Felháborodást is kivált a főtérrendezés, az idős fákat siratják Zilahon

Felháborodást vált ki Zilah lakóinak egy részében a város főterének, a Wesselényi térnek a felújítása, ugyanis a nagyszabású munkálat a teret jelenleg betöltő öreg fák kivágását feltételezi. Bár a városvezetés szerint a kivágott fák helyére háromszor több növényzet kerül, az ígéret nem nyugtat meg mindenkit.

– jelentette be a napokban Fazakas Miklós, Zilah alpolgármestere hivatalos Facebook-oldalán. Az RMDSZ-es elöljáró bejegyzésében arra is emlékeztet, hogy a kommunizmusbeli építkezések miatt sajnos Zilahon nincs sok műemlék épület, így a térrendezés során arra is figyelnek, hogy a még meglévők ne legyenek eltakarva, ezért kivágják a téren található öreg fákat.

Az alpolgármester szerint azonban a régi városközpont nem marad növényzet nélkül, a projekt keretében háromszor több fát ültetnek majd, mint amennyi jelenleg van.

„Örülünk, hogy a felújított Wesselényi-szobor talapzata után folytathatjuk a munkálatokat, ezáltal a régi főtér visszakapja az ezelőtt 100 évi arculatát” – zárta bejegyzését Zilah alpolgármestere.

A bejelentésnek azonban úgy tűnik, nem örül mindenki, az elöljáró által megosztott látványterv sokaknak nem nyerte el a tetszését. A legtöbb hozzászóló az évszázados fák kivágását kifogásolja, azt, hogy a globális felmelegedés közepette a városvezetés betonplaccá alakítja a Wesselényi teret.

Fazakas Miklós szerint a lombos fák kivágása elkerülhetetlen, hiszen ezek többsége öreg, korhadt, így veszélyessé vált a járókelőkre, főleg vihar esetén kell attól tartani, hogy letörnek a lombos koronák, amire az elmúlt években volt is példa,

írta válaszában. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosság arányára vetítve Zilah jól áll zöldövezetek terén, ugyanakkor beismerte, hogy ezen még mindig lehetne javítani. „Ez azonban egy tér, nem egy park, ezáltal levegősebb és áthatóbb lesz a régi központ.

– érvelt az elöljáró a hozzászólásokra reagálva, hozzátéve, hogy jövőre be is fejeződnek a felújítási munkálatok. Az RMDSZ-es politikus szerint a felújításnak köszönhetően egységes arculatot kap Zilah belvárosa, a régi főtér pedig visszakapja régi arculatát.

Ez a nyílt tér (open space) koncepció alapján újul meg, hogy rendezvényhelyszínként is használni lehessen, de ugyanakkor gyalogosövezetté is válik, ahol fák és padok állnak majd a pihenni, nézelődni vágyó városlakók rendelkezésére.

A téren, a Vigadó épülete előtt található többek között a Wesselényi-emlékmű, mely az átalakításnak köszönhetően a műemlék épületekhez hasonlóan láthatóbbá válik. Ezt sem tartja mindenki pozitívumnak: a hozzászólók között szakember is akadt, aki épp arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotója, Fadrusz János szobrászművész fasorokat álmodott a báró Wesselényi Miklóst egy idős jobbágya társaságában ábrázoló szoborcsoport köré.

Az emlékmű talapzatának és kőelemeinek a restaurálása tavaly januárban készült el, a városvezetés ezt követően az azt körülvevő teret is rendezni szerette volna.

Fazakas Miklós akkor a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy oly módon hoznák rendbe a kissé elvadult főtéri parkot, hogy jobban érvényesülhessen Fadrusz népszerű alkotása és a Vigadó épülete. Mint mondta, a munkálatok keretében felújítanák a közeli artézi kutat és a villanyoszlopokat is kicserélnék, rájuk térfigyelő kamerákat szerelnének, a főtéri parkba kisebb méretű díszcserjék és kültéri bútorzat kerülne.

– fogalmazott akkor a Krónikának a zilahi alpolgármester. Szerinte a bronzszobrot készítő Fadrusz János is hasonló tervet készített híres alkotásához, és most is azt szeretnék, ha környezete is kapcsolódna az emlékműhöz, így az aszfaltburkolatot térkőre cserélik.

A Wesselényi-szobrot a múlt század fordulóján Zilah akkori főterére, a rendezetlen állapotú Kossuth térre tervezték. Felállításával párhuzamosan folyt a tér rendezése is, a század végén épült fel annak számos reprezentatív épülete, artézi kútjai, aszfaltozott útja, járdái. Fadrusz János nemcsak a szobrot, hanem a környezetét is megtervezte, a hozzá tartozó, szecessziós kerítéssel együtt. Ennek és a hozzá tartozó lámpásoknak az elkészítését a szintén pozsonyi származású Marton Lajos műlakatosra bízta.

A szobrot a Kossuth téri artézi kút helyén állították fel, elhelyezése miatt annak medencéjét is módosítani kellett.

A szoboravatásra 1902. szeptember 18-án került sor, az ünnepségen a Wesselényi családot a vármegyei főispán, báró Wesselényi Miklós, a szobor főszereplőjének fia képviselte, és az erdélyi arisztokrácia számos tagja is jelen volt. A zilahi Wesselényi-szobor Fadrusz János egyik legjelentősebb alkotása a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport után, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.

Nem a zilahi az egyetlen főtérrendezés, amelyet a lakosság egy része ellenez. Mint ismeretes, hasonló ellenkezés volt tapasztalható Kolozsváron, amikor a Főteret felújították, illetve Nagyváradon is, amikor a Szent László tér kapott új arculatot.

Mindkét helyszínen a fák kivágását kifogásolták az ellenzők, azóta azonban mindkét város főtere számos rendezvénynek, többek között a Kolozsvári Magyar Napoknak, illetve a Szent László Napoknak is otthont ad.

Elkészültek a Wesselényi-szobor kőelemeinek a felújításával Zilahon, a térrendezés következik

Befejeződött a Wesselényi-szobor talapzatának és kőelemeinek a restaurálása, és a továbbiakban a körülötte lévő teret is rendeznék Zilahon. A városvezetés oly módon hozná rendbe a kissé elvadult főtéri parkot, hogy jobban érvényesülhessen Fadrusz János népszerű alkotása és a Vigadó épülete.