Erdélyi magyarörmény ünnep. Szertartás a gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánián
Fotó: Örmény Katolikus Plébánia Gyergyószentmiklós / Facebook
A többnemzetiségű Erdély gondolatát erősítik az erdélyi magyarörmények, akiknek identitáserősítő tevékenységeikkel több szövetségbe tömörülnek. Az Erdélyi Magyarörmény Szövetség (EMÖSZ) átfogó, összetett tevékenységéről Puskás Attilát, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum némettanárát, az egyesület vezetőjét kérdeztük.
2025. január 12., 18:312025. január 12., 18:31
A magyarörmény kulturális identitás számos szegmensét, így a vallásosságot, történelmet, gasztronómiát is továbbadja, ápolja és őrzi a 2013-ben megalakult Erdélyi Magyarörmény Szövetség, valamint az égisze alá tartozó több erdélyi fiókszervezet. Az Erdélyi Magyarörmény Szövetség (EMÖSZ) átfogó, összetett tevékenységéről
Puskás Attila: „önmagunk számára is ismertté akarjuk tenni, hogy kik voltak azok az örmények, akik hozzájárultak Erdély társadalmi, gazdasági, szellemi fejlődéséhez”
Fotó: Haáz Vince
Puskás Attila római katolikus teológiát végzett Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán. Később Rómában a Pápai Gergely Egyetemen tanult, majd szintén Rómában az örmény kollégiumnak volt diákja. Három éven keresztül előadásokat hallgatott Rómában, ahol örmény történelmet, liturgiát, írást, olvasást tanult, volt Örményországban és Libanonban is továbbképzőn. Később tanított vallástörténetet, jelenleg németet oktat.
Marosvásárhelyen pedig az egyik nagyszülőm magyar volt” – fejtette ki Puskás Attila.
Búcsús szentmise az az erzsébetvárosi örmény katolikus templomban
Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook
Erdélyi magyarörmény identitás: szövetség és diaszpóra
Feltettük a kérdést, hogy mi a fő célkitűzése az EMÖSZ szervezetnek, amely kulturális közösségbe tömöríti azokat, akik örmény–magyar származásúak, illetőleg azokat is, akik elszármazottak. Puskás Attila elmondta, több helyi szervezet hozta létre a szövetséget: ezek olyan szervezetek, amelyek jogi személyként működtek hagyományosan örmények által lakott hagyományos településeken, mint például Gyergyószentmiklóson, de olyan településeken is, ahol egy úgynevezett második diaszpóra alakult ki Erdélyben.
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom a város északkeleti részén, a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található
Fotó: Örmény Katolikus Plébánia Gyergyószentmiklós / Facebook
elsősorban kereskedés, új piacok létesítése céljából. Ilyen település Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Maroshévíz, Csíkszereda, Torda, Kolozsvár és így tovább. Tehát a cél az volt, hogy elsősorban azokat az egyesületeket, amelyek nem a hagyományos közösségben jöttek létre, illetve magánszemélyeket bizonyos településeken fogjunk össze és kulturális szempontból próbáljunk meg egységes platformon megjelenni” – magyarázta Puskás Attila.
Erdélyi magyarörmények. Ünnepélyes szertartás a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom kertjében
Fotó: Örmény Katolikus Plébánia Gyergyószentmiklós / Facebook
Kifejtette, mindezt elsősorban
akkor azt jó más helyen is bemutatni, jó tájékoztatni az örmény származásúakat mindarról, ami történik.
Az erdélyi magyarörmény önazonosság erősítése a több nemzetiségű Erdélyben
„Tehát a cél az volt, hogy összekötni a magyarörmények közösségeit, hálózatot építeni számukra. Azért, hogy elsősorban jobban megismerjék a saját identitásukat az örmény származásúak, pontosabban az örmény vonalakat az identitásukban. Ugyanis a kommunizmus ideje alatt erről nagyon-nagyon keveset beszéltek, és a mai középgeneráció abszolút nem értesült, vagy nagyon kis mértékben értesült az őseit érintő információkról” – magyarázta a szövetség vezetője.
Az örmény gasztronómia hagyományait is éltetik Erdélyben
Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook
Hozzátette:
„A több nemzetiségű Erdély gondolatát erősítjük mi, akiknek az ősei 380 évvel ezelőtt érkeztek ide. Mi ezt a kulturális örökséget hordozzuk, és az önmagunk számára is ismertté akarjuk tenni, hogy kik voltak azok az örmények, akik hozzájárultak Erdély társadalmi, gazdasági, szellemi fejlődéséhez. Hiszen az élet mondhatni minden területén megtaláljuk az örmény származásúakat, akik integrálódtak az erdélyi vagy a befogadó magyar társadalomba: asszimilálódtak, de megvan bennük ez a kettős identitás” – fogalmazott Puskás Attila.
Esti ünnepség a gyergyói örmény katolikus plébánián
Fotó: Örmény Katolikus Plébánia Gyergyószentmiklós / Facebook
Hozzátette, ily módon céljuk az önazonosság, identitás erősítése és az erdélyi örmény kultúra bemutatása a mai társadalomnak. Megkérdeztük Puskás Attilát, miként lehetne körvonalazni ezt az identitást: az köztudott, hogy az örmény katolikus vallás egyedülálló és fontos pillére az identitásnak, sajátos az örmény katolikus liturgia, de ezen kívül mik még az önazonosság legfontosabb tartópillérei.
Például egy búcsúünnepre, az adott templom közösségének búcsúünnepére, ahonnan elszármaztak, nagyon szívesen térnek vissza. És ez jelent számukra identitáserősítő pillanatot a lelki felemelkedés mellett, amit egy liturgikus élmény nyújt” – fejtette ki Puskás Attila.
Közösségépítő - megőrző események keretében erősítik identitásukat az erdélyi magyarörmények
Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook
Örmény gyökerek: Hollósy Simon, Lászlóffy Aladár
Az identitás másik fontos tartópillérének nevezte a magyar-örmény épített örökséget – nemcsak az olyan hagyományosan örmény településeken, mint amilyen Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Erzsébetváros, Szépvíz hanem a vásáros helyeken, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Szeben, Brassó, Máramarossziget, Kolozsvár, Torda. Hozzátette, rengeteg olyan épület van, ami valamilyen formában kötődik az erdélyi örményekhez, például olyan helyeken, ahol híres kereskedést működtettek. Puskás Attila kiemelte azt is, hogy identitásuk további tartóoszlopa a kulturális, művészeti életben jelentőset alkotó örmény származásúak életműve.
A marosvásárhelyi zsinagóga is adott már otthont a magyarörmények rendezvényeinek
Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook
Aztán az írók közül a marosvásárhelyi születésű Petelei István (1852 – 1910), de egy kicsit Ady is örmény volt anyai ágon. Aztán Lászlóffy Aladár író, költő, kultúrtörténész, és öccse, Lászlóffy Csaba költő. De szintén meg kell említeni dr. Czakó Józsefet, a marosvásárhelyi híres szanatórium alapítóját” – sorolta az elnök.
Örmény katolikus szertartás ünneplőben
Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook
Hozzáfűzte, az örmény kultúra megismertetése céljából kiadványokat, kiállításokat mutatnak be, előadásokat tartanak, városnéző sétákat szerveznek például Marosvásárhelyen, Gyergyóban, Szépvízen is, de a tavasszal a tervek szerint már Kolozsváron is lesz városnéző séta.
„Vasárnapi örmények”
„Az erdélyi örmények az identitásukat kettős identitásként fogalmazzák meg. Van egy nagyon kedves gyergyószentmiklósi tanár barátunk, dr. Magyari-Sáska Zsolt, aki úgy fogalmazott, hogy örmény vagyok, hogyha egy magyar kérdi, de ha egy román kérdi, akkor magyar vagyok. Egy másik megfogalmazás a marosvásárhelyi születésű Kali Kinga írótól, antropológustól, diaszpórakutatótól származik: »vasárnapi örmények«: vasárnap vagyunk örmények, hét közben magyarok” – mutatott rá a szövetség elnöke.
Hagyományaikat, identitásuk különféle vetületeit is erősítik az erdélyi magyarörmények
Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook
Megkérdeztük Puskás Attilától, meg lehetne-e becsülni, hogy körülbelül hány fős jelenleg az erdélyi örmény közösség.
