Hangsúlyozta, a súlyos esetek egy része még mindig megelőzhető lenne nagyobb fokú átoltottsággal.

Romániában nem túl rózsás
a helyzet

Lorenzovici László rámutatott, ezen a héten Hollandiában emelkednek az esetszámok, a múlt héten Spanyolország, azelőtt Portugália és Nagy-Britannia „dőlt ki”. Az esetszám-növekedés a szakember szerint önmagában még nem jelent veszélyt, ezért például Angliában továbbra is lazításokról beszélnek. „Ha egy országon végigsöpör egy enyhe lefolyású fertőzés, nem jelent újdonságot, ilyen helyzetek eddig is voltak, és ezután is lesznek. A kérdés az, hogy hány súlyos lefolyású eset lesz, és hány elhalálozás, a járvány milyen mértékben befolyásolja a kórházakban a többi beteg ellátását, a társadalom működését, mennyi munkaerő válik átmenetileg munkaképtelenné” – fejtette ki Lorenzovici László, aki szerint a jó átoltottsággal rendelkező országokban nem számítanak ebből a szempontból nagy problémákra.

Romániában viszont – tette hozzá kérdésünkre – nem ennyire „rózsás” a helyzet, hiszen a 28 százalékos átoltottság nagyon kevés, még akkor is, ha ehhez hozzáadódik azok száma, akik átestek a fertőzésen, és valamilyen szintű védelmet élveznek, bár egyre inkább az körvonalazódik, hogy a fertőzés nem nyújt akkora védettséget, mint a vakcina. „A vakcina nem a fertőzéstől véd teljes mértékben, hanem a súlyos lefolyástól. Felmerül, hogy az oltottak is terjesztik a vírust, és ennek azok lesznek az elszenvedői, akik nincsenek beoltva” – magyarázta a szakértő. Aláhúzta,

„Az is biztos, hogy a negyedik hullámnak nem lesznek olyan súlyos következményei, az egészségügyi rendszer nem terhelődik le olyan mértékben. A harmadik hullámban gondot jelentett, hogy a második után még nem ürültek ki a kórházak, most ez nem így van. Viszont elhalálozások lesznek, amelyek egy jelentős része még mindig megelőzhető lenne oltakozással” – emelte ki az orvos-közgazdász.

– fogalmazta meg Lorenzovici László. Felidézte, másfél év tapasztalata után most már látszik, hogy a korlátozások egy része teljesen felesleges volt, vagy aránytalan. „Ha visszanézzük a tavaly márciusi adatokat, kis esetszám volt és nagyon szigorú korlátozások, majd tavaly ősszel és idén tavasszal nagy esetszám és kisebb mértékű szigorítás, tehát kimutatható az aránytalanság. Ezt nevezik adaptív menedzsmentnek, ismeretlen helyzetben a döntéseket fokozatosan, lassan kell meghozni, nem vágjuk ki az erdőt, ha egy fa megbetegszik” – részletezte a szakember, aki szerint az országok adminisztratív és az egyének saját döntése lesz, hogy például mennyire engedik szabadon a turizmust, vagy ki vállalja, hogy elmegy nyaralni.

Lorenzovici úgy véli,

utóbbiak esetében radikálisabb döntések is megjelenhetnek, például a be nem oltott egészségügyi szakemberek nem dolgozhatnak a közszférában, vagy a be nem oltott diákok, egyetemisták nem mehetnek be a campusokba. „Egyre több lesz az ilyen típusú döntés, meg fogják lépni, mert nincs más választás” – szögezte le az egészségügyi elemző.

Gyengülő oltakozási hajlandóság

Az átoltottság továbbra is alacsony, és bár enyhe növekedést mutat a vakcinát egy nap alatt felvevők száma, korántsem olyan az ütem, hogy a jelenlegi 28 százalékról egyhamar összejöjjön a közösségi immunitást jelentő 70 százalék körüli. „Az elmúlt hat-nyolc hétben ijesztő és fájdalmas volt az oltásszám csökkenése, ez az elmúlt napokban enyhén emelkedik, a hét végéig a 3–5 százalékos növekedésre lehet számítani. Nem gondolom, hogy ez azért van, mert a lakosság tudatosabb lett. A növekedést részben a turizmus okozza, aki nyaralni készül, felveszi az oltást. Másrészt a hazatérő vendégmunkások kérik, hiszen tudják, vakcina nélkül nem mehetnek vissza dolgozni, a befogadó országban még nem kerültek sorra, vagy a rendezetlen státusuk miatt nem kérhetik az oltást. Ez abból is látszik, hogy az egydózisú vakcinánál van emelkedés, a vendégmunkások nem jönnek még egyszer haza az emlékeztetőért” – hangsúlyozta Lorenzovici László.

Arra is kitért,

mindenkinek, aki valamilyen formában meghatározza a nemzet haladását”. 

„Erdélyben megyékre lebontva egyértelműen kimutatható az összefüggés az érettségi eredmények, az átlagbér, az egy főre eső bruttó hazai termék és az átoltottsági arány között” – hívta fel a figyelmet az elemző. Hozzátette, veszélyben eddig is összefogott a nemzet, ha árvíz van, mindenki megfog egy homokzsákot, „most is van egy konkrét helyzet, amikor lehet tenni a közjóért, félretéve a személyes félelmeinket”.

– hangoztatta Lorenzovici László.

Felidézte: egy, a csíkszeredai kórház által nemrég szervezett konferencián a budapesti Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakemberei tartottak előadást, amelyen elhangzott, hogy a koronavírus hajszálér-elzáródást is okozhat a tüdő alveolusokban, ami miatt nem tud létrejönni a széndioxid-oxigén csere, a légzés.  Ilyen esetben már nem segít a lélegeztetőgép, csak az ECMO – teljes nevén extrakorporális, vagyis testen kívüli membránoxigenátor, amiből például Romániában csak néhány van a szívkórházakban.

„Akinek genetikailag olyan az immunválasza, a szervezete, fiatalon is súlyos lefolyású betegséggel kell megküzdenie, másnak csak enyhe lefolyásúval. Nem tudjuk, mi rejtőzik bennünk, egyelőre nincs gyógymód, nem segít más, csak ha oltással megelőzzük a betegség súlyos lefolyását” – húzta alá ismételten Lorenzovici László.