Elmondta: a közgyűjtemény mintegy 40 felsőoktatási intézménnyel áll kapcsolatban a világ minden tájáról. Dél-Koreából is együttműködnek egyetemekkel, egy, a mesterséges intelligencia segítségével történő kézírás-felismerési projektben.

„Nagyon gyorsan változik a világ, lépést kell tartani” – mondta a főigazgató, aki szerint ha el tudnák „olvastatni”, a jelentős mennyiségű kézírásos iratot, az „a történelemhez való hozzáférést” jelentené.

Soós Anna rektorhelyettes a BBTE több évszázados múltját és jelenlegi nemzetközi sikereit hangsúlyozta. Emlékeztetett:

A BBTE Romániában és a Kárpát-medencében is meghatározó szerepet tölt be az oktatás és kutatás terén, jelentőségét a nemzetközi rangsorok is alátámasztják, fontos nemzetközi hálózatok tagja – részletezte. Méreteiben is jelentős: 46 ezer diák tanul alap-, mester-, doktori és doktori utáni képzésen.

Örvendetesnek nevezte, hogy sikerült hivatalossá tenni a két intézmény között rég létező szakmai kapcsolatot.

Ovidiu Ghitta, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánja elmondta: maga is nyolc évig kutatott a Magyar Nemzeti Leváltárban doktori disszertációjához. Az intézményt szakmaisága, kutatóbarát volta miatt azóta is példaként állítja a romániai levéltárak munkatársai elé – mondta.

„Nagyon sokat számít az új történész-, levéltáros nemzedék képzésében ez az együttműködés” – fogalmazott az MTI-nek Rüsz-Fogarasi Enikő, a kar dékánhelyettese. Elmondta: a megállapodással szorosabbá válik az eddigi kapcsolat,

és a budapesti levéltárosok műhelymunkát tartanak Kolozsváron, ahol a legújabb eljárásokat ismertetik.

„A segítségnyújtás még intenzívebb lesz a magyarországi kollégák részéről (...).

– mutatott rá Rüsz-Fogarasi Enikő.

A BBTE Magyar Történeti Intézete székhelyén tartott rendezvényen a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai bemutatták az intézményt a kolozsvári oktatóknak, diákoknak, a levéltár adatbázisairól, az új technológiákról, digitalizációról, levéltár-pedagógiáról, állományvédelemről és restaurálásról hangzottak el előadások.