Elkerülhetetlennek tűnik a negyedik hullám, de már csak a be nem oltottak számíthatnak szigorításokra a szakértő szerint

Alacsony az átoltottság. Küszöbön a negyedik hullám, miközben Romániában a lakosság alig 30 százaléka van beoltva a koronavírus ellen •  Fotó: Bálint Eszter

Alacsony az átoltottság. Küszöbön a negyedik hullám, miközben Romániában a lakosság alig 30 százaléka van beoltva a koronavírus ellen

Fotó: Bálint Eszter

Az egyre több országban és egyre gyorsabban terjedő delta variáns miatt ma már elkerülhetetlen, hogy hamarosan Romániába is begyűrűzzék a koronavírus-világjárvány negyedik hulláma. A Krónikának nyilatkozó egészségügyi elemző szerint annak súlyossága, a halálesetek száma viszont nagyban múlik azon, hogy mennyire nő meg a lakosság körében az oltakozási hajlandóság. Lorenzovici László úgy véli, arra számíthatunk, hogy azokat fogják valamilyen módon szankcionálni, akik nem vették fel a védőoltást.

Bíró Blanka

2021. július 11., 08:552021. július 11., 08:55

Egyelőre Romániában nagyon jó a járványhelyzet, de az már látszik, hogy Európában hetente egy-két országban exponenciálisan megnövekednek az esetszámok, így a negyedik hullám elkerülhetetlen nálunk is – értékelte a járványhelyzetet és annak várható alakulását a Krónikának Lorenzovici László egészségügyi elemző. Az orvos-közgazdász szerint viszont biztosra vehető, hogy a küszöbön álló negyedik hullám semmilyen szempontból nem lesz annyira súlyos, mint a harmadik, de

elhalálozásokra továbbra is számítani kell.

Hangsúlyozta, a súlyos esetek egy része még mindig megelőzhető lenne nagyobb fokú átoltottsággal.

Romániában nem túl rózsás
a helyzet

Lorenzovici László rámutatott, ezen a héten Hollandiában emelkednek az esetszámok, a múlt héten Spanyolország, azelőtt Portugália és Nagy-Britannia „dőlt ki”. Az esetszám-növekedés a szakember szerint önmagában még nem jelent veszélyt, ezért például Angliában továbbra is lazításokról beszélnek. „Ha egy országon végigsöpör egy enyhe lefolyású fertőzés, nem jelent újdonságot, ilyen helyzetek eddig is voltak, és ezután is lesznek. A kérdés az, hogy hány súlyos lefolyású eset lesz, és hány elhalálozás, a járvány milyen mértékben befolyásolja a kórházakban a többi beteg ellátását, a társadalom működését, mennyi munkaerő válik átmenetileg munkaképtelenné” – fejtette ki Lorenzovici László, aki szerint a jó átoltottsággal rendelkező országokban nem számítanak ebből a szempontból nagy problémákra.

Romániában viszont – tette hozzá kérdésünkre – nem ennyire „rózsás” a helyzet, hiszen a 28 százalékos átoltottság nagyon kevés, még akkor is, ha ehhez hozzáadódik azok száma, akik átestek a fertőzésen, és valamilyen szintű védelmet élveznek, bár egyre inkább az körvonalazódik, hogy a fertőzés nem nyújt akkora védettséget, mint a vakcina. „A vakcina nem a fertőzéstől véd teljes mértékben, hanem a súlyos lefolyástól. Felmerül, hogy az oltottak is terjesztik a vírust, és ennek azok lesznek az elszenvedői, akik nincsenek beoltva” – magyarázta a szakértő. Aláhúzta,

azt nem lehet pontosan felbecsülni, mikor ér el Romániába a negyedik hullám, hiszen nehéz eldönteni, hogy Spanyolországhoz, Németországhoz vagy éppen Olaszországhoz kötődik jobban, de előbb-utóbb „behurcolják” a vírust a hazatérő vendégmunkások vagy a külföldön nyaraló turisták.

„Az is biztos, hogy a negyedik hullámnak nem lesznek olyan súlyos következményei, az egészségügyi rendszer nem terhelődik le olyan mértékben. A harmadik hullámban gondot jelentett, hogy a második után még nem ürültek ki a kórházak, most ez nem így van. Viszont elhalálozások lesznek, amelyek egy jelentős része még mindig megelőzhető lenne oltakozással” – emelte ki az orvos-közgazdász.

Az oltakozási hajlandóság növekedése enyhíthetné a negyedik hullám erejét •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Az oltakozási hajlandóság növekedése enyhíthetné a negyedik hullám erejét

Fotó: Jakab Mónika

Megkülönböztetett óvintézkedések?

Az egészségügyi elemző kevesebb, enyhébb megszorításokra számít, hiszen meglátása szerint a gazdaság már nem bír el többet, nem tudna „lélegezni”.

Idézet
Egyértelmű, hogy a negyedik hullám miatt is lesznek járványügyi veszteségek, de a társadalom többet veszítene a megszorításokkal. Azt kell mérlegelni, hogy melyik a kisebb veszteség. Az életben sokszor vannak olyan helyzetek, hogy két rossz közül a kisebbet kell választani”

– fogalmazta meg Lorenzovici László. Felidézte, másfél év tapasztalata után most már látszik, hogy a korlátozások egy része teljesen felesleges volt, vagy aránytalan. „Ha visszanézzük a tavaly márciusi adatokat, kis esetszám volt és nagyon szigorú korlátozások, majd tavaly ősszel és idén tavasszal nagy esetszám és kisebb mértékű szigorítás, tehát kimutatható az aránytalanság. Ezt nevezik adaptív menedzsmentnek, ismeretlen helyzetben a döntéseket fokozatosan, lassan kell meghozni, nem vágjuk ki az erdőt, ha egy fa megbetegszik” – részletezte a szakember, aki szerint az országok adminisztratív és az egyének saját döntése lesz, hogy például mennyire engedik szabadon a turizmust, vagy ki vállalja, hogy elmegy nyaralni.

Lorenzovici úgy véli,

a beoltott személyeknek mindenképp nagyobb mozgásterük marad, a megszorító intézkedések inkább a nem oltottak felé mozdulnak majd el,

utóbbiak esetében radikálisabb döntések is megjelenhetnek, például a be nem oltott egészségügyi szakemberek nem dolgozhatnak a közszférában, vagy a be nem oltott diákok, egyetemisták nem mehetnek be a campusokba. „Egyre több lesz az ilyen típusú döntés, meg fogják lépni, mert nincs más választás” – szögezte le az egészségügyi elemző.

Gyengülő oltakozási hajlandóság

Az átoltottság továbbra is alacsony, és bár enyhe növekedést mutat a vakcinát egy nap alatt felvevők száma, korántsem olyan az ütem, hogy a jelenlegi 28 százalékról egyhamar összejöjjön a közösségi immunitást jelentő 70 százalék körüli. „Az elmúlt hat-nyolc hétben ijesztő és fájdalmas volt az oltásszám csökkenése, ez az elmúlt napokban enyhén emelkedik, a hét végéig a 3–5 százalékos növekedésre lehet számítani. Nem gondolom, hogy ez azért van, mert a lakosság tudatosabb lett. A növekedést részben a turizmus okozza, aki nyaralni készül, felveszi az oltást. Másrészt a hazatérő vendégmunkások kérik, hiszen tudják, vakcina nélkül nem mehetnek vissza dolgozni, a befogadó országban még nem kerültek sorra, vagy a rendezetlen státusuk miatt nem kérhetik az oltást. Ez abból is látszik, hogy az egydózisú vakcinánál van emelkedés, a vendégmunkások nem jönnek még egyszer haza az emlékeztetőért” – hangsúlyozta Lorenzovici László.

Arra is kitért,

kötelességének tartja az oltás fontosságáról tájékoztatni, figyelmeztetni, és „ezt kellene tenniük a véleményformálóknak, a politikusoknak, az egyházak képviselőinek, a pedagógusoknak,

mindenkinek, aki valamilyen formában meghatározza a nemzet haladását”. 

„Erdélyben megyékre lebontva egyértelműen kimutatható az összefüggés az érettségi eredmények, az átlagbér, az egy főre eső bruttó hazai termék és az átoltottsági arány között” – hívta fel a figyelmet az elemző. Hozzátette, veszélyben eddig is összefogott a nemzet, ha árvíz van, mindenki megfog egy homokzsákot, „most is van egy konkrét helyzet, amikor lehet tenni a közjóért, félretéve a személyes félelmeinket”.

Idézet
A kérdést így is fel lehet tenni, hogy maradhatok-e közömbös, ha körülöttem emberek halnak meg. Nemcsak idősek, középkorúak is, gyerekek maradnak árván”

– hangoztatta Lorenzovici László.

Felidézte: egy, a csíkszeredai kórház által nemrég szervezett konferencián a budapesti Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakemberei tartottak előadást, amelyen elhangzott, hogy a koronavírus hajszálér-elzáródást is okozhat a tüdő alveolusokban, ami miatt nem tud létrejönni a széndioxid-oxigén csere, a légzés.  Ilyen esetben már nem segít a lélegeztetőgép, csak az ECMO – teljes nevén extrakorporális, vagyis testen kívüli membránoxigenátor, amiből például Romániában csak néhány van a szívkórházakban.

„Akinek genetikailag olyan az immunválasza, a szervezete, fiatalon is súlyos lefolyású betegséggel kell megküzdenie, másnak csak enyhe lefolyásúval. Nem tudjuk, mi rejtőzik bennünk, egyelőre nincs gyógymód, nem segít más, csak ha oltással megelőzzük a betegség súlyos lefolyását” – húzta alá ismételten Lorenzovici László.

4 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.

Mi a teendő villámláskor a hegyen?
Mi a teendő villámláskor a hegyen?
2025. július 15., kedd

Mi a teendő villámláskor a hegyen?

2025. július 15., kedd

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot

Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.

Hatósági felügyelet alá került egy férfi, aki illegálisan fogott be két medvebocsot
2025. július 15., kedd

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette

Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.

Lezuhant egy kisrepülőgép Hunyad megyében, a pilóta életét vesztette
2025. július 15., kedd

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását

Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.

Elrendelték a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását
2025. július 15., kedd

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn

A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.

Ideiglenes híddal teszik gördülékenyebbé a forgalmat a nagybányai körgyűrűn
2025. július 15., kedd

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette

Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.

Őrizetben egy nő, aki a Maros megyei gyilkosnak adva ki magát az áldozat családját fenyegette
2025. július 15., kedd

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)