A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma sorozat legújabb kötetének bemutatója a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután
Fotó: Krónika
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután összegyűlt közel százfős érdeklődő közönség.
2023. augusztus 13., 19:372023. augusztus 13., 19:37
2023. augusztus 13., 19:482023. augusztus 13., 19:48
A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott kötetbemutatón részt vettek a kiadványban olvasható írások szerzői közül néhányan: történészek, újságírók, szociológus, építészek. A szerzők azokról a témákról értekeztek röviden, amelyekről az 500 oldalas, frissen megjelent kalendáriumba írtak.
Az 500 oldalas kiadvány számos érdekességgel is szolgál Erdély fővárosáról
Fotó: Krónika
H. Szabó Gyula, a kötet főszerkesztője, a beszélgetés házigazdája elsőként Papp Annamária történésznek adta át a szót, aki
Bodó Márta újságíró a Marianum épületét mutatja be a kötetben „a pincétől a padlásig felfedező” filológusok szemével. Az eredetileg katolikus nőoktatási rendeltetésű épület létrejöttét Hirschler József plébános kezdeményezte,
Fotó: Krónika
Az idén 75 éves Művelődés folyóirat múltjáról a kiadvány főszerkesztője, Benkő Levente beszélt. Felhívta a figyelmet a Merre, erdélyi magyar közművelődési sajtó? című kerekasztal-beszélgetésre, amelyet kedden 17 órakor tartanak, illetve a Művelődés-enciklopédia négykötetes antológia bemutatójára, amelyet szerdán tartanak 16 órakor a Vallásszabadság Házában. Rostás Zoltán szociológus, az Echinox diáklap egyik alapítója, a lap nehéz indulásáról értekezett, kiemelte, hogy 1968-ban ritkaságszámba ment az egyetemisták alulról jövő kezdeményezése.
„Akármit építünk ma, az kóceráj”
Az előző kalendáriumoktól eltérően – amelyek a kincses város egy-egy negyedét mutatták be – az idei kötet számos írása egy szűkebb területről, a Farkas utcáról szól. Itt nőtt fel a téma első hozzászólója is, Macalik Arnold építész, a kincses város emblematikus utcája folyamatban levő átalakításának meghatározó alakja.
„Amikor elindultunk ennek az utcatérnek az átgondolásával, akkor az volt az alapelv, hogy ne változtassunk, ne szépészkedjünk, ne hozzunk bele formatervezést és dizájnt. Én próbálom megérteni, hogy alakult ki az évszázadok során, és hagyom, hogy olyan legyen” – fogalmazott az építész, aki nagy eredménynek tartja, hogy csend lesz a Farkas utcában.
Fotó: Krónika
Az utcaképből kilógó, „fiatalabb” épületekről – például az Akadémiai Könyvtár és az Állami Levéltár – Sipos Gábor történész értekezett. Felidézte az 1944-ben született László Dezső lelkész, egykori Farkas utcai lakos gyerekkorát is.
Guttman Szabolcs építész számára az Egyetemiek Háza – hatvan éve látogatja a koncerteket itt – egyfajta „bravúrnak” számít:
A 150 éve született Bánffy Miklós is „megszólalt”
A Petőfi 200 évfordulón kívül idén Bánffy Miklós születésének 150. évfordulóját is ünnepeljük. Ezzel kapcsolatosan Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a megsemmisült Bánffy-könyvtár egy vissza nem vitt,
Fotó: Krónika
A kötetbemutató zárásaként Farkas Lóránd színművész olvasott fel Bánffy Miklós gyerekkori, de nem bonchidai, hanem kalotaszegi emlékeiből.
Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincs magyar nemzet, és a város fejlődése az itt élő embereknek, a magyarság összefogásának is köszönhető – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a kincses városban.
Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!