A Kolozsvár közeli község Rákóczi-Bánffy kastélyát uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében péntek délután ünnepélyes keretek közt átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta az átadón a kastély történetére utalva, a történetet pedig Weisz Attila művészettörténész idézte fel. Hat évszázados története során ugyanis a kastélyt többször lerombolták, olyan is volt, hogy leégett, de mindig sikerült újraépíteni.
2024. május 17., 19:492024. május 17., 19:49
2024. május 17., 20:412024. május 17., 20:41
A zártkörű ünnepélyes átadón mintegy ötszázan vettek részt, megtelt a kastély egykori magtára helyén kialakított nagyterem. Ott ült az első sorban többek között Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Habsburg György nagykövet, az utolsó magyar király leszármazottja, Barcsay Tamás történészprofesszor, a kastély örököse, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem oldalági leszármazottja.
A kastély az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik majd
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Nagy Elek kolozsvári származású üzletember – aki tíz évvel ezelőtt megvásárolta, majd az általa alapított és vezetett Erdélyi Hagyományok Alapítványra ruházta át az épületet – köszöntésében felidézte, a gyalui vár évszázadokon keresztül védelmi feladatokat látott el, biztonságot nyújtott azoknak, akik a falakon belül voltak. A kuruc szabadságharc idején azonban a várat lerombolták, és az újraépített épület immár reprezentációs funkciót kapott. Amint emlékeztetett rá: a viharos 20. század ezt a funkciót is eltörölte.
Nagy Elek elmondta: úgy érezte, felmenőihez méltó módon az a küldetése, hogy megmentse a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára az épületegyüttest
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Felidézte: édesapja – akit Méhes György írói nevén ismer az erdélyi társadalom – 1944-ben az életével játszott, amikor a még német megszállás alatt levő Kolozsváron azt írta egy újságcikkében, hogy a románoknak és a magyaroknak, bármilyen állami berendezkedés legyen is, együtt kell élniük Erdélyben. Megállapította: a kelet-közép-európai népek egymásra vannak utalva, és csak az együttműködésük a jó megoldás. Nagy Elek arra is kitért, hogy ha az Erdélyi Hagyományok Alapítvány valami okból nem tudná ellátni a feladatait, az intézményt az Erdélyi Református Egyházkerületre bízza, hiszen az egyház évszázados tapasztalattal rendelkezik az értékőrzésben és az értékteremtésben egyaránt.
Semjén Zsolt szerint a kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „román barátainknak” köszönte meg, hogy ötmillió eurós támogatást biztosítottak a kastély felújítására az Európai Unió regionális operatív programján keresztül. Mint közölte: amikor kiderült, hogy ez az összeg nem lesz elég, ezt egészítette ki a magyar kormány 850 millió forinttal (2,2 millió euróval).
Úgy vélte: a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján álló kastélynak és az Erdélyi Hagyományok Alapítványnak a megmaradást kell szolgálnia. A magyar nyelv megmaradásának szükségességét egy Teller Ede világhírű fizikustól vett gondolattal szemléltette.
Mintegy ötszázan vettek részt a zártkörű ünnepélyes átadón
Fotó: erd
Maria Ramona Abrudan, az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője felidézte, sok előre nem látott esemény nehezítette a gyalui kastélyfelújítást, de mára minden a helyére került, és az általa képviselt intézmény is büszke arra, hogy mit sikerült megvalósítani.
Fotó: Gazda Árpád
Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere az Erdély első fejedelmének tekintett Gelut, és Vitéz Mihály gyalui várfoglalását is megemlítve úgy vélte: a kastély bizonyítéka az itt élő közösségek kulturális együttműködésének. Azt is megjegyezte azonban, hogy Gyalu várkastélya nem lesz „Electric Castle”, ehelyett mágnesként vonzza majd a kulturális művészeti és zenei eseményeket. Arra kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a hely szellemét a következő generációk számára. Az épületet az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Kolumbán Vilmos áldotta meg.
Az általános örömünnepnek olyan pillanata is volt, amikor nemcsak szép és jó hangzott el. Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az állófogadáson mondott pohárköszöntőjében említette meg: a gyalui kastélyt sikerült megmenteni, de számtalan más, hasonlóan értékes négy sarokbástyás erdélyi kastély vagy összeomlott, vagy az összeomlás határán áll. Ezek sorában többek között a radnóti, az aranyosmeggyesi a borosjenői és az alvinci kastélyt említette.
A várudvart péntekre és szombatra a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzői vették birtokba
Fotó: Gazda Árpád
Az épületet Barcsay Tamás történészprofesszor perelte vissza a román államtól. A professzor először a Krónikának adott interjút 2009-ben a kastéllyal kapcsolatos terveiről. Felidézte, hogy 2012-ben az őr riasztotta, hogy beszakadt azoknak a termeknek a mennyezete, amelyekben pár hónappal korábban még bált szervezett. Kijelentette: a legmerészebb álmai szerint alakult a gyalui történet.
Fotó: Gazda Árpád
Fantasztikusnak tartotta, hogy úgy sikerült felújítani, hogy kívülről őrzi a kastély régi képét, belülről viszont a modern kor kihívásainak is megfelel.
Fotó: Gazda Árpád
A gyalui várkastély néhány emeleti termében kiállítást rendeztek be a felújítás során előkerült leletekből, faragott kövekből. A várudvart pedig péntekre és szombatra a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzői vették birtokba. A középkori viseletbe öltözött hagyományőrzők várjátékokkal és gyermekfoglalkozásokkal szórakoztatják a kilátogatókat.
Fotó: Gazda Árpád
A középkori udvari életet felelevenítő tevékenységek közt megtalálható lesz az íjászat, a számszeríjászat, a számos középkori játék és ügyességi feladat, a kőhajítógépes és ágyútöltő játék, a kosaras körhinta, a vívásgyakorlás és vívásbemutató, a történelmi- és népi hangszerek ismertetője, az ékszerkészítés, a búzaőrlés, az üveggyöngykészítés, a szalagszövés, a zsinórsodrás, a gyertyamártás és a koszorúfonás is.
A kilátogatók magyar és román nyelvű vezetett várnéző sétákon ismerkedhetnek a várkastély történetével, érdekességeivel.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
„Akárhányszor kiderült, hogy ki vagyok, mindig kérdezték, mikor jövünk már vissza. Annyi kommunista propaganda ellenére a szolidaritást, a rokonszenvet nem sikerült kiölni az emberekből.”
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
szóljon hozzá!