Fotó: Bálint Eszter
2008. december 03., 09:202008. december 03., 09:20
A kincses városban három lehetséges megoldás mutatkozik a lakásra vágyó fiatalok számára. Az ANL-lakások mellett az önkormányzat költségén kialakított szociális lakások is a fiatalok rendelkezésére állnak. Az önkormányzat ugyanakkor tervbe vette a város Lomb nevű határrészében 35 évnél fiatalabbak számára ingyenes házhelyek kiosztását. A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal ingyen közművesített telket ajánl a fiatal házasoknak a Borvíz utca végén. Marosvásárhelyen az önkormányzat szakbizottságaiban az évek során több ízben is felmerült, hogy a városháza telekkel járuljon hozzá az ingatlan elkészítéséhez. Ám ezek a próbálkozások kudarcot vallottak, mivel a város tulajdonában nincsenek szabad területek. Csíkszeredában Antal Attila alpolgármester szerint nincs szükség hasonló intézkedésekre, a város így is vonzó a fiatalok számára.
Közművesített ingyen telket ajánl a fiatal házasoknak a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal. Antal Árpád polgármester még a helyhatósági választások előtti kampányában hirdette meg a „Gyere haza!” programot: mandátuma ideje alatt legalább kétszáz fiatal párnak ad ingyen házhelyet. Az elöljáró elmondta, például a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok alig 43 százaléka költözik haza az egyetem befejezése után. Programjával éppen ezen szeretne változtatni, hiszen a városnak jól képzett munkaerőre van szüksége. Ha évente száz–százötven fiatal szakember hazatér, „hegyeket lehet velük mozgatni” – fogalmazta meg Antal.
A „Gyere haza!” program része a jövő esztendőben sorra kerülő telekkiutalás. Az első lépésben az érdeklődőknek március 1-jéig kell benyújtaniuk egy szándéknyilatkozatot a városházán. Ezzel jelzik az igényüket a felajánlott telekre. A leadott kérések alapján állítják majd össze a városháza alkalmazottai a kritériumrendszert is. Egyelőre azt tervezik, hogy ötven házhelyet különítenek el, de ha sok a kérés, ennél többet is kiutalnak. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a későbbiekben a 35 évesnél idősebbek is kaphatnak házhelyet.
A városnak 23 hektáros telke van a város szélén, a Sugásfürdő felé vezető Borvíz utca végén. Ez a földterület eddig legelőként volt besorolva, de elkészült a városrendezési terve. A területet a város költségén közművesítik, majd 300 és 500 négyzetméteres telkekre parcellázzák fel. A 23 hektáron ötvennél sokkal több telket lehet elkülöníteni. A polgármester azt tervezi, hogy a programot a következő években is folytatják.
Antal Árpád hangsúlyozta, nemcsak a hazatérő fiataloknak adnak ingyen közművesített telket, hanem mindenkinek, aki itthon akar maradni és építkezni. Az eddig leszögezett feltétel, hogy a telekre a házat két év leforgása alatt fel kell építeni, azt tíz évig nem lehet sem értékesíteni, sem pedig bérbe adni. Tíz év után a telek tulajdonjoga átszáll a házépítő fiatalokra. A városháza három típusú háztervet készíttetett el, ezeket is ingyen az igénylők rendelkezésére bocsátja. A fiatal házasok kötelesek ezek közül választani, és ahhoz a kivitelezés során pontosan ragaszkodniuk kell. Antal Árpád elmondta, nem feltétel, hogy a kedvezményezettek céggel építtessék meg a házakat, megtehetik azt önerőből is. Viszont ha céggel kötnek szerződést, igénybe vehetik a tízezer eurós, lakásépítésre szánt kormánytámogatást is. A polgármester becslései szerint a terv szerinti házakat 50–60 ezer euróból fel lehet építeni.
„Mindenképpen leadjuk a szándéknyilatkozatot, hogy jelezzük, szeretnénk részesülni ilyen telekben. Jelenleg tömbházlakásban élünk, és rég vágyunk egy kertes házra” – fejtette ki lapunk kérdésére a 35 éves Klára. A férje már betöltötte a 35 évet, de remélik, azért még megkapják az ingyen telket. „Roppant kedvező az ajánlat, hiszen egy háromszobás panellakás árából tulajdonképpen kertes házat kapunk” – fejtette ki Klára.
Kolozsváron három lehetséges megoldás mutatkozik a lakásra vágyó fiatalok számára. Ezek egyikét az állami lakásügynökség (ANL) által épített otthonok, illetve az önkormányzat költségén kialakított szociális lakások képezik. Az önkormányzat ugyanakkor tervbe vette a város Lomb nevű határrészében 35 évnél fiatalabbak számára ingyenes házhelyek kiosztását, a szamosfalvi legelőn építendő úgynevezett Ifjúsági lakótelepen pedig idén nyáron tették le az összesen 203 hektáron 510 millió eurós, magyar–román közös beruházásból 16 ezer lakó számára 2013-ig felépítendő 6 ezer lakás, ezen belül 384 szociális lakás alapkövét.
