Élethez viszonyulás, elmúláshoz közelítés: Szőcs Csaba plébános a gyászhoz, halálhoz való lelki hozzáállásról

A halottak napi lelki előkészület nem más, mint maga az ünnep: az imádságos emlékezés •  Fotó: Rab Zoltán

A halottak napi lelki előkészület nem más, mint maga az ünnep: az imádságos emlékezés

Fotó: Rab Zoltán

Nem úgy áll a dolog, hogy ha hiszem, van vírus, ha nem hiszem, nincs. Aki a hithez is így áll hozzá, az az életét tekintve nagyon a felületen marad, egyfajta horizontális életet él, a vertikálist kikapcsolja, mert úgy gondolja: ha hiszi, akkor van Isten, ha nem hiszi, akkor nincs – fogalmazott Mindenszentek és halottak napja közeledtével a Krónika megkeresésére Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenes római katolikus plébánosa.

Kiss Judit

2021. október 31., 18:542021. október 31., 18:54

– Közeledik Mindenszentek ünnepe és halottak napja. Idén a járványhelyzet miatti sok elhalálozás, temetés miatt talán más megvilágításba kerül az elmúlás, a gyász kérdésköre, az ahhoz való lelki viszonyulásunk. Papként miként látja: hogyan, milyen irányba változik a halálhoz való lelki hozzáállásunk? Vagy milyen irányba kellene változnia?

– Közösségi oldalamon azzal osztottam meg egy velem készült interjút a napokban, hogy egyelőre ez az utolsó, pár nap múlva azonban mégis vállaltam, hogy válaszoljak az Ön kérdéseire, mert sokak számára nagyon fontos dolgot vet fel, ami különleges hangsúlyt nyer ezekben a napokban. A halál és egyáltalán az elmúlás kérdését valóban jobban felszínre hozta a világjárvány az elmúlt hónapokban. A tévében néztük, hogy például az olaszoknál mekkora a baj, mennyi a koporsó, s erre lehet, mi megelőzzük őket… Előbb minden „máshol” történt. Aztán közeledni kezdett, a mi közösségünkből, szomszédságunkból, esetleg családunkból ragadott el a halál valakit vagy akár többeket is, nem ritkán nagyon korán.

Idézet
Előbb csak hangosan háborogtunk vagy csendesebben morogtunk a bevezetett korlátozások miatt, aztán itt is, ott is, a vírustagadók köréből, a járványszkeptikusok soraiból is el-elmentek ismerőseink, barátaink a másvilágra, mi meg maradtunk a döbbenettel és a magyarázatainkkal.

Járványügyben nem kívánok különösebben állást foglalni – véleményem természetesen nekem is van –, azt azonban a hit szempontjából szeretném leszögezni, hogy ez az egész nem hit kérdése. Nem úgy áll a dolog, hogy ha hiszem, van vírus, ha nem hiszem, nincs… Aki a hithez is így áll hozzá, az az életét tekintve nagyon a felületen marad, egyfajta horizontális életet él, a vertikálist kikapcsolja, mert úgy gondolja: ha hiszi, akkor van Isten, ha nem hiszi, akkor nincs.

– Ez kulcskérdésnek tekinthető?

– Életünk legnagyobb kérdése, és ettől nem tudom függetleníteni a gyász kérdését sem papként, sem emberként, keresztény emberként pedig különösképpen nem. A saját gyászolásomat sem. Mert a keresztény ember, még a pap is gyászol, amikor annak van az ideje. Akit „keresztény alapon” nem visel meg, nem borít ki, nem tör össze egy közeli hozzátartozójának a halála, az valójában nem keresztény, hanem önámító, hazudik önmagának. Jézus is sírt jó barátja, Lázár halálán.

Idézet
Ez alól nincsen senkinek felmentése, aki emberből van, s aki megismerte a szülői, testvéri, házastársi, gyermeki, baráti szeretetet, őt annak hiánya kikészíti. Innen kezdődik a gyász, pontosabban az elgyászolás folyamata.

Erre is vannak szakemberek, nem kifejezetten lelkészi szakterület, de nagyon közel van hozzá, mert igazából semmi sincs távol a lelkészi munkától, és mindenhol szükség lehet lelkipásztori kísérésben, ahol növekszik vagy fogyatkozik az élet. A halálhoz vagy az elmúláshoz való viszonyulásunk az élethez való viszonyulásunkba van kódolva. Aki csupán horizontális életet él, és életének mottója József Attila Ars poetica című versének e sorával kifejezhető: „Ehess, ihass, ölelhess, alhass!”, az nem tud mit kezdeni a halállal. Rendszeresen temetek papként, sok hozzáállást láttam már. Van, aki ilyenkor is inkább „jópofizik”, más túlzásba esve szervez, intéz és megold, ki ezért, ki azért nem tudja igazán megélni a pillanatot, saját halálára pedig gondolni sem mer.

Idézet
Pedig minden szerettünk elgyászolásában saját magunk törékenységével is szembe kell néznünk. Tehát nem is az a kérdés, hogyan halunk meg, hanem inkább az, hogy miként élünk…

– Mit tapasztal hívei körében, a bő másfél éve tartó, sok irányú félelmet generáló pandémia mennyire befolyásolta a vallásgyakorláshoz való viszonyulást?