Tehát nem tudunk mi nagy számokról beszélni. Mint ahogy az egyház sem tud nagyon sok örmény katolikust felmutatni. Körülbelül egy pár százról beszél az egyházi statisztika, de ez nem állja a helyét, nem ez a valóság, ugyanis rengeteg olyan személy van, akinek vannak örmény felmenői. Tulajdonképpen az lenne a helyes kérdés, hogy hány embernek örmény a származása. Ha így nézzük, már nem pár száz, hanem ezer fölött van a létszám” – mondta el Puskás Attila.
Puskás Attila római katolikus teológiát végzett Gyulafehérváron a Hittudományi Főiskolán, később Rómában a Pápai Gergely Egyetemen tanult
Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook
Hozzátette:
nem tudott róluk: mondjuk házasság révén eltűnt a név, az identitást otthon nem ápolták, nem főztek örmény levest – ugyanis a gasztronómia is az identitás része.
A gasztronómia mint identitásképző erő
Felvetettük beszélgetésünk során, hogy talán az is a jele annak, hogy a gasztronómia identitásképző, hogy például Amerikában a második, harmadik,
Az örmény katolikus liturgiában örmény nyelven hangzanak el az énekek
Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook
„Ez nagyon jó párhuzam. Ugye mi magyarok azt valljuk, hogy a nyelvében él a nemzet. De ez a diaszpórában nem így van. Ez a diaszpóra, ami Erdélyben az örmény diaszpóra, 380 éve ért ide, akkor érkeztek Erdélybe az örmények tömegesen, viszont 1000-ben hagyták el Örményországot. Tehát ezer éves vándorlásról beszélünk, aminek a következménye Erdélyben a nyelvcsere volt” – magyarázta Puskás Attila.
Örmény nyelv a liturgia énekeiben
Mint kifejtette, az örmény nyelv teljesen eltűnt, és a 20. század elején már majdhogynem mindenki magyarul beszélt: az iskolában opcionális tantárgy lett az örmény nyelv, még az örmény településeken is, utána aztán teljesen megszűnt. Felvetettük, hogy ezen a ponton vissza kellene kanyarodni a liturgia kérdéséhez: ugyanis az örmény katolikus liturgia meg az ének nyelve az örmény.
Az örmény katolikus liturgia különbözik a római katolikus liturgiától
Fotó: Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület / Facebook
Tehát magyar nyelven mutatják be a szent liturgiát, a prédikációt magyarul tartják, viszont a liturgia énekeit megtanulja örményül a kórus. Ez nagyon fontos eleme az identitásnak, hogy annak ellenére, hogy a kórustagok rendszerint semmit nem értenek ebből az énekből, himnuszokból, mégis örményül éneklik. Ebben óriási szerepe volt Erdélyben a forradalom után Fogolyán Miklós atyának, aki Gyergyószentmiklóson lakott. Ő volt az, aki Székelyföldön megtanította, segítette a kórust, hogy örményül énekeljenek. De Szamosújváron, ahol mindig is volt egy nagy kórus, Sáska plébános úr idejében, még a hatvan-hetvenes-nyolcvanas években is létezett kórus. Ez az a két hely, ahol örményül éneklik a liturgiát” – fejtette ki Puskás Attila.
Az örmény örökséget megismertető városnéző sétákat is szervez az Erdélyi Magyarörmény Szövetség (EMÖSZ)
Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook
Kérésünkre elmondta, hogy egyébként
„A romániai katolikus örmények ordináriátusának, a vezetője, apostoli kormányzója, dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek. Nincsen önálló örmény papság, ezért a gyulafehérvári érsekség segíti az ordináriátust úgy, hogy római katolikus papok számára teszi lehetővé az örmény liturgia végzését úgy, hogy a Szentszék engedélyt bocsát ki számukra. Ez azt jelenti, hogy misézhetnek római katolikus rítusban, és jelen esetben örmény katolikus szertartású liturgiát is végezhetnek. Ezt megelőzi egy vizsga, amit jelen pillanatban Erdélyben három személy tett le” – magyarázta Puskás Attila.
Hagyományos örmény ételek főzése
Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook
Mint sorolta,
korábban Szamosújváron szolgált. Az erzsébetvárosi és a szépvízi örmény katolikus plébániát a helyi római katolikus plébános adminisztrálására bízták.
Négy nyelvű információs táblák a turistáknak
Az elnököt az egyesületek által szervezett rendezvényekről is kérdeztük. Elmondta, a múlt év végén az EMÖSZ Gyimesbükkben négy nyelvű információs táblát helyezett ki a Kontumáci kápolnánál, és terveznek további táblákat kihelyezni Gyergyó környékén is. Elmondta, a táblák magyar, román, örmény és angol nyelven mutatják be a turistáknak, hogy miért fontos az örmények szempontjából az illető hely. Felsorolta, hogy készülnek bemutatni a Szépvízi örmények című kiadványt. A Maroshévízi Dr. Urmánczy Egyesületnek, a marosvásárhelyi Örménymagyar Kulturális Egyesületnek, a gyergyói Örmény Katolikus Egyesületnek és a székelyudvarhelyi Örmény Magyar Egyesületnek is lesznek külön programjaik. Szerveznek rendszeresen örmény farsangi bált, rendszerint március 15-én is szoktak rendezvényeket tartani.
Aztán fontos időpont a szamosújvári búcsú. De az erzsébetvárosi és gyergyói búcsúra is szoktunk kulturális zarándoklatot szervezni” – emelte ki Puskás Attila. Elmondta azt is, hogy ilyenkor megismertetik az érdeklődőkkel Erzsébetváros történetét, megnézik a környező kulturális emlékhelyeket, a szász örökséget.
Örmények, szászok, székelyek
Felvetettük azt is, hogy pedagógusként a diákokkal is megismerteti-e tanítványaival az örmény kultúrát.
A gyergyószentmiklósi örmény plébánia kórusa
Fotó: Erdélyi Magyarörmények Szövetsége/Facebook
„Tudatosan ezt teszem néhány éve. Osztályfőnök is vagyok, és
Az elején nem értik, nem tudják, hogy hogyan jön össze, hogy valakinek mi az identitása: román, magyar, roma, zsidó vagy örmény. De ezeken a kirándulásokon nagyon jól látják a kulturális különbségeket mindenben, a szervezettségben, a városképben, épített örökségben, hagyományokban. És ez jól illusztrálja a több nemzetiségű Erdélyt” – mondta a szövetség elnöke.
Hamarosan elkezdődhet a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház felújítása. Az örmény katolikus egyházközség életébe Küsmődi Attila plébános nyújtott betekintést.
Az elmúlt 24 órában 70 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 72 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Rendkívül súlyosnak nevezte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) vezetője a fogyatékkal élő gyermekeket ellátó négy marosvásárhelyi központban feltárt rendellenességeket.
Egy 80 év körüli nő elszenesedett holttestére találtak rá a tűzoltók egy homoródi lakástűz eloltása után.
Megfelelő ellátásban részesülnek a gyermekek a Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC) négy központjában – jelentette ki Miklea Hajnal Katalin igazgató.
Kolozsvár önkormányzata azt tervezi, hogy milánói mintára betiltja a dohányzást bizonyos közterületeken, például parkokban, játszótereken és sportközpontokban.
Bezárt gyermekeket és lejárt gyógyszereket találták az illetékes felügyelőbizottság ellenőrei és a Jogi Forrásközpont képviselői szombaton reggel több marosvásárhelyi központban, ahol fogyatékkal élő gyermekeket gondoznak.
A mintegy 20 millió eurós összköltségvetésű, több mint 190 kilométer kerékpárút kialakításáról szóló projekt kettős célt szolgál: az árvízvédelmi infrastruktúra felújítását és megerősítését, továbbá az aktív turizmus feltételeinek bővítését.
Megtalálták a mentőcsapatok péntek este azt az 50 éves ukrán férfit, aki segítséget kért a román hatóságoktól, miután a Máramarosi-havasokon keresztül átlépte az ukrán-román határt.
Tavaly nem érkezett bejelentés medvék okozta károkról Tusnádfürdőn, mára az üdülőhely modellértékűvé vált az ember és nagyvad együttélése szempontjából – mondta Imecs István, a medvék okozta gondok megoldásával megbízott helyi munkacsoport koordinátora.
Télvíz idején is módfelett kedvelik a turisták a Szent Anna-tavat, a Mohos-tőzeglápot és a környéket, ahol pompásan lehet szánkózni, ha az időjárás engedi.
szóljon hozzá!