Német segítséggel újul meg a szamosújvári örmény katolikus székesegyház, ragaszkodik ősi hitéhez a kis létszámú gyülekezet

A székesegyház teljes felújítására mintegy 7 millió euró áll rendelkezésre •  Fotó: Makkay József

A székesegyház teljes felújítására mintegy 7 millió euró áll rendelkezésre

Fotó: Makkay József

A közeljövőben elkezdődhet a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház felújítása. A Kolozs megyei város építészeti ékességének számító templom körüli fákat kivágnák. Az örmény katolikus egyházközség életébe Küsmődi Attila plébános nyújtott betekintést lapunknak, ismertetve a templom körüli, az önkormányzat által kisajátított terület visszaszerzéséért folytatott erőfeszítéseket is.

Makkay József

2024. augusztus 27., 09:582024. augusztus 27., 09:58

2024. augusztus 27., 11:102024. augusztus 27., 11:10

A következő években kívül-belül meg fog újulni a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház. A Német Katolikus Püspöki Kar Renovabis Alapítványa és a kölni egyházmegye által közösen finanszírozott előtervek decemberig készülnek el, és a továbblépés lehetősége ezt követően dől el.

Küsmődi Attila, a szamosújvári örmény katolikus plébánia papja a Krónikának elmondta,

korábban olyan elképzelés volt, hogy európai uniós forrásból pályázzák meg a templom felújítását, azonban az új pályázati ciklusra történő kiírásra háromszoros a túljelentkezés, az egyházközségnek pedig nem volt meg a szükséges forrása

– mintegy 80 ezer euró –, amiből kifizethette volna a műemlék templom teljes felújítását célzó felmérés és egyéb dokumentáció költségeit.

A Szentháromság-székesegyház esti szürkületben. A terebélyes fák miatt alig látszik az impozáns építmény •  Fotó: Makkay József Galéria

A Szentháromság-székesegyház esti szürkületben. A terebélyes fák miatt alig látszik az impozáns építmény

Fotó: Makkay József

,,A korábbi pápai nuncius nagyon szerette a szamosújvári székesegyházat. Érsek úr szorgalmazására az ő támogatásával kértünk pénzt Rómától a templomfelújításra, és a szentszéki adminisztráció ezzel a németországi Renovabis Alapítványt bízta meg. Előreláthatóan mintegy 7 millió eurós keret kell a teljes felújításra, de a pontos költségvetés a teljes dokumentáció elkészítése után derül ki” – fogalmazott a Krónikának a szamosújvári örmény katolikus plébános.

Küsmődi Attilát 2019-ben nevezte ki a Gyulafehérvári Érsekség a Szentháromság-székesegyház plébánosává. A 2001-től Szamosújvár római katolikus templomában szolgáló plébános a Szentszéktől megszerezte az úgynevezett birituális engedélyt, amely felhatalmazza a hagyományos örmény liturgia elvégzésére. Erdélyben jelenleg három magyar katolikus pap rendelkezik ilyen engedéllyel.

Molnár Tibor diakónus és  Küsmődi Attila plébános •  Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia Galéria

Molnár Tibor diakónus és Küsmődi Attila plébános

Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia

Jó példa a ferences templom felújítása

Az erdélyi örmények legfontosabb központjának számító Szamosújváron 23 éve szolgáló plébános már jelentős templomfelújítási tapasztalatot szerzett, hiszen 2021 nyarán adták át, és ugyanazon év október 8-án szentelték fel a felújított szamosújvári ferences templomot és kolostort. A ferencesek 2000-ben távoztak Szamosújvárról, és a templomot az egyházmegyére bízták. Küsmődi Attilát a korábbi plébános helyére nevezte ki az érsekség.

A templomfelújítási pályázatot 2016-ban nyújtotta be a római katolikus plébánia: az elnyert uniós finanszírozásnak köszönhetően a munkálatok 2018 júniusában kezdődtek el, és három év alatt sikerült befejezni a nagyívű beruházást.

A pályázat értelmében a 4,5 millió eurós támogatás 85 százaléka európai uniós forrásból érkezett,

13 százalékát a román állam állta, és 2 százalék – 90 000 euró – a gyülekezetre hárult. A mintegy 400 lélekkel rendelkező római katolikus egyházközségnek ez a kiadás is hatalmas megterhelést jelentett, így magyar kormányzati forrásból sikerült a közel százezer eurós összeget megpályázni.

A lelkipásztor szerint a járulékos kiadások miatt a Szentháromság-székesegyház felújítása sem lesz könnyű történet, így továbbra is számítanak magyar állam támogatására. A római katolikusnál kisebb létszámú örmény katolikus egyházközség anyagilag azonban jobban áll, hiszen Szamosújvár belvárosában mintegy tíz ingatlannal rendelkezik, és erdő- valamint mezőgazdasági területeket is sikerült visszaszerezni a rendszerváltás után. A gazdasági örökség hatékonyabb hasznosítása az elmúlt években kezdődött el, amikor az épületek és a különböző helyiségek bérleti díját a piaci szint közelébe hozta a plébánia.

