Nicole Nemeth az elmúlt tíz hónapban a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézetben a határon túli magyar kisebbségek jogaival kapcsolatban végzett kutatásokat, elsősorban Erdélyre fókuszálva. Arra voltunk kíváncsiak, miként látja kutatóként, jogászként, amerikaiként az erdélyi kisebbséget érintő kérdéseket, mint például az autonómia, a nyelvi vagy a kisebbségi jogok nemzetközi visszhangja.

Erdélyben erősen érezni a magyarságtudatot

Nicole Nemeth édesapja Magyarországról menekült az Egyesült Államokba a kommunizmus idején. Habár a nyelvet nem sikerült megtanulnia, az amerikai diaszpórában felnőve erős magyar behatások érték, ezért egyszerre érzi magát amerikainak és magyarnak. Akkor jött rá, mennyire magyaros volt a ház, amiben felnőtt, amikor először utazott Magyarországra. Bár otthon nem beszéltek magyarul, rengeteg szokást őriztek, és a lakásukban ott voltak a hímzések, a tradicionális ruhák, az aprólékosan kimunkált kézműves tányérok a falon. Emellett a magyar munkamorál szellemében nevelték,

Nicole Nemeth lapunknak elmondta, úgy érzi, a határon túli, kisebbségben élő – elsősorban erdélyi – magyarok jogainak különböző aspektusait vizsgáló kutatása nagyon összetett, amihez új perspektívát ad a tény, hogy az Egyesült Államokból érkezett.

Sajnos a járványügyi korlátozások miatt eddig főként könyvek segítségével bővítette ismereteit, illetve interjúkat is készített Magyarországon, azonban most, hogy a határokat megnyitották, alkalma nyílik idelátogatni, felkeresni a helyi közösségeket. Kezdeti célja az volt, hogy általánosságban megértse a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában élő magyar közösségeket, ugyanakkor érdemesnek látta leszűkíteni a kutatási területét, így került át a fókusz Erdélyre. Döntésében az is segített, hogy az identitás megőrzéséért folytatott küzdelem Erdélyben kiemelkedően intenzív. A nagy létszámú, politikailag aktív magyar közösség, az identitás megőrzésére irányuló küzdelem hatására kutatja ezt a régiót.

Nem azt akarom mondani, hogy a magyarországi magyarok kevésbé magyarok, de valahogy az itt élők sokkal jobban kötődnek a magyarságukhoz” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal a jogász.

Nagyobb figyelem irányul más kisebbségi csoportokra

Bár nem kívánta személyes véleményét kifejteni az autonómia kérdéséről, a tengerentúli kutató elárulta, nem tartja lehetetlennek az erdélyi magyarok által célzott területi önrendelkezés létrejöttét, tekintve, hogy számos példát látunk Európában arra, hogy ez a békés együttélés egy modellje.

Nicole Nemeth úgy gondolja,

„Erdély évszázadokon át autonóm régió volt, így komoly történelmi tapasztalatuk van az itt élőknek. Ezzel együtt az autonómiakérdés nem pusztán kisebbségi jogi kérdés, hanem manapság politikai is. Úgy érzem, sokkal nagyobb nemzetközi fókusz irányul más kisebbségi csoportokra, ezért nagyszerű lenne, ha ezekhez hasonlóan a történelmi magyar kisebbség is fel tudná hívni magára a nemzetközi figyelmet” – fejti ki a jogász.

A kutató sokkolónak nevezte, mennyire nem ismerik a tengerentúlon a régiónkat, az itteni kisebbség helyzetét, és mindez a történelmi kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos ismeretek hiányából fakad. Ő sem gondolkozott a helyzet súlyosságán egészen addig, míg először Magyarországon nem járt. Édesapja például soha nem járt Erdélyben, mert erre nem volt lehetősége. Másrészt a Romániára vonatkozó emberi jogi jelentésében az Egyesült Államok külügyminisztériuma minden évben felsorol magyar sérelmeket, a közösséget sújtó diszkriminációt, ám ezeket Washington már nem kéri számon.

Nicole Nemeth kutatásának egy része ezekre a jelentésekre irányul, főként az elmúlt öt évre vonatkozóan. Megállapítása szerint a romániai magyar közösség hangja hallatszik leginkább a Kárpát-medence általa elemzett államai közül.

– hangsúlyozza a kutató, akinek tanulmánya idén nyáron jelenik meg a Hungarian Journal of Minority Studies-ban, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet angol nyelvű kiadványában.

– vázolta lapunknak Nicole Nemeth, hozzátéve: ezeknek a kérdéseknek az elemzése elengedhetetlenül fontos azok számára, akik a kisebbségi csoportok érdekvédelmével foglalkoznak.

Problémás a szerzett jogok következetes alkalmazása

A kutató úgy gondolja, hogy a nyelvi jogok jelentik az erdélyi magyar közösség legnagyobb problémáját, mert valójában nem alkalmazzák ezeket. Emellett a kulturális jogok gyakorlása is problémás. „Ha egy romániai közösség vezetői nem érvényesítik a kisebbségi jogokat, és például a zászlóhasználaton, március 15-e megünneplésén keresztül az identitásukat megélő magyarok ellen lépnek fel, vagy ezen magyar lépéseket elítélik, ez olyan légkört hoz létre, mely leszivárog a közösség tagjainak szintjére. Aggodalomra ad okot, hogy ezek után a helyi román közösség felbátorodva léphet fel a magyar közösség tagjai ellen pusztán azért, mert ők magyarok” – állapította meg az amerikai kutató.

Nicole Nemeth a Krónikának elmondta, erdélyi magyarokkal beszélgetve azt tapasztalta, hogy nem táplálnak románellenes érzéseket, véleménye szerint az, hogy valaki magyar etnikumú Romániában, nem vonja maga után, hogy románellenes.