Fotó: Biró István
Reménykedhetnek az erdélyi magyar pálinkafőzők, hogy mégiscsak felírhatják a termékeik címkéjére, hogy pálinka. Pénteken a magyar Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt a különböző ügyosztályok vezetői az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselőivel egyeztettek a pálinka mint termék földrajzi oltalma kapcsán, és abban maradtak, hogy beindítják a folyamatot, megpróbálják az európai uniós eredetvédettséget az Erdélyben főzött pálinkákra is kiterjeszteni.
2016. augusztus 08., 09:202016. augusztus 08., 09:20
Szeptemberben újabb forduló
A következő megbeszélésre szeptember közepén kerül sor, addig a minisztérium munkatársai összeállítanak egy memorandumot, és elindítják a folyamatot – számolt be a Krónikának a pénteki megbeszélés eredményeiről Dezső Tibor. Az erdélyi lovagrend szakmai vezetője kifejtette, hasznos, közel négyórás megbeszélésre került sor, a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei nagyon felkészültek voltak, és pozitívan álltak a problémához. „Partnerként tárgyaltunk, és a tárca képviselői feladatként tekintettek a problémánkra, olyan feladatra, amire megoldást kell találni” – mondta a sepsiszentgyörgyi vállalkozó, a több nemzetközi díjat begyűjtő Potio Nobilis pálinkárium társtulajdonosa.
Mindössze anyanyelvüket szeretnék használni
Az erdélyiek elismételték gondjaikat, hangsúlyozták, hogy nem román félként tárgyalnak, hanem magyar állampolgárok, az anyanyelvüket szeretnék használni, magyar feliratot akarnak a címkéikre, és ezt ezúttal nem bukaresti, hanem budapesti nyomásra nem tehetik meg. Azt kérték, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők, így a Bánságban, a Partiumban is. „Az erdélyi lovagrendnek nincs minden főzővel kapcsolata, de így tartottuk méltányosnak” – hangsúlyozta a vállalkozó.
Hozzátette: fontosnak tartják, hogy a pálinka megnevezés ne csak földrajzi, hanem minőségi jelzés is legyen a fogyasztónak. Meglátásuk szerint a pálinka olyan hungarikum lehet, amelynek minden európai nagyvárosban jelen kell lennie, hiszen olyan termék, amelynek nincs szavatossága, könnyen tárolható, forgalmazható, és öregbítheti Magyarország hírét, olyan státust vívhat ki magának, mint a whisky vagy a vodka. Az erdélyiek felhívták a figyelmet, hogy vállalkozóként szoros határidőkhöz szoktak, nem négyéves ciklusokban gondolkodnak, mint a politikusok, ám a szeptember közepére beütemezett újabb egyeztetést méltányosnak találják – avatott be Dezső Tibor.
Perrel fenyegették az erdélyieket
Mint arról beszámoltunk, hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá termékük címkéjére anyanyelvükön a pálinka elnevezést. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze a kisüsti nevének román megfelelője, a pălincă szerepelhet a feliraton, magyarul csak a gyümölcspárlat szó használható. Az erdélyiek már az erre vonatkozó petíciót elküldték a magyar Földművelésügyi Minisztériumak, Magyarország bukaresti nagykövetségének is, kérve, hogy használhassák a pálinka megnevezést.
Tavaly októberberben, az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, Piros László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, még a lovagrend nevében is. Mint mondta, „nemzeti érzelmű magyar állampolgárként feljelenti a névbitorlókat az Uniónál”.
Az uniós eredetvédettségi dokumentumba foglalt hivatalos megfogalmazás szerint ugyanis a pálinka készítésekor kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vad gyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő törköly használható fel, és pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A barackból készített párlat esetében viszont lehetőség van Ausztria négy tartományában is a pálinka elnevezés használatára.
Az Erdélyi-szigethegységben lévő Vârtop üdülőfaluban táborozó diákok egy csoportját szállították kórházba kedd éjjel ételmérgezés gyanújával.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.
A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.
szóljon hozzá!