A Kolozsvár közeli község Rákóczi-Bánffy kastélyát uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében péntek délután ünnepélyes keretek közt átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta az átadón a kastély történetére utalva, a történetet pedig Weisz Attila művészettörténész idézte fel. Hat évszázados története során ugyanis a kastélyt többször lerombolták, olyan is volt, hogy leégett, de mindig sikerült újraépíteni.
2024. május 17., 19:492024. május 17., 19:49
2024. május 17., 20:412024. május 17., 20:41
A zártkörű ünnepélyes átadón mintegy ötszázan vettek részt, megtelt a kastély egykori magtára helyén kialakított nagyterem. Ott ült az első sorban többek között Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Habsburg György nagykövet, az utolsó magyar király leszármazottja, Barcsay Tamás történészprofesszor, a kastély örököse, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem oldalági leszármazottja.
A kastély az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik majd
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Nagy Elek kolozsvári származású üzletember – aki tíz évvel ezelőtt megvásárolta, majd az általa alapított és vezetett Erdélyi Hagyományok Alapítványra ruházta át az épületet – köszöntésében felidézte, a gyalui vár évszázadokon keresztül védelmi feladatokat látott el, biztonságot nyújtott azoknak, akik a falakon belül voltak. A kuruc szabadságharc idején azonban a várat lerombolták, és az újraépített épület immár reprezentációs funkciót kapott. Amint emlékeztetett rá: a viharos 20. század ezt a funkciót is eltörölte.
Nagy Elek elmondta: úgy érezte, felmenőihez méltó módon az a küldetése, hogy megmentse a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára az épületegyüttest
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Felidézte: édesapja – akit Méhes György írói nevén ismer az erdélyi társadalom – 1944-ben az életével játszott, amikor a még német megszállás alatt levő Kolozsváron azt írta egy újságcikkében, hogy a románoknak és a magyaroknak, bármilyen állami berendezkedés legyen is, együtt kell élniük Erdélyben. Megállapította: a kelet-közép-európai népek egymásra vannak utalva, és csak az együttműködésük a jó megoldás. Nagy Elek arra is kitért, hogy ha az Erdélyi Hagyományok Alapítvány valami okból nem tudná ellátni a feladatait, az intézményt az Erdélyi Református Egyházkerületre bízza, hiszen az egyház évszázados tapasztalattal rendelkezik az értékőrzésben és az értékteremtésben egyaránt.
Semjén Zsolt szerint a kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „román barátainknak” köszönte meg, hogy ötmillió eurós támogatást biztosítottak a kastély felújítására az Európai Unió regionális operatív programján keresztül. Mint közölte: amikor kiderült, hogy ez az összeg nem lesz elég, ezt egészítette ki a magyar kormány 850 millió forinttal (2,2 millió euróval).
Úgy vélte: a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján álló kastélynak és az Erdélyi Hagyományok Alapítványnak a megmaradást kell szolgálnia. A magyar nyelv megmaradásának szükségességét egy Teller Ede világhírű fizikustól vett gondolattal szemléltette.
Mintegy ötszázan vettek részt a zártkörű ünnepélyes átadón
Fotó: erd
Maria Ramona Abrudan, az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője felidézte, sok előre nem látott esemény nehezítette a gyalui kastélyfelújítást, de mára minden a helyére került, és az általa képviselt intézmény is büszke arra, hogy mit sikerült megvalósítani.
Fotó: Gazda Árpád
Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere az Erdély első fejedelmének tekintett Gelut, és Vitéz Mihály gyalui várfoglalását is megemlítve úgy vélte: a kastély bizonyítéka az itt élő közösségek kulturális együttműködésének. Azt is megjegyezte azonban, hogy Gyalu várkastélya nem lesz „Electric Castle”, ehelyett mágnesként vonzza majd a kulturális művészeti és zenei eseményeket. Arra kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a hely szellemét a következő generációk számára. Az épületet az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Kolumbán Vilmos áldotta meg.
Az általános örömünnepnek olyan pillanata is volt, amikor nemcsak szép és jó hangzott el. Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az állófogadáson mondott pohárköszöntőjében említette meg: a gyalui kastélyt sikerült megmenteni, de számtalan más, hasonlóan értékes négy sarokbástyás erdélyi kastély vagy összeomlott, vagy az összeomlás határán áll. Ezek sorában többek között a radnóti, az aranyosmeggyesi a borosjenői és az alvinci kastélyt említette.
A várudvart péntekre és szombatra a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzői vették birtokba
Fotó: Gazda Árpád
Az épületet Barcsay Tamás történészprofesszor perelte vissza a román államtól. A professzor először a Krónikának adott interjút 2009-ben a kastéllyal kapcsolatos terveiről. Felidézte, hogy 2012-ben az őr riasztotta, hogy beszakadt azoknak a termeknek a mennyezete, amelyekben pár hónappal korábban még bált szervezett. Kijelentette: a legmerészebb álmai szerint alakult a gyalui történet.
Fotó: Gazda Árpád
Fantasztikusnak tartotta, hogy úgy sikerült felújítani, hogy kívülről őrzi a kastély régi képét, belülről viszont a modern kor kihívásainak is megfelel.
Fotó: Gazda Árpád
A gyalui várkastély néhány emeleti termében kiállítást rendeztek be a felújítás során előkerült leletekből, faragott kövekből. A várudvart pedig péntekre és szombatra a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzői vették birtokba. A középkori viseletbe öltözött hagyományőrzők várjátékokkal és gyermekfoglalkozásokkal szórakoztatják a kilátogatókat.
Fotó: Gazda Árpád
A középkori udvari életet felelevenítő tevékenységek közt megtalálható lesz az íjászat, a számszeríjászat, a számos középkori játék és ügyességi feladat, a kőhajítógépes és ágyútöltő játék, a kosaras körhinta, a vívásgyakorlás és vívásbemutató, a történelmi- és népi hangszerek ismertetője, az ékszerkészítés, a búzaőrlés, az üveggyöngykészítés, a szalagszövés, a zsinórsodrás, a gyertyamártás és a koszorúfonás is.
A kilátogatók magyar és román nyelvű vezetett várnéző sétákon ismerkedhetnek a várkastély történetével, érdekességeivel.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
„Akárhányszor kiderült, hogy ki vagyok, mindig kérdezték, mikor jövünk már vissza. Annyi kommunista propaganda ellenére a szolidaritást, a rokonszenvet nem sikerült kiölni az emberekből.”
Esőre és viharokra figyelmeztető narancssárga és sárga, vagyis másod- és elsőfokú riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) összesen 21 megyére.
Az elmúlt öt nap során négy személy meghalt Arad megyében a kánikula miatt – közölték pénteken a megyei sürgősségi kórház képviselői.
A kánikulára való tekintettel a Clubulcopiilor.ro portál górcső alá vette Románia 15 legjobb strandját, fürdőhelyét, amely a legtöbb értékelést kapta a látogatók részéről.
A jobb közúti összeköttetés biztosítása érdekében új utat fog építeni Nagyvárad agglomerációjában a Bihar megyei önkormányzat és a megyeszékhely polgármesteri hivatala – tájékoztatott pénteken a megyei közgyűlés sajtóosztálya.
Lopások sorozatára irányítja rá a figyelmet az Arad, Temes, Krassó-Szörány, Hunyad és részben Fehér megyében a főutakat és autópályákat kezelő Temesvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Újabb kánikulára figyelmeztető riasztásokat adtak ki pénteken a meteorológusok a Bánság, Erdély, Moldva, Dobrudzsa, a Partium, Olténia és Munténia különböző térségeire.
Áramütés miatt meghalt csütörtök este egy távközlési vállalat egy alkalmazottja, aki az Arad megyei Aradkövi településen egy villanyoszlopon dolgozott.
Ideiglenes helyszínen, a Sepsi Arénában tartják augusztus 29. és 31. között a Sepsi Tabakó Fesztivált az erdélyi Sepsiszentgyörgyön.
Csütörtök este sikerült eloltani a Brassó megyei az Alsóucsa (Ucea de Jos) község területén kitört erdőtüzet.
A Bákó megyei településeken zajló magyar oktatási programba bekapcsolódó óvónőket és tanítónőket keres a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ).
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)