„Naponta több vállalatvezető és iskolaigazgató is betelefonál a Hargita megyei tanfelügyelőségre, hogy meddig kell még várniuk a munkálatok kifizetésére, érdemi választ azonban továbbra sem tudunk adni” – nyilatkozta tegnap Bondor István főtanfelügyelő. Az intézmény vezetője szerint a megyei tanfelügyelőség októberben 8 millió lej támogatást kért a kormánytól a nyári iskolajavítási és felújítási munkálatokra, ehhez képest csupán 700 ezer lejt kaptak, novemberben pedig 10 millió lejt igényeltek, de az intézmény kérvényét figyelembe se vették. Mint mondta, a megyében 100 oktatásügyi intézményt tataroztak az elmúlt évben, a munkálatokért 11,4 millió lejt kellene fizetniük. „Olyan építkezési vállalatokról is tudunk, melyek több iskola javítását is elvállalták tavaly, és most gyakorlatilag a csőd szélén állnak” – magyarázta a tanfelügyelőség vezetője. – A cégek építkezési anyagokat vásároltak, munkásokat fizettek, és mindeddig egyetlen banit sem téríthettünk meg a kiadásaikból.”
A háromszéki tanintézmények közel négymillió lejjel tartoznak a tavaly elvégeztetett munkálatokért. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: az elmúlt évben összesen 16,27 millió lejes beruházásra kaptak minisztériumi jóváhagyást. A különböző bővítési, felújítási, tatarozási munkálatokat a tanintézményeknél el is végeztették, a kivitelezőknek viszont 3,9 millió lejt nem fizettek ki, mert az oktatási minisztérium nem utalta át a jóváhagyott öszszegeket. „Nincs olyan munkálat a megyében, amire nem fizettünk semmit – magyarázta a főtanfelügyelő. – Általában az utolsó részletet nem sikerült törleszteni, az utolsó negyedévben elvégzett munkák ellenértékével tartozunk.”
A megyei tanfelügyelőség a napokban küldte el a minisztériumnak a ki nem fizetett munkálatok, az elmaradások pontos listáját. Keresztély Irma abban bízik, hogy ha a kormány január végére elkészíti a költségvetés-tervezetet, februárban a parlament jóváhagyja, és legkésőbb február végéig törleszteni tudják az adósságokat. Ebben az évben eddig csak a fizetésekre érkeztek pénzek, más kiadásokra, beruházásokra egyelőre még ígéretet sem kaptak.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).