– Tagadhatatlan, hogy befolyásolta a vallásgyakorlás módjait. Mindenkinél másképpen, ahogy mindenki másképpen viszonyul akár egy közösen átélt, fájdalmat okozó helyzethez: egyeseket nagyobb hitre, másokat a hittől, Istentől való elfordulásra vezet egy-egy próbatétel. Talán így van ez most is. Mi igyekeztünk elérhetővé tenni a hitbeli találkozásunk templomi alkalmait a bezártság idején, élőben közvetítettük a szentmiséket, ünnepi szertartásainkat a szászfenesi templomból, s erről az időközben beállt enyhülés idején sem mondtunk le.

Idézet
Sokaknak kapaszkodót jelentett és jelent ma is a közvetített szentmise, olyanoknak különösen, akik a járványhelyzet előtt sem jöhettek templomba, mert például betegségeket viselnek. De a szórvány vagy akár a távolba, külhonba szakadt testvérek „hazakapcsolásának” is jó eszköze lett a közvetítés.

Ezzel együtt persze azt is vallom, hogy ha a pékáruk kirakatát csak szemlélem, még nem fogok jóllakni, így a teljes részvétel a szentmisén a szent­áldozás, protestáns testvéreinknél az illető ünnepek teljes megélése az úrvacsora által történik. Erről nem mondhatunk le, a személyességnek ez sajátos szintje, erre akarom gyakrabban emlékeztetni a plébániaközösségemet is. Persze az is jó, ha valaki főzés közben odafülel a prédikációra, a közvetített liturgiát követi, de ha el tudna menni, s mégsem teszi meg, számára az nem részvétel. Azokban a hetekben, amikor a templomok zárva voltak, a püspökök adtak felmentést a vasárnapi szentmise kötelezettsége alól, ami nem azt jelentette, hogy érvényesen részt vehet valaki a misén tévés, rádiós vagy internetes közvetítés által, hanem azt, hogy neki ez most nem kötelező, a keletkezett űrt azonban azzal próbálja meg kezelni és kitölteni, hogy a lelkét Istenhez emeli a közvetített imádságba való bekapcsolódás által.

– A halottak napjára való lelki készülődésnek melyek a fő összetevői? Mit üzen lelkészként a nagyközönségnek november 1. és 2. alkalmából?

– Mindenszentek ünnepe és halottak napja szorosan összekapcsolódik, de nem egy és ugyanaz. A katolikus hagyományban Mindenszentek alkalmával a megdicsőült egyházra tekint a zarándok egyház.

Idézet
Egyszerűbben szólva: mi, akik az élet útjain botorkálva arra vagyunk hivatva, hogy a sok fontos, de alapvetően földi dolog mellett az örök üdvösségünkért is munkálkodjunk, azokra tekintünk, akiknek ez már sikerült.

Több ezer emberről hivatalosan kimondta az egyház, hogy eljutottak az üdvösségre, ők a szentek a naptárból. Egykor élt hús-vér emberek, akiknek ilyen értelemben „sikerült” az életük, ha legtöbbször nem is tartoztak a gazdagok és szépek közé… Hisszük, hogy lelki kapcsolatunk lehet velük, ők a megdicsőült egyház, példák számunkra. De van a tisztuló vagy szenvedő egyház, akik a specifikusan katolikus tanítás szerint haláluk után a tisztulás állapotába kerülnek (ezt mondták régebb emberi módon tisztítótűznek) és ebben a tisztulásukban „haladnak” Isten örök országa felé. Értük imádkozunk sírjaiknál, őket segítjük imánkkal, jó cselekedeteinkkel, alamizsnánkkal halottak napján, s annak előestéjén, november 1-jén. Itt kapcsolódik a két ünnep.

Idézet
A lelki előkészület nem más, mint maga az ünnep: az imádságos emlékezés, a hálaadás azokért, akik a liturgia szavával élve „előttünk jártak a hit jelével és a béke álmát alusszák”.

Előkészületként azonban az is jó, ha megengedjük magunknak a hiány érzését, szeretteink elvesztésének fájdalmát nem hessegetjük el magunktól, hanem átéljük, nem tagadjuk, hanem „szelídítjük” önmagunkban. A beismert, megengedett fájdalommal lehet dolgozni, haladni, de amíg tagadásban vagyunk, nincs aki segítsen, az ünnep és az emlékezés pedig csak összezavar. S ahogyan az élethez viszonyulunk, úgy tudunk az elmúláshoz közelíteni, ami mindenkit megvisel, de akinek hite van, annak mégis könnyebb: van kapaszkodója.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 23., szombat

Továbbra is télies körülmények között közlekednek a vonatok

Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.

Továbbra is télies körülmények között közlekednek a vonatok
2024. november 23., szombat

Hargita megye több ezer lakóját érinti az áramszolgáltatás szünetelése

Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.

Hargita megye több ezer lakóját érinti az áramszolgáltatás szünetelése
2024. november 23., szombat

Erős szélre, hóviharokra lehet számítani – figyelmeztetik az autósokat

A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.

Erős szélre, hóviharokra lehet számítani – figyelmeztetik az autósokat
2024. november 23., szombat

Tíz személyt kellett evakuálni egy székelyudvarhelyi tömbházból

Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.

Tíz személyt kellett evakuálni egy székelyudvarhelyi tömbházból
2024. november 23., szombat

Az erdélyi tudományos élet kiválóságait díjazták a kincses városban

Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.

Az erdélyi tudományos élet kiválóságait díjazták a kincses városban
2024. november 22., péntek

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”

Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”
2024. november 22., péntek

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek

Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek
2024. november 22., péntek

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére

Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére
2024. november 22., péntek

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát

Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát
2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné