Erdély-szerte beindult az oltásturizmus, több száz kilométert is utaznak a vakcináért

Több száz kilométert is hajlandóak utazni az erdélyi nagyvárosok azon lakói, akik az oltási kampány második szakaszában jogosultak az új típusú koronavírus elleni vakcinára, hogy minél hamarabb megkaphassák az oltóanyagot.

A „vakcinaturizmus” fő kiindulópontja Kolozsvár: a kincses városból sokan hajlandók Szilágy, Bihar vagy akár Máramaros megyei kisvárosokba, községekbe elautózni ahhoz, hogy beadassák maguknak az oltóanyagot,

mivel Kolozs megyében az oltási kampány második szakaszának kezdete óta szinte folyamatosan nulla szabad helyet mutat az országos regisztrációs felület. Ugyanúgy szinte lehetetlen szabad helyet találni Nagyváradon is, ahonnan lapunk értesülései szerint sokan a közeli kisvárosokba, Élesdre, Nagyszalontára vagy a jóval távolibb Vaskohsziklásra utaznak ahhoz, hogy megtörténhessen a régóta várt immunizálás.

A háromhetes eltéréssel kétszeri utazást igénylő „ingázási hajlandóságot” az illető megye által kapott oltóanyag-mennyiség és oltakozási kedv határozza meg.

Kolozs megyében például kiemelkedően nagy az igény az oltóanyagra, tekintve, hogy a térség mintegy három hónapja vörös zónának minősül – csak a napokban „billent át” a sárga övezetbe

–, Kolozsváron pedig november óta tartanak a szigorú korlátozások. Ezzel szemben a járvány által kevésbé „megviselt” területeken kisebb az oltakozási kedv, Hargita megyében például rendszerint elegendőnek bizonyul a kapott vakcinamennyiség. Így a kincses város lakói akár a Székelyföldig is hajlandók elutazni a védőoltásért.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karának dékánja, Szenkovics Dezső például Gyergyószentmiklósra utazott, hogy megkaphassa az oltást. Mint a Krónika megkeresésére fogalmazott, egyrészt azért járt így el, mert egyetemi oktatóként és kari vezetőként fontosnak tartja, hogy jó példával járjon elöl.

– mondta lapunknak Szenkovics Dezső. Arra is kitért, hogy Kolozsváron legkorábban február 6-ára kapott volna időpontot, de amikor kiderült, hogy Gyergyóban három héttel hamarabb megkaphatja a vakcinát, nem habozott, hanem autóba ült, hiszen fontosnak tartja, hogy mihamarabb elkezdődhessen az immunizálás.

Ott is csak március elején tudnak fogadni, de úgy gondoltam, hogy biztosabb, ha ezt választom, mint ha még ki tudja, meddig várok a kolozsvári lehetőségre. Azt érzékelem, egyre többen vannak, akik mihamarabb szeretnék megkapni az oltást, hiszen ez az egyetlen lehetőség, hogy bár részben megvédjük önmagunkat és környezetünket a fertőzéstől” – nyilatkozta lapunknak egy másik, neve elhallgatását kérő kolozsvári lakos, aki stratégiai fontosságú területen dolgozóként szintén a kampány második szakaszában jogosult a vakcinára.

Ahhoz, hogy valaki eljuthasson az időpontfoglalásig, hosszas próbálkozásra és rengeteg türelemre van szükség, akár több órát is el kell tölteni az online regisztrációs platformon

– győződtünk meg magunk is. Hétfőn reggel Kolozs megyében egyetlen szabad hely sem volt már, de a szomszédos Bihar megyében is csak a kisvárosok, Nagyszalonta, Érmihályfalva vagy Vaskohsziklás oltóközpontjaiba lehetett volna regisztrálni. Utóbbi helyszínen több száz szabad hely is volt, a hegyvidéki település már csak az oda vezető rossz út miatt sem népszerű az oltásra várók körében.

Több tucat szabad hely volt Szilágy megye kisebb településein, például Szilágycsehben is, míg Máramaros megyében tíz helyszín közül is válogathattak az érdeklődők, Felsővisón, Borsabányán is több száz szabad hely volt.

A szomszédos Beszterce-Naszód megyében ellenben csupán két oltóközpont áll a vakcinára várók rendelkezésére, mindkettő a megyeszékhelyen, így a foglalás itt többnyire szerencse kérdése.

A megyék az országos stratégia alapján, a lakosság számának függvényében kapják az oltóanyagot – mondta el a Krónikának Mihai Moisescu-Goia, a Kolozs megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) ügyvezető igazgatója. Más kritérium nincs, így az sem számít, hogy az adott megyében mennyire súlyos a járványhelyzet, illetve mekkora az oltakozási kedv.

Mint mondta, valamennyi oltóközpontnak egy bizonyos mennyiségű vakcina jut, és ennek megfelelő számú szabad hely jár a regisztrációs platformon. Ha ezek betelnek, a következő nap újra kell próbálkozni. 

Az oltási kampány második szakaszában első körben a 65 év felettiek, a krónikus betegségben szenvedők, mozgáskorlátozott személyek jelentkezhetnek az oltásra

– emlékeztetett. Az illetékes szerint az oltási folyamatban nincs fennakadás, de Kolozs megyében már márciusra is le vannak foglalva a helyek.

Bár a helyhiány miatt az ellenkezőjét gondolnánk, Kolozs megye viszonylag sok vakcinát kap, hiszen sok a lakosa. „Például több oltóanyagot kaptunk, mint a szomszédos Szilágy megye, mi 720-at kaptunk naponta, ők 300-at” – mutatott rá Moisescu. A Kolozs megyei DSP illetékese szerint az oltási folyamat elsősorban a rendelkezésre álló vakcinamennyiségtől függ.

– mondta az illetékes. Az igazgató szerint Kolozs megyében naponta 1000-1100 személy kapja meg az új típusú koronavírus elleni védőoltást, hétfőig 19 ezer adag vakcinát osztottak ki.

A háziorvosoknak ugyanolyan idegpróbáló türelemjáték az online platformon való helyfoglalási folyamat, mint a magánszemélyek számára, ugyanis nincs „vörös vonal”, melyen keresztül ők könnyebben regisztrálhatnák oltásra betegeiket – mondta el a Krónikának Szabó Soós Klára.

A Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke szerint így irreális elvárás tőlük, hogy több száz beteget programáljanak a rendszerbe, ez minden idejüket felemésztené,

nem maradna idő a krónikus betegek ellátására, holott a járványhelyzet miatt ezek nagyobb figyelmet igényelnek. „Én magam is, amikor regisztráltattam magam, két napot próbálkoztam, amíg végül call centeren keresztül sikerült időpontot foglalni” – osztotta meg tapasztalatát.

A csíkszeredai háziorvos szerint kollégáival inkább az oltásban lehetnének a hatóságok segítségére – a többi oltási kampányt is ők bonyolítják le –, nem pedig az adminisztrációban. A regisztrálást ugyanis bárki el tudja végezni, aki rendelkezik alapvető számítógépes ismeretekkel, az idős személy külföldön élő hozzátartozója vagy a helyi önkormányzat szociális osztályának alkalmazottja.

– jelentette ki Szabó Soós Klára.

„Nekünk is annyi információnk, annyi rálátásunk van az egész rendszerre, mint önöknek, vagy bárki másnak. Felajánlottuk, hogy oltanánk, hiszen orvosok vagyunk, így ezt a részét szívesen magunkra vállalnánk, és akkor nem lenne szükség sem platformra, sem call centerre, sem külön oltási központokra. Nem lenne szükség arra, hogy 50 kilométereket utazzanak azok, akik beoltatják magukat” – mondta a háziorvos. Úgy vélte,

a jelenlegi rendszer miatt elsősorban a vidéki idős betegek kerülnek hátrányos helyzetbe, akik nehézkesen utazhatnak, ráadásul téli viszonyok között kell autóbuszra ülniük, miközben járványhelyzetben ez nem is lenne tanácsos számukra.

„És a lakosságnak a fele vidéki” – mutatott rá a háziorvos. A vidéki oltóközpontok megnyitását a kevés oltóanyag mellett az is hátráltatja, hogy még nem jelent meg az a kormányhatározat, mely lehetővé tenné az oltást beadó egészségügyi személyzet alkalmazását – mutatott rá.

„A szekér megint megelőzte a lovakat, mert ahhoz, hogy az önkormányzatok be tudják üzemelni az oltóközpontokat, alkalmazottak is kellenek” – fogalmazott Szabó Soós Klára, aki szerint az ezt lehetővé tevő jogszabályt keddi ülésén készült elfogadni a kormány. A Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke azt is hiányolja, hogy nincs megfelelő tájékoztatás a platform használatáról, ahol lépésről lépésre elmagyaráznák a regisztrációs folyamatot.

Szabó Soós Klára szerint a háziorvosok főleg az oltással kapcsolatos tájékoztatásban tudnak és próbálnak is segíteni, elmagyarázzák, hogy miért hasznos beadatni a vakcinát:

ez csökkenti a súlyos betegség kialakulásának, utólagos szövődményeknek a veszélyét, ahogy magának a megbetegedésnek a lehetőségét is. „Messzemenően több a haszon, mint az esetleges mellékhatás. Én senkit sem akarok meggyőzni, viszont kötelességem, hogy az orvosi tudásomat megosszam azokkal, akik ezt igénylik” – jelentette ki a háziorvos, emlékeztetve, hogy az elmúlt évtizedek alatt számos fertőző betegséget tudott leküzdeni az emberiség a védőoltások révén.

„Egy évszázadnyi tapasztalat után senki sem tudja megvétózni, hogy milyen áldásos hatása volt az oltásoknak” – összegzett a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke.