Egyre égetőbb a háziorvoshiány: vonzóvá kell tenni a pályát a fiatalok számára a szakemberek szerint

Idén mindössze 321 rezidensi helyet hirdettek családorvosi szakosodásra, ez pedig jóval elmarad az országos szinten szükséges helyek számához képest, a következő öt évben ugyanis körülbelül 3 ezer háziorvos fogja elérni a nyugdíjkorhatárt – irányította rá a figyelmet minap kibocsátott közleményében a Román Orvosi Kamara. Daniel Coriu orvosprofesszor, a szakmai testület elnöke szerint az előrejelzések arra utalnak, hogy

európai szinten Románia egyike lesz azoknak az országoknak, ahol a legnagyobb hiány fog mutatkozni az egészségügyi alapellátásban dolgozó humán erőforrás tekintetében.

Ez pedig csökkenteni fogja a lakosság egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférését, és többletterhet ró a többi orvosi szakterületre is. Az akut orvoshiány megelőzése érdekében szakterületenként fel kell mérni a szükséges személyzetszámot, és ennek megfelelően kiegészíteni a meghirdetett rezidensi helyeket – szögezi le a közlemény.

Riasztó előrejelzés: „kihalnak” a háziorvosok, ha nem változtatnak az alapellátás finanszírozásán

Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.

„Nem elegendő megoldás növelni a rezidensi helyek számát” – reagált az orvoskamara követelésére Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára. A szakpolitikus a Krónika megkeresésére felidézte, az elmúlt öt-tíz évben a korábbinál több helyet hirdettek meg erre a szakosodásra, ám ez mégsem javított a helyzeten.

Egyrészt azért, mert gyakori, hogy azok választják ezt a szakot, akiknek már csak ez marad, és ezeket a helyeket arra használják, hogy időt nyerjenek, az egyetem elvégzése után ne kerüljenek az utcára, megkapják a rezidensi fizetést. Aki így választja el a helyet, egy év után újra vizsgázik, vagy leteszi ugyan a szakvizsgát, de utána második fizetős rezidensi vizsgára jelentkezik.

Vagyis sok esetben csak ugródeszkának használják a megnövelt családorvosi rezidenshelyeket, szögezte le a szakpolitikus.

Meglátása szerint az segítene, ha vonzóvá tennék a pályakezdő orvosok számára a családorvosi hivatást, amire különben hatalmas szükség van. „Ezt több elemmel is megteheti a minisztérium és az egészségbiztosító pénztár, egyrészt olyan finanszírozási gombokat kell beépíteni, melyek anyagilag is vonzóvá teszik ezt a szakterületet, másrészt szakmaisággal kell feltölteni, hogy szakmai elégtételt nyújtson. Több rugalmasságra lenne szükség, hogy a családorvos merjen fejlődni: biztosítani kellene a háttérben az átlátható rendszert, hogy végezhesse a munkáját” – részletezte az államtitkár.

„Ha nem megfelelőek a betegutak, a családorvos nem tudja továbbküldeni a beteget, hogy a diagnózisát konfirmálják, nem szavatolt az ingyenes hozzáférés a laboratóriumi, komputertomográf-, mágneses rezonanciás vizsgálatokhoz, az orvos nem tudja befejezni a betegellátás folyamatát, ami feszültséget okoz, a nem jól elvégzett munka érzetét erősíti, vagyis a tudás, a befektetett munka ellenére nem nyújt szakmai elégtételt” – összegezte Vass Levente.

Hasonlóképpen nyilatkozott kérdésünkre Szabó-Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok egyesületének elnöke is, aki azt is nehezményezi, hogy a rezidensvizsgák megszervezése után rukkolt elő az orvosi kamara a követeléssel.

– húzta alá a doktornő. Rámutatott, a szakmai és anyagi elégtétel, a társadalmi megbecsülés meghatározó tényezők a pályaválasztás szempontjából, ha ezeket nem szavatolják, hiába hirdetnek helyeket, nem lesz, aki azokat betöltse. Ha mégis elfoglalják a családorvosi rezidensi helyeket, a következő évben újravizsgáznak más szakra, ha mégis szakvizsgáznak, nem maradnak a hazai alapellátásban.

„Már nem olyan időket élünk, mint a kommunizmusban, amikor kihelyezték az orvost, s tetszett, nem tetszett, maradnia kellett, manapság már nem lehet senkit odaláncolni egy munkahelyhez” – fogalmazta meg Szabó-Soós Klára.

Arra is kitért, ugyanannyi pénzből, amennyi az állami alkalmazásban lévő orvos fizetése, a háziorvosnak egy rendelőt kell működtetnie, akárcsak egy vállalkozást.

Ki kell adni az alkalmazottak fizetését, be kell fizetni a járulékokat, a rendelőt ki kell meszeltetni, fertőtleníteni, és az is az orvost terheli, ha elfogy a szappan vagy a fecskendő.

A vállalkozásmenedzselés mellett a szakmai fejlődés is nehezített, hiszen hiába képezik magukat, ahhoz hogy felírhassanak egy asztma elleni gyógyszert, egy szorongásgátlót, vagy vérhígítót, el kell küldeniük a beteget más szakorvoshoz, hogy onnan kapjanak válaszlevelet. „Mindez megalázó, és frusztrálja az orvost” – szögezte le Szabó-Soós Klára.

Háziorvosok nélkül maradhat az ország, sürgetik a rendszer megreformálását

A háziorvosi rendszer megreformálását sürgette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke egy csütörtöki rendezvényen.

Már a városokban is érződik a háziorvoshiány, csak egyelőre még nem „ér csontig” – vallja Opris Zsolt, az orvosi kamara Kovászna megyei elnöke, aki szerint öt éven belül nagy baj, masszív orvoshiány lesz az alapellátásban, minden orvosra szükség van.

Arra a kérdésünkre, ilyen körülmények között hogyan fordulhat mégis elő olyan, hogy egy-egy kezdő orvos kénytelen bezárni az újonnan elindított háziorvosi rendelőjét, mert nincs elég feliratkozott páciense, Opris Zsolt kifejtette, a számok a hiányt jelzik, viszont sok más tényező befolyásolja, hogy ez miként csapódik le egy-egy adott praxis szintjén.

Ha például egy településen két- három évig nincs családorvos, a betegek kénytelenek feliratkozni máshová, nem tudnak éveket várni, amíg a helyzet megoldódik.

Végül pedig, mikor jelentkezik egy új orvos, nem szavatolható, hogy átiratkoznak a listájára, gyakran lojalitásból is maradnak annál a szakembernél, aki a szükségben segített rajtuk, részletezte a kamara háromszéki elnöke.

Arra is kitért, előfordul, hogy a pályakezdő orvos nem vesz át egy meglevő praxist az oda feliratkozott páciensekkel, nulláról akar építkezni, ám nem mindig jönnek össze a számításai. „Hiába jelzik a számok, hogy van kétpraxisnyi hely egy településen, ez még nem jelenti azt, hogy működőképes lesz két rendelő” – osztotta meg velünk tapasztalatait Opris Zsolt.

Porhintésnek tartják a háziorvosok az egészségügyi alapellátás kibővítését

Nemcsak a rendelőkben, hanem a páciens otthonában vagy tartózkodási helyén, munkaidőn kívül is elláthatják betegeiket és nyújthatnak egészségügyi szolgáltatásokat a háziorvosok egy új jogszabály értelmében.