Az Agerpres hírügynökség felidézte: tettének elkövetése előtt a férfi meglátogatta az ósinkai kolostort, ahol imádkozott és meghallgatott egy apáca által tartott beszédet. Útban hazafele egyszercsak lehúzott az út szélére, mert állítása szerint megvilágosodás érte, maga előtt látta az élete során elkövetett bűnöket. Egy vadászkéssel megpróbálta szíven szúrni magát, de az öngyilkossági kísérlet nem sikerült, a férfi pedig folytatta útját Brassó irányába – derül ki a nyomozati anyagból.

George Daniel Dancă, az ügyben eljáró brassói ügyész szerint ezek után Florin Mircea Buliga találkozott egy ismerősével, akitől csokoládét és egy orchideát kapott, és akit később hazakísért a lakására. Bevallása szerint később még találkoznia kellett volna valakivel, de azt lemondta, és este fél tíz körül hazament. Otthon – a vallomása szerint – szerette volna elmesélni a feleségének, hogy öngyilkosságot akart elkövetni, de az asszony részéről nem talált megértésre. A házaspár később egy időre egy biorezonancia-készülékre csatlakozott (a férfi biorezonancia-készülékeket és masszázsasztalokat forgalmazó céget igazgatott). Később a nő arra panaszkodott, hogy nem érzi jól magát, a férfi pedig felajánlotta, hogy megmasszírozza. Megvárta, amíg az asszony elaludt a masszázsasztalon, majd három késszúrással megölte. Ezt követően betakarta a holttestet és imádkozott azért, hogy felesége lelke egy jobb világba kerüljön, ahol megnyugszik. A halott asszony mellkasára helyezte a korábban ajándékba kapott orchideát.

Fél órán keresztül ismét rácsatlakozott a biorezonancia-készülékre, majd felhívta 18 éves lányát, aki közölte apjával, hogy nemsokára hazaér. 13 éves fia már aludt abban az órában. Miután a lány megérkezett, a férfi megvárta, hogy elaludjon, majd ugyanazzal a késsel szíven szúrta. Ezt követően alvó fiával is végzett.

Buliga egy órán át még otthon tartózkodott, majd bement a cégéhez, és ottmaradt reggelig. Másnap unokatestvérének, majd egyik barátjának is elmondta telefonon, hogy mit tett, de egyikük sem hitt neki. Barátja egy idő után mégis arra biztatta, hogy jelentkezzen a rendőrségen. A férfi végül megfogadta tanácsát, és beszámolt a hatóságoknak tettéről, anélkül, hogy megbánást tanúsított volna. „Arra a következtetésre jutottam, hogy nem bánta meg tettét, és meggyőződése szerint jót cselekedett” – összegezte az ügyész a kihallgatások eredményét.