15 naposnál újabb űrlapok is eltűntek, így az érintett azt tanácsolja mindenkinek, hogy
Tókos-Fejes Béla rámutatott, más országokban is létezik határátlépési űrlap, de sehol nem kérik, hogy naponta töltsék ki azokat az érintettek. Példaként Szlovákiát említette, ahol félévente kötelező. Kérdésünkre ugyanakkor úgy fogalmazott, nagyon nagy az elégedetlenség az ingázók körében, jelenleg keresik annak a módját, hogy egyénileg vagy csoportosan jogorvoslatot kérjenek, első körben a bírságok semmissé nyilvánítása érdekében, de szeretnék egyszer s mindenkorra rendezni a helyzetüket. A politikumtól is azt várják, hogy kezdeményezzék a törvény sürgős megváltoztatását. „Ez így aberrált és céltalan” – összegezte Tókos-Fejes Béla. Aki felvetésünkre beszélt arról is, hogy nem csak ez az űrlap nehezíti a határon át ingázók mindennapjait, hanem az a tény is, hogy tavaly szeptemberben hiába jelent meg a számukra külön határátkelősávot biztosító törvény, ha azóta sem bocsátották ki az alkalmazási módszertant, így gyakran előfordul, hogy nekik is hosszú sorokat kell kiállniuk.
Fotó: Beliczay László
A digitális beutazási űrlap bevezetését az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is kritizálja. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az alakulat főleg azt teszi szóvá, hogy ennek kitöltése azok számára is kötelező, akik naponta ingáznak a Romániában lévő munkahelyük, illetve Magyarországon lévő lakóhelyük között, vagy csak néhány órára ruccannak át a szomszédba.
– hívja fel a figyelmet a néppárt, emlékeztetve, hogy a digitális formanyomtatvány ellenőrzése ennek a feladata.
Rámutatnak, erre minden lehetőségük meg is van, hiszen amint digitálisan leolvassák a személyi okmányt, a határrendészek azonnal látják, ha a beutazónak van kitöltött digitális űrlapja, vagy sem. „Ennek ellenére a határrendészet mulasztása és a kellő informáltság hiánya miatt sokan önhibájukon kívül mulasztják el a csak digitálisan elérhető formanyomtatvány kitöltését, majd rövid idő elteltével azzal szembesülnek, hogy akár 2000 lej összegű bírsággal sújtja őket a hatóság olyasmiért, amiről nem is tehetnek, amiről tájékoztatást sem kaptak” – hívja fel a figyelmet az EMNP országos vezetősége. Hozzáteszi,
„de a bírságok kiszabásában és behajtásában rendkívül operatívan járnak el”. Az EMNP arra szólítja az illetékeseket, tegyenek meg mindent a helyzet rendezése érdekében, és „hagyjanak fel a vétlen polgárok pénzbírságok formájában történő újabb sarcolásával”. „A mostani üresjáratban, a rossz hatásfokkal működő rendszer gyakorlatilag bűnözőként kezel bárkit, aki önhibáján kívül mulasztja el az egyébként magyarul nem, csak angolul vagy románul elérhető formanyomtatvány kitöltését” – zárul az EMNP közleménye.
Önkéntesekre van szüksége az Arad megyei egészségügyi igazgatóságnak (DSP) ahhoz, hogy kiállítsák a bírságokat a digitális nyomkövetési formanyomtatványt ki nem töltő beutazók esetében.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
1 hozzászólás