A székesegyház teljes felújítására mintegy 7 millió euró áll rendelkezésre
Fotó: Makkay József
A közeljövőben elkezdődhet a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház felújítása. A Kolozs megyei város építészeti ékességének számító templom körüli fákat kivágnák. Az örmény katolikus egyházközség életébe Küsmődi Attila plébános nyújtott betekintést lapunknak, ismertetve a templom körüli, az önkormányzat által kisajátított terület visszaszerzéséért folytatott erőfeszítéseket is.
2024. augusztus 27., 09:582024. augusztus 27., 09:58
2024. augusztus 27., 11:102024. augusztus 27., 11:10
A következő években kívül-belül meg fog újulni a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház. A Német Katolikus Püspöki Kar Renovabis Alapítványa és a kölni egyházmegye által közösen finanszírozott előtervek decemberig készülnek el, és a továbblépés lehetősége ezt követően dől el.
Küsmődi Attila, a szamosújvári örmény katolikus plébánia papja a Krónikának elmondta,
– mintegy 80 ezer euró –, amiből kifizethette volna a műemlék templom teljes felújítását célzó felmérés és egyéb dokumentáció költségeit.
A Szentháromság-székesegyház esti szürkületben. A terebélyes fák miatt alig látszik az impozáns építmény
Fotó: Makkay József
,,A korábbi pápai nuncius nagyon szerette a szamosújvári székesegyházat. Érsek úr szorgalmazására az ő támogatásával kértünk pénzt Rómától a templomfelújításra, és a szentszéki adminisztráció ezzel a németországi Renovabis Alapítványt bízta meg. Előreláthatóan mintegy 7 millió eurós keret kell a teljes felújításra, de a pontos költségvetés a teljes dokumentáció elkészítése után derül ki” – fogalmazott a Krónikának a szamosújvári örmény katolikus plébános.
Küsmődi Attilát 2019-ben nevezte ki a Gyulafehérvári Érsekség a Szentháromság-székesegyház plébánosává. A 2001-től Szamosújvár római katolikus templomában szolgáló plébános a Szentszéktől megszerezte az úgynevezett birituális engedélyt, amely felhatalmazza a hagyományos örmény liturgia elvégzésére. Erdélyben jelenleg három magyar katolikus pap rendelkezik ilyen engedéllyel.
Molnár Tibor diakónus és Küsmődi Attila plébános
Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia
Az erdélyi örmények legfontosabb központjának számító Szamosújváron 23 éve szolgáló plébános már jelentős templomfelújítási tapasztalatot szerzett, hiszen 2021 nyarán adták át, és ugyanazon év október 8-án szentelték fel a felújított szamosújvári ferences templomot és kolostort. A ferencesek 2000-ben távoztak Szamosújvárról, és a templomot az egyházmegyére bízták. Küsmődi Attilát a korábbi plébános helyére nevezte ki az érsekség.
A templomfelújítási pályázatot 2016-ban nyújtotta be a római katolikus plébánia: az elnyert uniós finanszírozásnak köszönhetően a munkálatok 2018 júniusában kezdődtek el, és három év alatt sikerült befejezni a nagyívű beruházást.
13 százalékát a román állam állta, és 2 százalék – 90 000 euró – a gyülekezetre hárult. A mintegy 400 lélekkel rendelkező római katolikus egyházközségnek ez a kiadás is hatalmas megterhelést jelentett, így magyar kormányzati forrásból sikerült a közel százezer eurós összeget megpályázni.
A lelkipásztor szerint a járulékos kiadások miatt a Szentháromság-székesegyház felújítása sem lesz könnyű történet, így továbbra is számítanak magyar állam támogatására. A római katolikusnál kisebb létszámú örmény katolikus egyházközség anyagilag azonban jobban áll, hiszen Szamosújvár belvárosában mintegy tíz ingatlannal rendelkezik, és erdő- valamint mezőgazdasági területeket is sikerült visszaszerezni a rendszerváltás után. A gazdasági örökség hatékonyabb hasznosítása az elmúlt években kezdődött el, amikor az épületek és a különböző helyiségek bérleti díját a piaci szint közelébe hozta a plébánia.
Az örmény katolikus plébánia udvarán készült közös fotó egy egyházi ünnepség után
Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia
A szamosújvári székesegyház felújításával egy időben azt szeretnék elérni, hogy a templom körüli hatezer négyzetméteres terület visszakerüljön az egyház tulajdonába. A telekkönyvileg az örmény katolikus plébánia birtoklapján szereplő parkot a korábbi szociáldemokrata (PSD) városvezetés önkényesen kisajátította, az egyház viszont pert indított a visszaszerzésére. A kolozsvári táblabíróságon zajló eljárás várhatóan az egyháznak kedvező döntéssel végződik: a magyar egyházközségeknek a jelenlegi városvezetéssel normálisabb a kapcsolata, mint az előzővel, a főtéri egyházi birtok esetében is egyezségre törekszenek.
Azért is fontos ez, mert a helyi önkormányzat nem tudja őriztetni a templom környékét, amit egyesek vécéként használnak” – mutat rá a plébános.
A székesegyházat ma magas fák veszik körül, a polgármesteri hivatal az elmúlt évtizedekben mindenféle oda nem illő fát ültetett a főtérre, hogy az örmény múlttal rendelkező város szimbólumának számító főtéri templomot eltakarja. Az egyházi terület visszaszerzését követően a fákat kivágnák, hogy a székesegyház eredeti szépségében legyen megtekinthető.
A nagyobb ünnepekre hazajárnak a távoli vidékekre elszármazott örmények is
Fotó: Makkay József
A két katolikus gyülekezet között a korábbi időszakban sokszor paprikás hangulat uralkodott, amit azzal sikerült csillapítani, hogy öt éve mindkét plébániának – a római katolikusnak és az örmény katolikusnak – Küsmődi Attila személyében ugyanaz a papja. A plébános a vitákat rövidre zárta, a két egyházközségnek teljesen különálló a költségvetése és az egyházi rendje, ami megnyugvást hozott a gyülekezetek számára. A Szentháromság-székesegyházhoz tartozó egyházközségben tisztázták, hogy az maradhat gyülekezeti tag, aki örmény katolikusnak van megkeresztelve. A két éve bevezetett rendelkezés szerint ez mintegy ötven örmény katolikus egyháztagot jelent, ez a szám viszont bővül felnőttkori keresztség révén.
azt tartja, hogy az egyházközségnek függetlennek kell lennie, és saját egyházi szabályai szerint kell működnie. Ezt a helyi egyházi közösség elfogadta, és törekvésében támogatja plébánosát, hogy a megújuló örmény katolikus gyülekezet visszatérhessen régi, hagyományos rendjébe.
A szamosújvári örmények a Trianon utáni években adták fel anyanyelvüket, miután az új román hatalom 1924-ben önkényesen felszámolta az örmény nyelvű gimnáziumot abban a reményben, hogy az örmény szülők román iskolába íratják majd gyereküket. Ám a román elöljárók kívánsága mégsem teljesült, az örmény fiatalok túlnyomó többsége a helyi magyar gimnáziumban tanult tovább, az elmúlt évszázadban beolvadtak a helyi magyar közösségbe. Az örmény nyelvet már senki nem beszéli Szamosújváron, a bevezetett eredeti örmény katolikus liturgia alapján azonban a szentmisék rendjébe újra bekerültek a régi örmény egyházi énekek.
A szamosújvári magyarság számának alakulásával kapcsolatban Küsmődi Attila portálunknak elmondta, hogy a románság számához képest arányaiban csökkent a helyi magyarság fogyása. Több fiatal család hazatelepült, és innen ingázik Kolozsvárra.
mert sokan szeretnének egy csendes kisvárosban élni, miközben beingázhatnak nagyvárosi munkahelyükre. Szamosújvár akkor lehet vonzó az emberek számára, ha a környéken elérhetőek lesznek a jó kereseti lehetőséget biztosító munkahelyek, helyben ugyanis kevés az ilyen álláslehetőség” – fogalmazott a Krónikának a szamosújvári plébános. A mintegy 20 ezres lélekszámú városban 2609-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláskor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!