Ami viszont már tény, hogy az Ószer nevű városrészben az önkormányzat költségén felépített, és októberben át is adott 271 szociális lakásból ötvenbe már beköltöztek a fiatalok. Hetven lakásba a kommunizmus idején erőszakkal államosított, de volt tulajdonosaiknak, vagy azok örököseinek visszaszolgáltatott lakásokból kilakoltatottak, 151-be pedig anyagi okok miatt rászoruló szegény családok költözhettek be október végén. Az 1989. decemberi rendszerváltozás óta ez volt az első alkalom, hogy az önkormányzat saját költségén épített lakásokat utalt ki az igénylőknek. Az 54,2 millió lejes beruházással beépített, összesen 27 405 négyzetméteres lakónegyedben található 271 lakrész többsége egyszobás, ezek lakófelülete egyenként 38,6 négyzetméter, a 85 kétszobás lakás lakófelülete egyenként 52,9 négyzetméter. A lakásokat kulcsrakészen, de bebútorozatlanul adták át. A lakótelepen napközi otthont, játszóteret, orvosi rendelőt és parkolót is kialakítottak.
A szabály szerint az egy, illetve kétszobás tömbházlakásokban élő albérlőknek a fenntartási költségek mellett havi 30–58 lejes lakbért kell fizetniük. Ennek fejében a szociális lakásban addig maradhatnak, ameddig akarnak, vagy ameddig más megoldást találnak, de ezeket a lakásokat nem vásárolhatják meg. „Az igénylés ennek sokszorosa, hiszen Kolozsváron több mint 12 ezer lakásigénylésről tudunk. Közülük 2900 személy újította fel naprakészen iratcsomóját, ők jöhetnek tehát számításba a következő kiutalásoknál” – magyarázta a Krónika érdeklődésére László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Az igénylésre jellemző, hogy csak 1997. szeptember 15-étől idén május elsejéig 3900 igénylés érkezett szociális lakásra a városházára. Az elöljáró hozzátette: 2009-ben 456 szociális lakást vesz át az építőktől az önkormányzat, amely egyben azt is eldönti, hogy milyen arányban osztják el a hajlékokat a fiatalok, az egykor államosított, de viszszaszolgáltatott lakásokból kilakoltatottak, illetve a más okokból rászorulók között.
Marosvásárhelyen az önkormányzat nem támogatja az építkezni készülő fiatal házasokat. Bakos Levente helyi tanácsos a Krónikának elmondta, a testület szakbizottságaiban az évek során több ízben is felmerült, hogy a városháza telekkel járuljon hozzá az ingatlan elkészítéséhez. „Sajnos ezek a próbálkozások kudarcot vallottak, és nem azért, mert valaki a tanácsból kimondottan ellenezte volna a kezdeményezést, hanem azért, mert a város nem rendelkezik üres telkekkel. Anynyi földterületünk sincs, hogy a viszszaigényléseknek eleget tegyünk” – fejtette ki a volt alpolgármester. Új tanácsos kollégája, Peti András azon fiatalok közé tartozik, akik két évvel ezelőtt igénybe vették a kormány tízezer eurós támogatását. Az összeg kiutalásához viszont egy sor feltételnek kellett megfelelnie. Például akkreditált építkezési szakcéget és építkezésvezetőt kellett fogadnia, az anyagokat pedig csak hivatalosan, számlával szerezhette be.
„Nem elég, hogy céggel dolgoztatva sokkal nagyobbak a kiadások, mintha az ember maszekokból álló munkacsoportot fogad, de a városházára leadott iratcsomóm jóváhagyása is két évbe tellett. Olyan körülmények között, hogy a tízezer eurós összeget nem az önkormányzat, hanem a kormány adja, a polgármesternek csak láttamoznia kell a papírokat” – panaszkodott Peti András. A fiatal jogász elmondta, hogy ha nem folyamodik a hivatalos megoldáshoz, anyagilag sokkal többet nyer, mint tízezer euró. Ezért senkinek nem ajánlja ezt az utat.
„Nem biztosítunk sem lakást, sem telket a fiatal házasoknak. Nincs is erre lehetőségünk, és szerintem nem is biztos, hogy helyes lenne” – nyilatkozta a Krónikának Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere. Mint hangsúlyozta, a város ellen hangoztatott negatív érvek ellenére, Hargita megye székhelye igenis vonzó a fiatalok számára, szép számban költöznek haza a 35 évesnél fiatalabbak, sőt más régiókból, Kolozsvárról, a Partiumból, sőt még Magyarországról is költöztek az elmúlt időben a városba. Antal Attila ugyanakkor arra is kitért, hogy nincsenek a város tulajdonában bérbe vagy kedvezményesen eladható lakások. Az ANL-lakásokra különben – tette hozzá lapunk kérdésére – háromszoros volt a túljelentkezés, ám az alpolgármester szerint a súlyos gondokat sikerült az országos programmal rendezniük.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.