Eltűnőfélben a háziorvosok, a páciensek sínylik meg a hiányt

Például kevés a laboratóriumi vizsgálatokra elkülönített keret, és amikor az elfogy, a beteg befekszik a kórházba kivizsgálásra, így pedig sokkal költségesebb” – magyarázta.

Hasonló gondokkal küzdenek a másik székelyföldi megyében is, ahol a háziorvosok átlagéletkora jócskán meghaladja az ötven évet – tudtuk meg Szabó Soós Klárától, az egyesület Hargita megyei elnökétől. Kifejtette: egy szakmát általában a munkakörülmények, a várható szakmai fejlődés és jövedelem alapján választanak ki, a jelenlegi rendszerben azonban a háziorvosnak nincs sem szakmai, sem anyagi elégtétele, hiszen a hatásköröket csorbítják, a pontértéket pedig nem növelik.

Például nem javasolhatunk közvetlenül a betegnek tomográfiás vagy mágnesesrezonancia-vizsgála­tot, ehelyett el kell küldenünk egy szakorvoshoz, ezzel gyakorlatilag kétszer fizeti ki az orvosi ellátást a biztosító. Ugyanakkor nem vezethetjük be a cukorbetegek tablettás kezelését vagy az asztmások spraykezelését, holott több európai országban ez a háziorvos hatásköre” – sorolta Szabó Soós Klára. A háziorvos nem lát észszerű magyarázatot a mostani egészségpolitikára, valószínűnek tartja, hogy háttéralkuk, csoportérdekek befolyásolják.

Az egyesület Hargita megyei vezetője ugyancsak hangsúlyozta, hogy

„Hiába érvelünk, kimutatásokkal, törvényekkel támasztjuk alá igazunkat, a döntéshozók legtöbbször személyeskedő ellentámadásba lendülnek, és nem oldanak meg semmit” – panaszolta a háziorvos.

Hatalmas a bürokrácia

A Krónikának Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora is megerősítette, hogy a hatalmas bürokrácia és a csekély javadalmazás elriasztja az orvostanhallgatókat a háziorvosi szaktól, hiszen ha nem fizetik meg rendesen, senki nem hajlandó egy eldugott településen dolgozni.A professzor szerint

Szabó emlékeztetett: a marosvásárhelyi Studium Alapítvány próbált közvetíteni, többek között Háromszékre toboroztak háziorvosokat, ám a tizenöt megszólított orvosnövendék közül mindössze egy érdeklődött az ajánlat iránt. „Ha betartják az ígéreteket, és megemelik a kórházban dolgozók fizetését, az alapellátás finanszírozásán pedig nem változtatnak, hamarosan egy kézen meg tudjuk számolni a háziorvosokat” – összegzett a MOGYE szakembere.

A jelenség egyébként nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is egyre aggasztóbb méreteket ölt. Nemrég a HVG hetilap arról számolt be: ahhoz, hogy középtávon megoldható legyen az alapellátás folyamatos biztosítása, évente legalább 300-400 új belépőre lenne szükség, de a frissen végzett doktorokat egyáltalán nem vonzza a háziorvosi szakma. Magyarországon ugyancsak a korlátozott juttatások és a presztízsvesztés jelenti a legnagyobb problémát.