Nicole Nemeth Amerikában élő magyar származású jogász
Fotó: Gyurkovics Tamás
Nemzetközi szinten sokkal nagyobb figyelem irányul más kisebbségi csoportokra, mint a történelmi kisebbségekre, az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentéseiben is részletesebben írnak például az LMBTI-csoportok jogsérelmeiről, mint a nemzeti közösségekéről – állapította meg a Krónikának a határon túli magyar kisebbségek helyzetét kutató Nicole Nemeth. Az Amerikában élő magyar származású jogász nemrég tett látogatása alapján azt a következtetést vonta le, hogy Erdélyben intenzív a magyarok identitástudata.
2021. július 02., 19:022021. július 02., 19:02
2021. július 02., 19:582021. július 02., 19:58
Nicole Nemeth nagyszerűnek tartaná, ha más kisebbségi csoportokhoz hasonlóan a történelmi magyar kisebbségi közösségek is fel tudnák hívni magukra a nemzetközi figyelmet. Az Egyesült Államokban élő jogász mindezt akkor fejtette ki lapunknak, amikor a Hungary Foundation és a Mathias Corvinus Collégium (MCC) által közösen szervezett Budapest Fellowship Program többi ösztöndíjasával június közepén Erdélybe, többek között Kolozsvárra látogatott. Ittlétük alatt
Nicole Nemeth az elmúlt tíz hónapban a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézetben a határon túli magyar kisebbségek jogaival kapcsolatban végzett kutatásokat, elsősorban Erdélyre fókuszálva. Arra voltunk kíváncsiak, miként látja kutatóként, jogászként, amerikaiként az erdélyi kisebbséget érintő kérdéseket, mint például az autonómia, a nyelvi vagy a kisebbségi jogok nemzetközi visszhangja.
Nicole Nemeth édesapja Magyarországról menekült az Egyesült Államokba a kommunizmus idején. Habár a nyelvet nem sikerült megtanulnia, az amerikai diaszpórában felnőve erős magyar behatások érték, ezért egyszerre érzi magát amerikainak és magyarnak. Akkor jött rá, mennyire magyaros volt a ház, amiben felnőtt, amikor először utazott Magyarországra. Bár otthon nem beszéltek magyarul, rengeteg szokást őriztek, és a lakásukban ott voltak a hímzések, a tradicionális ruhák, az aprólékosan kimunkált kézműves tányérok a falon. Emellett a magyar munkamorál szellemében nevelték,
Nicole Nemeth lapunknak elmondta, úgy érzi, a határon túli, kisebbségben élő – elsősorban erdélyi – magyarok jogainak különböző aspektusait vizsgáló kutatása nagyon összetett, amihez új perspektívát ad a tény, hogy az Egyesült Államokból érkezett.
Sajnos a járványügyi korlátozások miatt eddig főként könyvek segítségével bővítette ismereteit, illetve interjúkat is készített Magyarországon, azonban most, hogy a határokat megnyitották, alkalma nyílik idelátogatni, felkeresni a helyi közösségeket. Kezdeti célja az volt, hogy általánosságban megértse a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában élő magyar közösségeket, ugyanakkor érdemesnek látta leszűkíteni a kutatási területét, így került át a fókusz Erdélyre. Döntésében az is segített, hogy az identitás megőrzéséért folytatott küzdelem Erdélyben kiemelkedően intenzív. A nagy létszámú, politikailag aktív magyar közösség, az identitás megőrzésére irányuló küzdelem hatására kutatja ezt a régiót.
Nem azt akarom mondani, hogy a magyarországi magyarok kevésbé magyarok, de valahogy az itt élők sokkal jobban kötődnek a magyarságukhoz” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal a jogász.
Bár nem kívánta személyes véleményét kifejteni az autonómia kérdéséről, a tengerentúli kutató elárulta, nem tartja lehetetlennek az erdélyi magyarok által célzott területi önrendelkezés létrejöttét, tekintve, hogy számos példát látunk Európában arra, hogy ez a békés együttélés egy modellje.
Nicole Nemeth úgy gondolja,
„Erdély évszázadokon át autonóm régió volt, így komoly történelmi tapasztalatuk van az itt élőknek. Ezzel együtt az autonómiakérdés nem pusztán kisebbségi jogi kérdés, hanem manapság politikai is. Úgy érzem, sokkal nagyobb nemzetközi fókusz irányul más kisebbségi csoportokra, ezért nagyszerű lenne, ha ezekhez hasonlóan a történelmi magyar kisebbség is fel tudná hívni magára a nemzetközi figyelmet” – fejti ki a jogász.
A kutató sokkolónak nevezte, mennyire nem ismerik a tengerentúlon a régiónkat, az itteni kisebbség helyzetét, és mindez a történelmi kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos ismeretek hiányából fakad. Ő sem gondolkozott a helyzet súlyosságán egészen addig, míg először Magyarországon nem járt. Édesapja például soha nem járt Erdélyben, mert erre nem volt lehetősége. Másrészt a Romániára vonatkozó emberi jogi jelentésében az Egyesült Államok külügyminisztériuma minden évben felsorol magyar sérelmeket, a közösséget sújtó diszkriminációt, ám ezeket Washington már nem kéri számon.
Nicole Nemeth kutatásának egy része ezekre a jelentésekre irányul, főként az elmúlt öt évre vonatkozóan. Megállapítása szerint a romániai magyar közösség hangja hallatszik leginkább a Kárpát-medence általa elemzett államai közül.
– hangsúlyozza a kutató, akinek tanulmánya idén nyáron jelenik meg a Hungarian Journal of Minority Studies-ban, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet angol nyelvű kiadványában.
Az ösztöndíjasok az erdélyi magyarság múltjának és jelenének számos vetületeit tanulmányozták
Fotó: MCC Egyesület
Nemeth lapunknak kiemelte, az amerikai diplomácia számára nagyobb súllyal esnek latba a vallásszabadsággal foglalkozó jelentések, mint az emberi jogiak. Ezekben az éves jelentésekben részletesen írnak a női jogok, a roma, a bevándorló- és az LMBTI-csoportok jogsérelmeiről, azonban a történelmi kisebbségek (beleértve a magyar közösségek) által elszenvedett jogsérelmeket vagy elhallgatják, vagy – egyes esetekben, például az Ukrajnáról szóló jelentésekben – nem is szerepelnek. Nicole Nemeth fontosnak tartja, hogy a magyar közösség vesse elemzés alá: hogyan lehet információkat úgy tálalni, hogy az a jelentésekben megemlített ügyekre a legnagyobb mértékben felhívja a figyelmet.
– vázolta lapunknak Nicole Nemeth, hozzátéve: ezeknek a kérdéseknek az elemzése elengedhetetlenül fontos azok számára, akik a kisebbségi csoportok érdekvédelmével foglalkoznak.
A kutató úgy gondolja, hogy a nyelvi jogok jelentik az erdélyi magyar közösség legnagyobb problémáját, mert valójában nem alkalmazzák ezeket. Emellett a kulturális jogok gyakorlása is problémás. „Ha egy romániai közösség vezetői nem érvényesítik a kisebbségi jogokat, és például a zászlóhasználaton, március 15-e megünneplésén keresztül az identitásukat megélő magyarok ellen lépnek fel, vagy ezen magyar lépéseket elítélik, ez olyan légkört hoz létre, mely leszivárog a közösség tagjainak szintjére. Aggodalomra ad okot, hogy ezek után a helyi román közösség felbátorodva léphet fel a magyar közösség tagjai ellen pusztán azért, mert ők magyarok” – állapította meg az amerikai kutató.
Nicole Nemeth a Krónikának elmondta, erdélyi magyarokkal beszélgetve azt tapasztalta, hogy nem táplálnak románellenes érzéseket, véleménye szerint az, hogy valaki magyar etnikumú Romániában, nem vonja maga után, hogy románellenes.
Az interjú és az erdélyi látogatás a Hungary Foundation és a Mathias Corvinus Collegium együttműködésében valósult meg.
Kigyulladt hétfőn reggel egy csíkszeredai bútorgyár fűrészport raktározó silója – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Mintegy százezer szavazattal többre számít a most vasárnapi államfőválasztáson Kelemen Hunor az öt évvel ezelőtti 357 ezer vokshoz képest.
Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.
Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.
A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.
Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.
Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!