Fotó: Gecse Noémi
Nehezen és drágábban lehet tűzifához jutni a székelyföldi és erdélyi településeken a megnövekedett kereslet, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítása óta.
Egyelőre kizárólag rossz hírek érkeznek az erdélyi tűzifapiacról a fűtésszezon kezdete óta: a tavalyi idényhez hasonlóan a kereslet növekedése – főleg a nagy fafeldolgozók jelenléte –, valamint az illegális kereskedés visszaszorítása miatt egyre nehezebben lehet beszerezni a tűzifát. A szakemberek szerint egyáltalán nem meglepő az sem, hogy az árnövekedési tendencia tovább folytatódik: az idei fűtési idényben is drágábban lehet hozzájutni a tüzelőanyaghoz, mint az előző téli szezonban.
Háromszéken az önkormányzatok próbálnak segíteni a lakóknak azokon a településeken, ahol erre egyáltalán lehetőség van. Fodor István, Bodok község polgármestere lapunknak elmondta,
Bodokon egyelőre nem jelent gondot a tüzelőanyag beszerzése, mert szinte mindenkinek van erdőrésze a közbirtokosságban, és onnan megkapják az osztalékot viszonylag megfizethető áron. Az önkormányzat is kiosztotta a fűtéssegélyt, ám a polgármester szerint gondot okoz, hogy nem mindenki vásárol ebből tüzelőt.
Az önkormányzat egyeztetett az erdészettel is, így a rászorulók engedélyt kaptak, hogy az állami erdőkből összegyűjtsék a száraz ágakat. Fodor István szerint nem mindenki él ezzel a lehetőséggel, „sokan azt várják, hogy hazavigyük a fát, és meg is gyújtsuk nekik a tüzet”. A polgármester úgy véli,
Fodor arra utalt, hogy egy szeptemberben benyújtott törvénytervezet értelmében legfeljebb három évig felfüggesztenék a legtöbb 20 centiméter átmérőjű és maximum 4 méter hosszú tűzifa exportját. A beterjesztő liberálisok szerint előre lehet vetíteni, hogy az idei tűzifamennyiség nem fogja fedezni annak a 3,6 millió háztartásnak a szükségletét, amelyek fával fűtenek.
Fotó: Pál Árpád
Nagyajtán is nehézségekbe ütközik a téli tüzelő beszerzése. Bihari Edömér polgármester úgy próbál segíteni a háromszéki település lakóinak, hogy a községi erdőből kitermelt fát önköltségi áron, méterét 150 lejért eladják a lakosságnak. „Összesen 180 köbméter fát tudunk szétosztani, az erőforrásunk véges, ez valószínű nem lesz elég a lakosságnak a télre” – részletezte az elöljáró. Ezért
Legtöbb hat méterre lehet kérést benyújtani, ez valójában a tartalékmegoldást jelenti. „Az állami erdészet vállalta, hogy kedvezményes áron kiszolgálja a nagyajtaiakat, s csak akkor adja el a fát a szabadpiacon, ha helyben már nem lesz rá igény” – összegezte a polgármester.
Egy neve elhallgatását kérő sepsiszéki erdész a Krónika kérdésére elmondta, valamelyest javult a helyzet az év elejéhez képest, amikor egyáltalán nem lehetett tűzifát kapni, mert októberben megkezdődtek a fővágások, és egészen márciusig zajlik a kitermelés. Hozzátette,
Meglátása szerint a fa drágulása a megnövekedett kereslettel magyarázható. „A brassói Kronospan fafeldolgozó felvásárolja a bükk-, gyertyán-, nyír- és nyárrönköket. Nem számít a méret, a 10 és 45 centiméter vastagságúakat is kéri, ugyanakkor nem kell felaprítani, háromméteres hosszúságban is átveszi, míg a háztartásokban általában egyméteres tűzifát használnak. A másik nagy feldolgozó, a rétyi üzemet működtető osztrák Holzindustrie Schweighofer csak fenyőt vásárol.
– avatott be a részletekbe az erdész.
Fotó: Barabás Ákos
A térségben egyébként egyre több tűzifát használnak: nagyon sok új ház épült az elmúlt években, ezeket már általában nem gázzal fűtik, hanem beszerelték a fás kazánt. Csak egy háztartásban évi 30-40 méter fát vásárolnak fel, ez megint csak a kereslet növekedéséhez vezetett – részletezte az erdész.
A fűtésszezon beálltával Maros megyében három helyről jelentették a polgármesteri hivatalok, hogy tűzifahiány van: Mezőbándról, Küküllőszéplakról és Nyárádmagyarósról. A helyzet részben megoldódott, Nyárádmagyaróson azonban az erdőtulajdonosok nehéz helyzetben vannak. Maros megye prefektusa, Lucian Goga azt nyilatkozta a Marosvásárhelyi Rádiónak, hogy Mezőbándon 132 méter fenyőfát biztosított az erdészeti hivatal a polgármesteri hivatalnak, igaz, a lakók elégedetlenek, hogy nem keményfát kaptak, de mindenképpen lesz mivel melegíteniük a fagyos téli napokon.
Goga arról is beszámolt, hogy Küküllőszéplak községnek szintén az erdészeti hivatal biztosított 214 méter fát, s ebből meg tudják oldani a lakosság ellátását, mivel Kislászló kivételével Küküllőszéplak községben van földgáz, és sokan azzal melegítenek.
Fotó: Barabás Ákos
Lapcsaládunk érdeklődésére Kacsó Antal nyárádmagyarósi polgármester elmondta, hogy
„A pár hete érvényes előírás szerint csak azoknak pecsételnek az erdejükből, akik tulajdonjoggal rendelkeznek. Eddig elég volt a birtoklevél, a kézzel írott adásvételi szerződés, de most már nem. Így abba a helyzetbe kerültünk, hogy bár a község területén 1700 hektárnyi erdő van, csupán 12 személynek bélyegeztek, a többieknek nem” – méltatlankodott a polgármester, aki szerint legalább egy féléves kifutási időt kellett volna hagyni az erdőtulajdonosoknak, s utána bevezetni ezt a szigorítást.
Sokan örökölték a földeket, de nem végeztették el a jelentős költséggel járó hagyatéki tárgyalást, így nem került a nevükre az erdő. Névelírások is történtek a birtoklevelekben, ez is megnehezíti a tulajdonjog megszerzését. A polgármester jelentette ezt a méltatlan helyzetet az erdészeti hivatalnak, a prefektúrának, s arra kérte a Maros megyei szenátorokat és képviselőket, hogy szólaljanak meg, s találjanak megoldást a problémára.
„Jelenleg az erdőkkel rendelkező emberek nem tudnak vágatni saját erdejükből, s nincs mivel fűtsék otthonukat. Császár Károly szenátor megígérte, hogy felszólal ebben az ügyben. Nemcsak magyarósiak vannak ebben a helyzetben, hanem megyeszerte többen, de nem mindenki meri ezt szóvá tenni” – mondta a polgármester.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!