Erdélyi és európai szempontok párbeszéde – Vincze Loránt EP-képviselő a néppárti célokról, őshonos kisebbségekről, migrációról

Vincze Loránt: lépésről lépésre lehet haladni az európai őshonos kisebbségek ügyében •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Vincze Loránt: lépésről lépésre lehet haladni az európai őshonos kisebbségek ügyében

Fotó: Erdély Bálint Előd

Ma Európában az általános trend a kisebbségvédelem fontosságának lekicsinylése, egy olyan időszakban, amikor a jogállamiságról, demokratikus normákról szóló vitát erős baloldali ideológiai befolyás jellemzi – mondta a Krónikának Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Az Európai Néppárt frakcióját erősítő politikus szerint fontos, hogy az uniós helyreállítási alapból érkező összeg nagy része az Erdély és Románia számára jelentős nagy infrastrukturális beruházásokra költhető.

2021. november 17., 18:092021. november 17., 18:09

– Az uniós helyreállítási alaphoz óriási várakozások fűződnek Európa-szerte, Romániában pedig különösképpen. Adottak nálunk a feltételek a tervek megvalósulásához?

– Brüsszelben harcolni kellett ezért az összegért, hiszen a nettó befizetőknek, azaz a nyugati országoknak az volt a célja, hogy minél kevesebb pénzt küldjenek a keleti tagállamoknak. Ennek ellenére rekordméretű összeget sikerült elérni, és az is fontos, hogy ennek az összegnek a nagy része az Erdély és Románia számára jelentős nagy infrastrukturális beruházásokra költhető.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja ebben mindvégig elkötelezett partner volt, megértve azt, hogy a kelet-európai tagállamok felzárkóztatása az EU alapvető érdeke maradt. A legtöbb uniós országban már nincs szükség újabb autópályák építésére, víz- és csatornahálózat kiépítésére, és nekünk most annak tudatában kell kihasználnunk ezeket a lehetőségeket, hogy ez az utolsó alkalom, amikor az Unió még támogatja ezeket a beruházásokat. Mindenképp hatalmas lehetőség áll Románia és Erdély előtt, hogy az uniós pénzalapok segítségével számos területen beruházások valósuljanak meg, javuljon a szociális ellátás, megújuljanak a kórházak, befektetések legyenek a turizmusban, hasznosítsuk a kulturális hagyatékot, tisztább legyen a környezetünk, fejlesztési lehetőségeket kapjanak a vállalkozások.

Idézet
A helyreállítási alap 30 milliárd eurója azért különösen nagy próbatétel Románia számára, mert ebben az esetben a szokásos hét év helyett csak öt áll rendelkezésre – 2026 végéig le kell zárni ezeket a projekteket. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, elsősorban politikai stabilitásra és tervezhetőségre lenne szükség.

Bízom abban, hogy kormányzati pozícióink megmaradnak, hiszen így tudjuk a legmagasabb szinten befolyásolni a döntéseket. A kormányzatban dolgozó RMDSZ-es kollégáim hatalmas munkát végeztek azért, hogy a pénzügyi kereteket előkészítsék és elindítsák, és biztos vagyok benne, hogy a szakértelmükre, szemléletmódjukra szükség van a kormányban.

– Az uniós klímavédelmi elképzelések a deklarációk szintjén akár vonzóak is lehetnek. De nem érintik-e hátrányosan térségünket? Csak egy példa: különadót vethetnek ki a lakásokban használt kis gázkazánokra, ez pedig sok millió embert érinthet Romániában. Összességében jó nekünk az úgynevezett zöldegyezmény?

– Elismerve, hogy a klímavédelmi intézkedésekre szükség van, károsanyag-kibocsátásunkat csökkenteni kell, törekednünk kell a karbonsemlegességre, de nekünk nagyon sok fenntartásunk van a zöldegyezménnyel kapcsolatban, azért, mert Románia nincs a fejlettségnek azon a szintjén, mint a nyugati társadalmak. Ők bevezethetnek új technológiákat és átalakítják az egész energiamixüket, mert a helyzetük megengedi, de mi még nem tartunk ott. Például nálunk még sok helyen fával fűtenek, mert a gáz bevezetése nem jutott el nagyon sok településre, a gáz bevezetése a civilizációs szint emelését jelenti számukra, erről tehát nem lehet lemondani.

Egyértelmű, hogy sok észszerűtlen javaslat bekerült a tervek közé. Az Európai Néppárt alapvetően a polgárok és a vállalkozások érdekeit tartotta szem előtt, amikor kialakította az álláspontját, de az EP-többség többször is másként alakult. Én azokat a terveket szeretem, amelyek a realitásból indulnak ki, márpedig a kelet-európai realitás bizony gyakran különbözik a nyugatitól. Itt az emberek másfél-két évtizeddel ezelőtt azért álltak át az egyéni hőközpontokra, mert a szolgáltatók nem tudtak megújulni, hatékonyak és korszerűek lenni, a háztartások az átállással tulajdonképpen pénzt és energiát spóroltak. Nyilván hosszú távon ez nem életszerű, nem fenntartható, és nagyobb a környezeti kára is. De ezeket most betiltani vagy bírságolni kétszeres büntetést jelentene: egyszer kényszerből áttértek rá, vagyis befektettek, most pedig le kellene mondaniuk róla, szintén kényszerből, miközben sok esetben a befektetés megtérülése még nem történt meg.

A strukturális, sok embert érintő változásokat alaposan meg kell fontolni, és mindenképpen hosszabb idő kell a kivezetésre, és szorosan össze kell kapcsolódnia az épületek energiahatékonyságának javításával, mert az egy dolog, hogy mennyit szennyez egy egyéni hőközpont, de a rosszul szigetelt épületek, a hibás nyílászárók több energiát igényelnek, hiszen rengeteg hőt veszítenek. A korszerűsítést közösen kellene finanszírozza a tulajdonos és az állam, hiszen önerőből nem fog sikerülni. De az egyértelműen jó megoldás és kiindulópont, hogy az új építésű tömbházakba ne engedélyezzék egyéni hőközpontok felszerelését, hanem minden lépcsőháznak legyen egy közös hőközpontja az alagsorban. Ez már mindenütt így van Európában az új építésű tömbházak esetében.

– Mostanában egyre többet kezdenek foglalkozni Európa jövőjével, ami jó dolog, ha nem valamiféle fentről, az uniós vezetés szintjétől „ajánlott” vízióról van szó. Merre mozdul Európa?

– Az Európai Unió jelenleg próbálja újra meghatározni önmagát, nem indokolatlanul természetesen, hiszen az elmúlt években válságból válságba bukdácsolt, érdemes tehát értékelni és újratervezni. Ezért is indította útjára a Konferencia Európa jövőjéről című konzultációsorozatot. Hogy ennek mi lesz az eredménye, meglátjuk, de ha már lehetőség van rá, akkor el kell mondanunk a véleményeket.

Idézet
Részei vagyunk Európának, ezért hozzá kell járulnunk az átalakításához. Ez új lehetőséget biztosíthat a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok helyreállítására, és az erdélyi magyarok számára fontos, hogy ebben a konzultációban hallassák a hangjukat, hogy a sajátosan kisebbségi és erdélyi szempontok is megjelenjenek a vita során.

Ebben a párbeszédben középpontba kell állítani a kisebbségi közösségek szerepét Európa jövőjében.

A FUEN-nel két konferenciát is szervezünk Európa jövőjéről 2022 elején, egyet a német–dán határvidéken, egyet pedig Erdélyben, ezeknek célja, hogy minél egységesebben és láthatóbban tudjuk felmutatni a kisebbségek igényeit. A múlt héten tanácskoztunk az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupjában is a legfontosabb európai, kisebbség- és nyelvvédelmi szervezetekkel a közös fellépésről ebben a témában. Az általam múlt héten indított Mindset – erdélyi ügyeink európai szemmel konferenciasorozat is az erdélyi és az európai szempontok párbeszédét tűzte ki céljául európai politikusok meghívásával, erdélyi valóságunk bemutatásával.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

– Hogyan látszik Brüsszelből, miként látja az Európai Néppárt az állandósult bukaresti politikai válságot?

– Ez nem rendkívüli helyzet, hiszen hosszú ideje van Romániában politikai bizonytalanság, ez jellemzi az elmúlt harminc esztendő nagy részét, de az elmúlt 15 évet biztos. Hátrányt jelent, természetesen, hogy Brüsszel számára nincs egy kiszámítható partner, hogy gyakran változik a miniszterelnök, a miniszterek személye, akikkel például a PNRR-program végigkövethető, a vállalt reformok teljesíthetőek. Elsősorban Románia számára hátrányos és káros ez a helyzet, és ezt nem lehet Brüsszelből megoldani. Az Európai Néppárt sajnálkozik afölött, hogy bár a jobboldal megnyerte a választásokat Romániában, nem tudott tartós, stabil kormányzást biztosítani. De azt is tudják, mert elmondjuk, hogy az RMDSZ volt az észszerűség, a kiszámíthatóság és párbeszéd hangja ebben a politikai helyzetben, és ezt méltányolják is.

– Optimizmusból nincs hiány az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének európai szintű kezelését illetően, de történt-e valós pozitív elmozdulás e kérdésben?

– Mi nem optimisták, hanem realisták vagyunk ebben a kérdésben, és mindig is tudtuk, hogy ez hosszú menetelés lesz. Tény, hogy a kilencvenes évek óta nem történt számottevő előrelépés Európában a kisebbségi jogok terén – leszámítva az uniós vagy a NATO-csatlakozás feltételeinek való megfelelésre kényszerült államokat –, ugyanakkor az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének és Nyelvi Chartájának korlátai is nyilvánvalóvá váltak.

Idézet
Ma Európában az általános trend a kisebbségvédelem fontosságának lekicsinylése, egy olyan időszakban, amikor a jogállamiságról, demokratikus normákról szóló vitát erős baloldali ideológiai befolyás jellemzi. Az Erdélyből indított Minority SafePack összeurópai üggyé vált. Ismerik az Európai Unióban, támogatja a német, a holland, a magyar parlament és számos régió, valamint az Európai Parlament, és végre tárgyalt róla az Európai Bizottság is.

Ez az első alkalom, amikor egy bizottsági dokumentumban szó van rólunk, az európai politika napirendjére emeltük a kisebbségi ügyet. Persze az, hogy az európai őshonos kisebbségek ügye jóval ismertebb, önmagában még nem siker, de meggyőződésem, hogy az irány jó, és ebben az ügyben csak következetesen, lépésről lépésre lehet haladni.

– Most éppen Lengyelország áll migrációs ostrom alatt. Mire számíthatunk ez ügyben az Uniótól, s mi Románia álláspontja az illegális bevándorlást illetően?

– Románia, mint minden tagállam, elutasítja az illegális migrációt. Nagyobb kérdés az, hogy mi van azokkal a migránsokkal, akik bekerülnek az Unióba. Nem csupán Lengyelországot éri egy migrációs ostrom, az Európai Unió egészét éri hibrid agresszió Fehéroroszország részéről. Az, hogy ez a migrációs fronton tudott megmutatkozni, annak tudható be, hogy az Európai Unió határozatlan és béna, amikor a külső határai védelméről van szó. Ezt ez a rezsim most kihasználja. Az EU ezt úgy kerülhetné el, ha a határvédelmet megerősítené, és felépítené a külső határokat védő eszközöket, segítene azoknak a tagállamoknak, köztük Magyarországnak, amelyek ezt teszik.

Fizetett tartalom
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése