Fotó: Pixabay.com
Egyre gyakrabban látni a közösségi médiában – elsősorban Facebook-bejegyzések kommentszekciójában –, hogy emberek kölcsönöket ajánlanak „hihetetlenül” kedvező feltételekkel. Utánajártunk, hogy mi áll a „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatok mögött, és milyen újabb csalási kísérletre kell odafigyelniük a gyanútlan internetezőknek.
2024. március 24., 18:132024. március 24., 18:13
2024. március 25., 00:412024. március 25., 00:41
A kölcsönöket ajánló csalók általában Facebook-csoportokban tűnnek fel, ahol majdnem minden bejegyzés alatt kínálják „portékájukat”. Csupán 2 százalékos kamatért ajánlanak akár több száz eurós kölcsönt. Ám valójában nincs szó semmilyen kölcsönről: nincs pénz, csak adathalászat, hackelés.
Jelen cikk szerzője is kipróbálta egy kártyás telefonszámmal és mesterséges intelligencia által generált profilképpel, hogy mit kínálnak a csalók. Ha az embernek nem lenne gyanús, hogy egy bank/pénzügyi szervezet munkatársa miért tölti „értékes” idejét azzal, hogy a Németországi Románok, Svédországi Románok, Spanyolországi Románok nevű (és még bőven lehet sorolni) Facebook-csoportok bejegyzései alá bekommenteli ,,nagyszerű” ajánlatát, meg az sem, hogy a neve megegyezik egy 70 év körüli spanyol futballjátékoséval, akkor legalább az lehet gyanús, hogy amikor Whatsappon a megjelölt számra írunk, ott vélhetően a mesterséges intelligencia által generált, feltűnően csinos, de formálisan öltözött nő portréja fogad.
A csalók lopott fényképeket használnak
Fotó: Tóth Gödri Iringó
„Kollégája” – aki hasonló kölcsönöket ajánl – feltűnően kifehéredett a nyáron, míg az előző profilképen egy 20 év körüli vagy talán fiatalabb, cingár roma férfit látunk, az aktuális Facebook-képen egy telt, fehér harmincast. Neki legalább a neve román, ha már románul kommunikál.
Kettejükben az a közös, hogy kétszázalékos kamattal ajánlanak kölcsönt, akár 500 ezer eurót (a minimális összeg általában kétezer euró körüli), ám a stílus eltérő: míg a „focista” lényegre törően szűkszavú a hirdetésben, addig a román kolléga inkább az érzelmekre alapoz, nagy tervek, álmok megvalósításáról ír.
A kapott link veszélyes honlapra vezet
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Whatsapp-alkalmazásban írtunk az egyik „ügynöknek”, hogy érdekelne a kölcsön. Bár a Facebookon férfinévvel szerepelt, a Whatsapp-alkalmazásban valószínűleg mesterséges intelligenciával generált női portré fogadott. A hölgy gyorsan kimatekozta, hogy ha nyolcezer eurót kérek 3 éves futamidővel, a kamat összesen 229,14 euró.
amit hatékonyan tiltottak a víruselleni programok. A „bankról” semmilyen más információ nincs az interneten, a honlap leírása szerint a címe 380 St Kilda Road Paris France: tökéletes kombinációja az amerikai és francia címstílusnak, és mellesleg nem létezik. Amikor a hölgynek megírtuk, hogy a honlap nem működik, küldött egy képet is, hogy töltsük le, és bizonyosodjunk meg róla, hogy működőképes. Bár a beszélgetés elején még határozottan kérte a személyit és hasonló dokumentumokat a szerződés megírásához, a rengeteg kérdés után gyanakodni kezdett. Hiába kérdeztük késedelmi díjról, a részletfizetés mikéntjének részleteiről, kitért a válaszadás elől.
Tele vannak a csoportok az ehhez hasonló ajánlatokkal
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kiberbiztonsággal foglalkozó szakértők már a Facebook-kommentek alapján óva intettek volna ettől a kölcsöntől, az egyéb árulkodó jelek sora pedig végtelen. Mindez sokak számára egyébként azért nem gyanús, mert ezek a csalók nem kérnek pénzt, ők kölcsönt adnak. Fontos leszögezni, hogy komoly, hiteles pénzintézetek nem a közösségi médiában vadásznak ügyfelekre.
Másfelől, ha valaki azt hinné, hogy a profilképek mögött kölcsönt kínáló természetes személyek állnak, ezzel kapcsolatban is fontos néhány dolgot tisztázni. Tény, hogy magánszemélyek is gyakran adnak kölcsön pénzösszegeket magánszemélyeknek, és ez a fajta hitelnyújtás a kamat megfizetésével együtt (is) szabályos, ha nem uzsorakamatról van szó, azaz a kölcsönt adó nem használja ki a másik személy kiszolgáltatott helyzetét. Viszont az említett hirdetéseknél könnyen ki lehet zárni azt, hogy magánszemély „kedveskedik” az interneten, hiszen kevesen rohangálnak több millió euróval a „farzsebükben”, s az is kizárt, hogy országhatárokon átnyúlva verőembereik szedik össze a be nem fizetett részletet.
A kamuprofilok képei elég zavarosak
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Próbálkoztunk az említett politikus képeit használó illetőnél is Whatsappon. Ő már kissé vehemensebben kérte a felsorolt dokumentumokat a személyes adatokkal, és kevésbé tűnt felkészültnek, amikor faggattuk.
Az úriember, aki beszélgetésünk során tegezőre váltott, elmagyarázta, hogy azért van szüksége munkatársunk minden adatára, hogy „érvényesíteni tudják” banki pénzalapjait, akármit is jelentsen ez. Míg az előző hirdető hagyta, hogy kihátráljunk az üzletből, illetve a beszélgetésből, ebben az esetben győzködéssel próbálkoztak.
Különös irányt vett a beszélgetés
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Hosszan lehetne sorolni, hogy mindkét lehetőség hány sebből vérzett, és mitől vált gyanússá. A szakemberek a téma kapcsán mindig kiemelik, hogy egyből gyanús, ha valaki már az elején a számlaszámunkat kéri. Normál esetben egy pénzintézetnek az első lépése, hogy bennünket és a munkaviszonyunkat leellenőrizze, és ha minden rendben, akkor esik szó folyósításról, utalásról, akkor kellenek a banki adataink. A csalók általában a személyi adatainkkal akarnak visszaélni.
Linkek, képek – mindent bevetnek, hogy kattintsak
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az ilyen csalókat érdemes Facebookon és Whatsappon is jelenteni. Többnyire az első platformon kezelik hatékonyan a panaszt, mert több bejelentés után a rendszer letiltja a hamis profilokat. Kölcsönt felvenni pedig akkor is csak bankból érdemes, ha a feltételek kedvezőtlenebbek, és a kamatlábak nagyobbak az interneten hirdetők kínálatánál.
Facebookos hirdetés alapján talált rá egy nyugdíjas arra a „befektetési lehetőségre”, amelyik részvények vásárlásával kínálta a befektetett összeg gyors és kockázatmentes megsokszorozását. Ehhez képest minden megtakarítását elveszítette.
Számos népszerű és kevésbé ismert román nyelvű hírportálon megjelent a héten egy hír a következő címmel: „A PSD-kormányzás gazdasági intézkedéseinek nem várt hatása: a magyarok oda jutottak, hogy irigykednek a románokra”.
Szlovákiában gyártott és tesztelt medvebiztos hulladéktárolókat helyeznek ki májusban Tusnádfürdő különböző pontjaira – számolt be szerdán közösségi oldalán Butyka Zsolt polgármester.
A kolozsvári és a Kolozs megyei magyarok érdekeit csak magyar emberek tudják képviselni, senki más nem fog az erdélyi magyarokról beszélni, mert mindenkinek a saját politikai közössége a fontos.
Elfogott a rendőrség egy férfit, aki az ellene kiadott távoltartási parancs ellenére felhívta és megfenyegette feleségét, miután elektronikus nyomkövetőjét tönkretette – közölte szerdán a Szeben megyei rendőrség.
A Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke, Mihai Tîrnoveanu szerint a csíkszeredai ügyészség vádemelés nélkül lezárta az úzvölgyi katonatemető ügyében ellene indított büntetőeljárást.
Bár kisváros, a helyiek számára Sepsiszentgyörgy a világ közepe, ezért nem elégedhetnek meg mással, csak a legjobbal – üzente Antal Árpád polgármester az ünneplő közösségnek a 31. Szent György Napok kedd esti nyitórendezvényén.
Promenáddá alakítják a Salamon-kőtől Brassópojánára vezető, a túrázók által igen kedvelt régi utat, a világítórendszert pedig úgy kívánják kialakítani, hogy ne zavarja a környéken élő vadállatokat.
Tilosban parkolásért bírságolták meg Biró Rozália parlamenti képviselőt, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltjét – adta hírül az Ebihoreanul.ro helyi portál.
Frissen látott napvilágot Borsodi L. László csíkszeredai írónak Ferences térerő című, az erdélyi – és nemcsak – ferencesekről szóló kötete, amely azt igyekszik láttatni, milyen új kihívásokkal kell szembenézniük a 21. század első felében.
Több európai országban is madárinfluenza-vírust mutattak ki a közelmúltban a házi- és vadon élő szárnyasokban, ezért megelőző intézkedések betartását javasolja a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!