Fotó: Fried Noémi Lujza
Helyi rendőrségekké alakulhatnak az ország különböző városaiban működő közösségi rendőrségek, amennyiben az erről szóló törvényjavaslatot a szenátus után döntő fórumként a képviselőház is jóváhagyja.
A javaslat szerint azokban a városokban, ahol nem működik közösségi rendőrség, létrehozzák a helyit, melynek jóval kiterjedtebb hatásköre lesz. A tegnapi szenátusi vita során azonban elvetették azt a módosító javaslatot, miszerint a helyi rendőrség soraiba a lakosság arányának megfelelően a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket is alkalmazzanak.
„A mai napon újabb bizonyítékát kaptuk annak, hogy csak magunkra számíthatunk” – nyilatkozta ennek kapcsán Cseke Attila Bihar megyei szenátor. Az RMDSZ-es honatya a szenátus jogi bizottságában több módosító javaslatot is előterjesztett a törvényhez, amelyekkel kiküszöbölte a pontatlanságokat, s ezeket mind el is fogadta a felsőház – egyedül a nemzeti kisebbségek képviseletére vonatkozó kitételt utasította el 22-26 arányban, 21 tartózkodással.
Nagyváradon év elejétől működik közösségi rendőrség. A rendőrök toborzásakor az volt az alapelv, hogy számarányosan képviseljék a városban élő kisebbségeket – nyilatkozta a Krónikának a közösségi rendőrség vezetője, Crăciun Leucea. Mint mondta, jelenleg öt magyar, egy szlovák és egy roma dolgozik itt, az irodai személyzetet is beleszámítva összesen 68 alkalmazott van.
A tervezett szerkezeti felépítés egyébként 229-et ír elő, ám a közalkalmazotti munkahelyek befagyasztása miatt egyelőre nem tudnak új embereket alkalmazni, mondta Leucea. Hangsúlyozta, a parlament döntésétől függetlenül a váradi közösségi rendőrség etnikai összetétele a jövőben sem változik.
Ilie Bolojan polgármester korábban elmondta, amennyiben a parlament véglegesíti a helyi rendőrség létrehozására vonatkozó törvényt, a váradi közösségi rendőrség is kénytelen lesz azzá alakulni. Ez jelenleg a közrend, a köztisztaság és a város lakosságát közvetlenül érintő más problémákkal foglalkozik. Ha helyi rendőrséggé alakul, a közlekedésrendészettel, a lakosság nyilvántartásával és a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésével is foglalkoznia kell.
„Az elvet egységesen kell alkalmazni, minden intézményben számarányosan kellene foglalkoztassanak kisebbségieket” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere egyetért Cseke Attila javaslatával, azonban úgy véli, azt nemcsak a közösségi rendőrség, hanem a dekoncentrált intézmények esetében is alkalmazni kellene.
„Nem kell külön minden intézményben kiharcolni ezt, ha az elvet érvényesíteni lehet a dekoncentrált intézményekben, akkor az önkormányzathoz tartozó közösségi rendőrségnél is alkalmazható” – hangsúlyozta az elöljáró. Antal Árpád elmondta, soknemzetiségű környezetben más gondokkal szembesülnek a kisebbség tagjai, a közösségi rendőröknek beszélniük kell magyarul. Hozzátette: a Székelyföldön viszont az jelent gondot, hogy a rendőrök elenyésző százaléka kisebbségi, ezért nagyon fontos, hogy megalakuljon a helyi rendőrség.
Cseke Attila egyébként hétfőn a magyar nevek használata kapcsán is felszólalt a szenátusban. „Az ember felsőbbrendűsége nemcsak az általa felhalmozott tudásból áll, hanem meggyőződésem szerint abból is, ahogyan viselkedik másokkal, akiknek esetleg más a véleménye, az értékrendje, netán az anyanyelve” – jelentette ki a honatya.
Azok a kimondhatatlan magyar nevek című politikai nyilatkozatában olyan eseteket kifogásol, amelyekben a magyar nemzetiségűek nevét helytelenül ejtik ki Romániában. Kifejtette, mindenkinek lenne alkalma arra, hogy megtanulja, hogyan kell helyesen kiejteni, leírni a más nemzetiséghez tartozó társai nevét.
„A magyar és több más nemzetiség 1100 éve él ezen a vidéken. Nem turisták vagyunk, akik a „Hét nap a tengeren vagy a hegyekben” kormányprogram részeseiként érkeztek” – fogalmazott a szenátor, többek között azt kifogásolva, hogy az újságírók, politikusok keresztnevükön szólítják a magyar közéleti szereplőket, helytelenül ejtik, írják, nem kevés esetben megcsonkítják ezek családnevét.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.