Az örmény katolikus plébánia udvarán készült közös fotó  egy egyházi ünnepség után •  Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia Galéria

Az örmény katolikus plébánia udvarán készült közös fotó egy egyházi ünnepség után

Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia

Visszaszereznék a templom körüli egyházi birtokot

A szamosújvári székesegyház felújításával egy időben azt szeretnék elérni, hogy a templom körüli hatezer négyzetméteres terület visszakerüljön az egyház tulajdonába. A telekkönyvileg az örmény katolikus plébánia birtoklapján szereplő parkot a korábbi szociáldemokrata (PSD) városvezetés önkényesen kisajátította, az egyház viszont pert indított a visszaszerzésére. A kolozsvári táblabíróságon zajló eljárás várhatóan az egyháznak kedvező döntéssel végződik: a magyar egyházközségeknek a jelenlegi városvezetéssel normálisabb a kapcsolata, mint az előzővel, a főtéri egyházi birtok esetében is egyezségre törekszenek.

Idézet
Vissza akarjuk szerezni a templomot körbevevő 8,5 méter széles sávot, amit a kolozsvári Szent Mihály-templomhoz hasonlóan alacsony kovácsoltvas-kerítéssel vonnánk körbe. Régebb is ilyen kerítés övezte a székesegyházat.

Azért is fontos ez, mert a helyi önkormányzat nem tudja őriztetni a templom környékét, amit egyesek vécéként használnak” – mutat rá a plébános.

A székesegyházat ma magas fák veszik körül, a polgármesteri hivatal az elmúlt évtizedekben mindenféle oda nem illő fát ültetett a főtérre, hogy az örmény múlttal rendelkező város szimbólumának számító főtéri templomot eltakarja. Az egyházi terület visszaszerzését követően a fákat kivágnák, hogy a székesegyház eredeti szépségében legyen megtekinthető.

A nagyobb ünnepekre hazajárnak a távoli vidékekre elszármazott örmények is •  Fotó: Makkay József Galéria

A nagyobb ünnepekre hazajárnak a távoli vidékekre elszármazott örmények is

Fotó: Makkay József

Kivonták magukat a politika fennhatósága alól

A két katolikus gyülekezet között a korábbi időszakban sokszor paprikás hangulat uralkodott, amit azzal sikerült csillapítani, hogy öt éve mindkét plébániának – a római katolikusnak és az örmény katolikusnak – Küsmődi Attila személyében ugyanaz a papja. A plébános a vitákat rövidre zárta, a két egyházközségnek teljesen különálló a költségvetése és az egyházi rendje, ami megnyugvást hozott a gyülekezetek számára. A Szentháromság-székesegyházhoz tartozó egyházközségben tisztázták, hogy az maradhat gyülekezeti tag, aki örmény katolikusnak van megkeresztelve. A két éve bevezetett rendelkezés szerint ez mintegy ötven örmény katolikus egyháztagot jelent, ez a szám viszont bővül felnőttkori keresztség révén.

Az örmény katolikus plébánosnak az elmúlt években több vitája volt a Romániai Örmények Szövetségével (UAD) is:

azt tartja, hogy az egyházközségnek függetlennek kell lennie, és saját egyházi szabályai szerint kell működnie. Ezt a helyi egyházi közösség elfogadta, és törekvésében támogatja plébánosát, hogy a megújuló örmény katolikus gyülekezet visszatérhessen régi, hagyományos rendjébe.

A szamosújvári örmények a Trianon utáni években adták fel anyanyelvüket, miután az új román hatalom 1924-ben önkényesen felszámolta az örmény nyelvű gimnáziumot abban a reményben, hogy az örmény szülők román iskolába íratják majd gyereküket. Ám a román elöljárók kívánsága mégsem teljesült, az örmény fiatalok túlnyomó többsége a helyi magyar gimnáziumban tanult tovább, az elmúlt évszázadban beolvadtak a helyi magyar közösségbe. Az örmény nyelvet már senki nem beszéli Szamosújváron, a bevezetett eredeti örmény katolikus liturgia alapján azonban a szentmisék rendjébe újra bekerültek a régi örmény egyházi énekek.

A szamosújvári magyarság számának alakulásával kapcsolatban Küsmődi Attila portálunknak elmondta, hogy a románság számához képest arányaiban csökkent a helyi magyarság fogyása. Több fiatal család hazatelepült, és innen ingázik Kolozsvárra.

Idézet
Ha Kolozsvár és Szamosújvár között megépül a gyorsforgalmi út, ez a hazatelepedési tendencia felerősödik,

mert sokan szeretnének egy csendes kisvárosban élni, miközben beingázhatnak nagyvárosi munkahelyükre. Szamosújvár akkor lehet vonzó az emberek számára, ha a környéken elérhetőek lesznek a jó kereseti lehetőséget biztosító munkahelyek, helyben ugyanis kevés az ilyen álláslehetőség” – fogalmazott a Krónikának a szamosújvári plébános. A mintegy 20 ezres lélekszámú városban 2609-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláskor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért
2025. július 14., hétfő

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
2025. július 14., hétfő

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben

Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben
2025. július 14., hétfő

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány
2025. július 14., hétfő

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők

Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők
2025. július 13., vasárnap

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe

Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe