Nicole Nemeth Amerikában élő magyar származású jogász
Fotó: Gyurkovics Tamás
Nemzetközi szinten sokkal nagyobb figyelem irányul más kisebbségi csoportokra, mint a történelmi kisebbségekre, az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentéseiben is részletesebben írnak például az LMBTI-csoportok jogsérelmeiről, mint a nemzeti közösségekéről – állapította meg a Krónikának a határon túli magyar kisebbségek helyzetét kutató Nicole Nemeth. Az Amerikában élő magyar származású jogász nemrég tett látogatása alapján azt a következtetést vonta le, hogy Erdélyben intenzív a magyarok identitástudata.
2021. július 02., 19:022021. július 02., 19:02
2021. július 02., 19:582021. július 02., 19:58
Nicole Nemeth nagyszerűnek tartaná, ha más kisebbségi csoportokhoz hasonlóan a történelmi magyar kisebbségi közösségek is fel tudnák hívni magukra a nemzetközi figyelmet. Az Egyesült Államokban élő jogász mindezt akkor fejtette ki lapunknak, amikor a Hungary Foundation és a Mathias Corvinus Collégium (MCC) által közösen szervezett Budapest Fellowship Program többi ösztöndíjasával június közepén Erdélybe, többek között Kolozsvárra látogatott. Ittlétük alatt
Nicole Nemeth az elmúlt tíz hónapban a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézetben a határon túli magyar kisebbségek jogaival kapcsolatban végzett kutatásokat, elsősorban Erdélyre fókuszálva. Arra voltunk kíváncsiak, miként látja kutatóként, jogászként, amerikaiként az erdélyi kisebbséget érintő kérdéseket, mint például az autonómia, a nyelvi vagy a kisebbségi jogok nemzetközi visszhangja.
Nicole Nemeth édesapja Magyarországról menekült az Egyesült Államokba a kommunizmus idején. Habár a nyelvet nem sikerült megtanulnia, az amerikai diaszpórában felnőve erős magyar behatások érték, ezért egyszerre érzi magát amerikainak és magyarnak. Akkor jött rá, mennyire magyaros volt a ház, amiben felnőtt, amikor először utazott Magyarországra. Bár otthon nem beszéltek magyarul, rengeteg szokást őriztek, és a lakásukban ott voltak a hímzések, a tradicionális ruhák, az aprólékosan kimunkált kézműves tányérok a falon. Emellett a magyar munkamorál szellemében nevelték,
Nicole Nemeth lapunknak elmondta, úgy érzi, a határon túli, kisebbségben élő – elsősorban erdélyi – magyarok jogainak különböző aspektusait vizsgáló kutatása nagyon összetett, amihez új perspektívát ad a tény, hogy az Egyesült Államokból érkezett.
Sajnos a járványügyi korlátozások miatt eddig főként könyvek segítségével bővítette ismereteit, illetve interjúkat is készített Magyarországon, azonban most, hogy a határokat megnyitották, alkalma nyílik idelátogatni, felkeresni a helyi közösségeket. Kezdeti célja az volt, hogy általánosságban megértse a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában élő magyar közösségeket, ugyanakkor érdemesnek látta leszűkíteni a kutatási területét, így került át a fókusz Erdélyre. Döntésében az is segített, hogy az identitás megőrzéséért folytatott küzdelem Erdélyben kiemelkedően intenzív. A nagy létszámú, politikailag aktív magyar közösség, az identitás megőrzésére irányuló küzdelem hatására kutatja ezt a régiót.
Nem azt akarom mondani, hogy a magyarországi magyarok kevésbé magyarok, de valahogy az itt élők sokkal jobban kötődnek a magyarságukhoz” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal a jogász.
Bár nem kívánta személyes véleményét kifejteni az autonómia kérdéséről, a tengerentúli kutató elárulta, nem tartja lehetetlennek az erdélyi magyarok által célzott területi önrendelkezés létrejöttét, tekintve, hogy számos példát látunk Európában arra, hogy ez a békés együttélés egy modellje.
Nicole Nemeth úgy gondolja,
„Erdély évszázadokon át autonóm régió volt, így komoly történelmi tapasztalatuk van az itt élőknek. Ezzel együtt az autonómiakérdés nem pusztán kisebbségi jogi kérdés, hanem manapság politikai is. Úgy érzem, sokkal nagyobb nemzetközi fókusz irányul más kisebbségi csoportokra, ezért nagyszerű lenne, ha ezekhez hasonlóan a történelmi magyar kisebbség is fel tudná hívni magára a nemzetközi figyelmet” – fejti ki a jogász.
A kutató sokkolónak nevezte, mennyire nem ismerik a tengerentúlon a régiónkat, az itteni kisebbség helyzetét, és mindez a történelmi kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos ismeretek hiányából fakad. Ő sem gondolkozott a helyzet súlyosságán egészen addig, míg először Magyarországon nem járt. Édesapja például soha nem járt Erdélyben, mert erre nem volt lehetősége. Másrészt a Romániára vonatkozó emberi jogi jelentésében az Egyesült Államok külügyminisztériuma minden évben felsorol magyar sérelmeket, a közösséget sújtó diszkriminációt, ám ezeket Washington már nem kéri számon.
Nicole Nemeth kutatásának egy része ezekre a jelentésekre irányul, főként az elmúlt öt évre vonatkozóan. Megállapítása szerint a romániai magyar közösség hangja hallatszik leginkább a Kárpát-medence általa elemzett államai közül.
– hangsúlyozza a kutató, akinek tanulmánya idén nyáron jelenik meg a Hungarian Journal of Minority Studies-ban, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet angol nyelvű kiadványában.
Az ösztöndíjasok az erdélyi magyarság múltjának és jelenének számos vetületeit tanulmányozták
Fotó: MCC Egyesület
Nemeth lapunknak kiemelte, az amerikai diplomácia számára nagyobb súllyal esnek latba a vallásszabadsággal foglalkozó jelentések, mint az emberi jogiak. Ezekben az éves jelentésekben részletesen írnak a női jogok, a roma, a bevándorló- és az LMBTI-csoportok jogsérelmeiről, azonban a történelmi kisebbségek (beleértve a magyar közösségek) által elszenvedett jogsérelmeket vagy elhallgatják, vagy – egyes esetekben, például az Ukrajnáról szóló jelentésekben – nem is szerepelnek. Nicole Nemeth fontosnak tartja, hogy a magyar közösség vesse elemzés alá: hogyan lehet információkat úgy tálalni, hogy az a jelentésekben megemlített ügyekre a legnagyobb mértékben felhívja a figyelmet.
– vázolta lapunknak Nicole Nemeth, hozzátéve: ezeknek a kérdéseknek az elemzése elengedhetetlenül fontos azok számára, akik a kisebbségi csoportok érdekvédelmével foglalkoznak.
A kutató úgy gondolja, hogy a nyelvi jogok jelentik az erdélyi magyar közösség legnagyobb problémáját, mert valójában nem alkalmazzák ezeket. Emellett a kulturális jogok gyakorlása is problémás. „Ha egy romániai közösség vezetői nem érvényesítik a kisebbségi jogokat, és például a zászlóhasználaton, március 15-e megünneplésén keresztül az identitásukat megélő magyarok ellen lépnek fel, vagy ezen magyar lépéseket elítélik, ez olyan légkört hoz létre, mely leszivárog a közösség tagjainak szintjére. Aggodalomra ad okot, hogy ezek után a helyi román közösség felbátorodva léphet fel a magyar közösség tagjai ellen pusztán azért, mert ők magyarok” – állapította meg az amerikai kutató.
Nicole Nemeth a Krónikának elmondta, erdélyi magyarokkal beszélgetve azt tapasztalta, hogy nem táplálnak románellenes érzéseket, véleménye szerint az, hogy valaki magyar etnikumú Romániában, nem vonja maga után, hogy románellenes.
Az interjú és az erdélyi látogatás a Hungary Foundation és a Mathias Corvinus Collegium együttműködésében valósult meg.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
Elmenekült az intézkedő rendőrök elől egy motoros szerda délelőtt Aradon. Az egyenruhások üldözőbe vették a motorost, akiről kiderült, hogy nincs jogosítványa.
Csalás gyanújával három Konstanca és Galac megyei fiatalembert vettek őrizetbe a Fehér megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai, ezt megelőzően házkutatást tartottak az elkövetők lakásán Konstanca megyében. A Fehér megye területén is garázdálkodó bűntársu
Az Európai Bizottság hétfői rendelete értelmében megszűnt Arad megyében a kiskérődzők pestisének terjedése ellen hozott élőállat-szállítási tilalom, így a bárány- és kecsketenyésztők értékesíthetik jószágaikat.
szóljon hozzá!