2010. január 05., 07:592010. január 05., 07:59
Bár néhányan már az elmúlt napokban kidobták elszáradt karácsonyfájukat, az igazi hullám holnaptól, azaz Vízkereszt napjától várható. Ekkortájt már nagyjából mindenki a szemétre viszi a december 24-én még gyönyörű zöldben pompázó karácsonyfát. Azoknak van mindössze esélyük tovább tartani a szeretet ünnepének egyik legfontosabb szimbólumát, akik cserepes fenyőt vásároltak, vagy akik olyan tartót szereztek be, amely segítségével rendszeresen locsolható a fa.
Mi lesz a sorsa a kidobott fának? Erre a kérdésre kereste a választ a Krónika, amikor megkereste több erdélyi és partiumi város köztisztasági vállalatának illetékesét. Ugyan a fák egy részét elviszik a guberálók, hogyha rövid ideig is, de meleget biztosítsanak ezekkel otthonaikban, a kidobott tűlevelűek többségének eltakarítása a köztisztaságiakra hárul. Mint a válaszokból kiderült, legtöbb helyen komposztálják a fákat, s csak a települések elenyésző hányadában hasznosítják fűtésre az egyébként is kis kalóriaértékű fenyőket.
Sepsiszentgyörgyön folyamatosan gyűjtik a szemétre kidobott karácsonyfákat – tudtuk meg Tóth Birtan Csabától, a Tega köztisztasági vállalat igazgatójától. Mint elmondta, a város lakóinak többsége január közepén bontja le a karácsonyfát, így mostanság indul a begyűjtési nagyüzem. A munka végeztével a fenyőfákat egy három éve beszerzett, különleges aprítógép segítségével feldarabolják, majd ezzel fűtik a vállalat telepeit és irodáit.
Magyarországon a korábban a Kossuth teret díszítő ország karácsonyfáját már a múlt hét folyamán feldarabolták, a tüzelőt pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy rászoruló családnak juttatta el. A közel 3 tonnás fenyőfa a kiválasztott család éves tüzelőjeként szolgál majd, figyelembe véve az enyhe telet, s azt, hogy csak egy helyiséget kell fűteniük. Az anya hat gyermekét neveli egyedül egyszobás tököli albérletében, amelyet egy kályha melegít. Az édesapa elhagyta gyermekeit, az édesanya dolgozik, de a szeretetszolgálat segítsége nélkül nem tudnának megélni. Tavaly a Baptista Szeretetszolgálat egy négy gyermekét egyedül nevelő édesanyának ajándékozta az ország karácsonyfáját. |
Gyergyószentmiklóson a karácsony után szemétre kerülő karácsonyfák eltakarítását a helyi közüzemek, a Go Rt. végzi. Azonban mivel nincs megfelelő berendezésük a kidobott fenyők faőrleményként való hasznosítására, a karácsonyfák a szeméttelepen végzik. „Évek óta kérjük az önkormányzatot, hogy támogassanak egy darálógép vásárlásában, hogy a különféle fahulladékokat hasznosítani tudjuk” – hangsúlyozta a Krónika kérdésére Nagy Attila, a Go Rt. műszaki vezetője. Mint részletezte, ha lenne egy ilyen berendezésük, akkor minden bizonynyal bedarálnák a karácsonyfákat, és a fahulladékkal üzemelő, úgynevezett dán kazánban elégetnék.
Csíkszeredában is lassan kikerülnek a karácsonyfák a szeméttározók mellé. Az AVE-Huron köztisztasági Kft. ügyvezető igazgatója közölte, idén is ők gondoskodnak az elszállításukról. „Tavaly lehetőségük volt elvinni a fákat azoknak, akik igényelték, azonban nem volt rá akkora érdeklődés, mint amekkorára számítottunk” – magyarázta Tóth László.
Megtudtuk, a vállalat illetékesei az ünnepet követő két hónapban folyamatosan gondoskodnak a fenyőfák elszállításáról a Cekend-tetői hulladéktározóba, ahol komposztálják ezeket. Az igazgató elmondása ugyanakkor arra is kitért, hogy mindazok, akik tüzelőanyagként szeretnék a fenyőfákat hasznosítani, idén is kapnak rá lehetőséget, bárki elviheti a fákat a kukák mellől, de csak azt megelőzően, hogy a köztisztasági vállalat munkatársai elszállítanák azokat.
Szatmárnémetiben is január első heteiben szállítják el a kidobott fenyőket. „Két-három hétig tart az elhasznált karácsonyfák eltakarítása. A lakosság már megszokta, hogy ne a kukákba dobja azokat, hanem a hulladékgyűjtő pontokon, a tárolók mellett helyezze el a megunt fenyőket” – nyilatkozta lapunknak Murg István, a partiumi megyeközpont köztisztasági vállalatának műszaki vezetője. Murg szerint ezt a fajta hulladékot nem tudják feldolgozni a szemeteskocsik silói, mert vastagok az ágak, és hamar megtelnének velük a tartályok, ezért a fákat rendszerint utánfutós traktorral szállítják ki a szeméttelepre.
„Sokszor megkérdezték tőlünk, mit lehet kezdeni ezekkel a karácsonyfákkal. Manapság csak azt érdemes felhasználni, amiből nyereséget lehet kovácsolni. Mivel ezeket nem lehet jövedelmezően újrahasznosítani, komposztáljuk őket” – részletezte az eljárást a szatmári cégvezető. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a száraz fenyőket nem tudják elégetni, mert ahhoz külön engedélyezett kemencéket kellene felszereltetniük, ám ezek telepítése nem kifizetődő.
„Azt kell mondanom, bárcsak minden szemetünk olyan lenne, mint a szezonját múlt karácsonyfa. Ez nem szennyezi a környezetet, továbbá viszonylag hamar és könnyen lebomlik” – tette hozzá Murg. Nagykárolyban szintén a szatmárnémeti székhelyű hulladékgazdálkodó vállalat gondoskodik a kidobott fenyők sorsáról, falvakon pedig rendszerint tűzifaként hasznosítják újra a karácsony jelképeit.
Sem idén, sem az elmúlt években nem dolgozott ki külön stratégiát a nagyváradi szemétszállítással foglalkozó vállalat a kidobott fenyőfák elszállítására, és esetleges felhasználására – fejtette ki a Krónika megkeresésére Ionel Ban termelési igazgató, aki egyelőre azt tanácsolja a váradiaknak, hogy a lecsupaszított karácsonyfákat ne a szeméttárolókba, hanem azok mellé helyezzék el, hogy a szokásos háztartási szemétnek is maradjon hely.
A szakember arra is kitért, nem zárja ki, hogy amennyiben idén megegyezést kötnek egy asztaloscéggel, a haszontalanná vált száraz fenyőket akár briketté is formálhatnák, hogy aztán fűtésre is felhasználható legyen. Ban tudomása szerint a bihari megyeszékhelyen működik olyan vállalat, amely műszakilag képes volna ezt megtenni, de mint bevallotta, egyelőre nem tárgyaltak ezügyben senkivel.
Az igazgató azt mondta, ha az időjárás is mellettük lesz, lehetséges, hogy januárra megszervezik a fenyőfák külön elszállítását és esetleges újrahasznosítását, nehogy „behálózzák a várost” az utcára dobott fenyőfák, ám ehhez – elmondása szerint – plusz munkaerőre és több pénzre lenne szükség.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.