A Szilágy megyei Zsobokon 20 elemista vesz részt a délutáni oktatási programban
Fotó: Gál-Jankó Katalin
A délutáni oktatási program keretében a diákok más szemszögből ismerkednek meg a tananyaggal, ezáltal erősödhet tanulási motivációjuk, ugyanakkor a közös munka, a csapatban való részvétel elősegíti szociális készségeik fejlődését. A Szilágy megyei Zsobokon tavaly szeptembertől számos tevékenység zajlik az Iskola Alapítvány programjának köszönhetően, a Dr. Molnár János Általános Iskola igazgatója, a délutáni oktatásban résztvevő pedagógusok tapasztalataikról, terveikről beszéltek a Krónikának.
2025. január 26., 18:142025. január 26., 18:14
2025. január 26., 18:182025. január 26., 18:18
Folyamatosan növekvő érdeklődés övezi az Iskola Alapítvány által működtetett, a magyar kormány finanszírozásával megvalósuló délutáni oktatási programot, amelyben a 2024/2025-ös tanévben 2904 elemista és 190 pedagógus vesz részt. A szórványvidékek magyar tanintézeteiben zajló program szeptemberben a Szilágy megyei, közel 300 fős, többségében magyarok lakta Zsobokon is elindult. Varga-Imre István, a Dr. Molnár János Általános Iskola igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, az elemista osztályokból 20 gyerek vesz részt a délutáni oktatási programban,
„A zsoboki iskolások összevont osztályokban tanulnak az alacsony létszám miatt, többségük intézményben nevelkedik, ezek a tények pedig kihívást jelentenek a mindennapokban. A délutáni alkalmak mindenképp az elmélyítést, megértést, a minőségi munka érdekeit képviselik” – fogalmazott az intézményvezető.
A diákok szerint a foglalkozásokon érdekes dolgokat játszva tanulhatnak
Fotó: Gál-Jankó Katalin
A délutáni oktatási program felelősének, Gál-Jankó Katalinnak meggyőződése, hogy az iskolának olyan helynek kell lennie, ahová a gyermek örömmel megy, ahol jól érezve magát az életre készül fel. Mint mondta, a mindennapokban ezt kőkemény munka elérni. „Nyilván a délutáni oktatás pedagógus szemmel nézve plusz lehetőség a minőségi munka végzésére, ugyanakkor a gyermek szemszögéből olyan program, ami miatt ő többet kell üljön az iskolában. Egyértelmű, hogy
Már-már álomszerű, de nekünk, pedagógusoknak ebben felelősségünk van” – hangsúlyozta lapunknak a magyartanárnő. Rámutatott, a programmal kapcsolatban a legtöbb gyereknek pozitív tapasztalatai vannak, mert érdekes dolgokat játszva tanulhatnak.
A programnak köszönhetően szociális készségeiket is fejleszthetik a gyerekek
Fotó: Gál-Jankó Katalin
„Három gyermekünk vesz részt a délutáni programban, így tőlük valós információkkal szolgálhatok azt illetően, hogyan érzik magukat ott. Sokszor fárasztónak, hosszúnak értékelik a napot, több szabadidőre vágyva, de összességében azt vallják, hogy érdekes. Egyértelműen nem a házi feladat megoldási ideje tölti fel őket, hanem azok a tevékenységek, amelyek ezeken túlmutatnak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy
Fóris Melinda-Piroska tanítónő arról beszélt lapunknak, hogy a program keretében a diákok számos tevékenységen vesznek részt, mint például a táncoktatás, művészetterápiás foglalkozások, önismereti- és társas játékok, kézműves tevékenységek, színjátszás, mozgásos játékok, hagyományőrző tevékenységek. „A közös munka, a csapatban való részvétel elősegíti a szociális készségek fejlődését, mint például az együttműködés, kommunikáció, empátia és konfliktuskezelés.
A foglalkozások erősítik a tanulási motivációt, hiszen a délutáni programok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a diákok más szemszögből ismerkedjenek meg a tananyaggal. A gyakran interaktív és élvezetes módszerekkel szemben az iskolai órák számos esetben monotonabbak” – mutatott rá a zsoboki iskola pedagógusa.
A színjátszó kör ünnepek alkalmával szerepel
Fotó: Gál-Jankó Katalin
Hozzátette, a különféle készségfejlesztő foglalkozások segíthetnek fenntartani a gyerekek érdeklődését és motivációját a tanulás iránt, miközben új ismeretekre is szert tesznek. Mint kifejtette, a művészetek, kézművesség, zene vagy akár a tudományos projektek segítik a gyerekek kreativitásának kibontakozását. Az ilyen tevékenységek során a diákok új megoldásokat keresnek, próbálkoznak, kísérleteznek, és így fejlesztik problémamegoldó képességüket. „A kreativitás fejlesztése fontos, mivel a 21. századi munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van az innovatív gondolkodásra és az alkalmazkodó képességre. Itt önálló döntéseket hozhatnak és saját tempójukban dolgozhatnak.
Az ilyen típusú tapasztalatok segítenek kialakítani az önbizalmat és a kitartást” – világított rá Fóris Melinda-Piroska. Arra is kitért, hogy a különféle délutáni mozgásos tevékenységek, mint a sport, tánc vagy kinti játékok, hozzájárulnak a gyerekek fizikai fejlődéséhez és egészségük megőrzéséhez, hiszen a rendszeres mozgás nemcsak a testi egészséget javítja, hanem a mentális jólétet is támogatja.
Elkészültek a családtípusú gyermekotthonok a Szilágy megyei Zsobokon, ahol az érvényben lévő gyermekvédelmi törvény miatt kellett átalakulnia a Bethesda Gyermekotthon és Szórvány-iskolaközpontnak.
A délutáni oktatási program felelősétől azt is megkérdeztük, hogy milyen foglalkozásokat terveznek még a tanév hátralevő részében. Gál-Jankó Katalin elmondta, júniusig lesznek olyan tevékenységek, amelyek rendszeres jelleggel futnak.
ehhez pedig Dezső Ákos és Dezső Eszter táncoktatókat hívjuk segítségül. Mindenképpen szeretnénk mindenkiből kiaknázni odafigyeléssel és bizalommal azt, ami mélyen ott van, ezért a művészetterápiás foglalkozások folytatását is tervezzük Gál-Máté Anikó szakember bevonásával” – sorolta a magyartanárnő.
A sütő-főző szakkor a gasztro kultúra fejlesztését is célozza
Fotó: Gál-Jankó Katalin
Mint kifejtette, nagy sikernek örvend a „Süssünk-főzzünk kulcskompetenciákkal fűszerezve” szakkörük, melynek keretében a diákokkal közösen különböző finomságokat készítenek, miközben komoly fejlesztés történik: mértékegységeket alakítgatnak, recepteket értelmeznek, alapanyagok után kutatnak. Ez az inspiráló tevékenység a gasztro kultúra fejlesztését is célozza, a programfelelős szerint pedig hosszútávon felbecsülhetetlen tudást kínál. A naptári év jeles eseményeit ugyanakkor a megszokott módon ünneplik az iskolában, ezért a színjátszó csoport is lendületben marad.
„A felsorolást folytathatnánk, de sokkal inkább azt tartjuk fontosnak, hogy
Igyekszünk minden segítséget megadni, erőn felül is, hogy mindenki megízlelhesse a sikert. Szintén fontosnak tartjuk a projektpedagógiát előtérbe helyezni, hogy az aktív tanulást szem előtt tartva tudjon fejlődni problémamegoldó készségük, illetve szeretnénk a tanulókat együttműködésre, és nem versengésre tanítani” – hangsúlyozta Gál-Jankó Katalin.
A délutáni tevékenységek erősítik a résztvevők szociális kapcsolatait
Fotó: Gál-Jankó Katalin
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a zsoboki iskola pedagógusai mit vélnek a program legfőbb hozadékának. Ambrus-Ferencz Edit tanítónő szerint a gyerekek sokat nyernek a délutáni oktatásba és készségfejlesztő tevékenységekbe való bekapcsolódás által, ezek a tevékenységek ugyanis elősegítik a tanulók holisztikus fejlődését, erősítik szociális kapcsolataikat, kreativitásukat.
A komplex problémák megoldásában való részvétel, a különböző ismeretek elsajátítása és az önálló munka mind olyan készségeket fejlesztenek, amelyek segítenek abban, hogy a gyerekek később sikeresek legyenek a munka világában és a társadalomban. A szülői oldalt is szem előtt tartva fontos megjegyezni, hogy gyermekét biztonságban tudhatja a család, ami ebben a felgyorsult, leterhelt világban nagy pozitívum. Pedagógus pedig szemmel jó látni, hogy a gyerekek lelkesek, és sokat fejlődnek a foglalkozások során. A kreatív tanulási módszerek inspirálják őket” – értékelte a Szilágy megyei tanítónő.
Először zárt be a kolozsvári önkormányzati rendészet egy boltot büntetésül azért, mert kiskorú számára értékesített dohányterméket.
Idén is félmillió gyerek részese a meleg ebéd programnak. A hangzatosnak tűnő nagy szám ellenére azonban csak minden hatodik gyerek kaphat államilag támogatott meleg ebédet, az érintett iskolák kiválasztásáról a megyei tanfelügyelőségek döntenek.
Az elmúlt évekhez képest nem nőtt a termőföld ára Arad megyében, de azért akadnak kiugróan magas kínálatok: Pécska határában például 30 ezer eurót is kértek egy hektárért, az aranyáron kínált mezőgazdasági terület árát az autópálya közelsége srófolta fel.
A Hargita megyei Kissolymos unitárius egyházközsége egy 1772-ből származó értékes terítőt adott át megőrzésre a Magyar Unitárius Egyháznak, a textília a Vallásszabadság Háza múzeumába került.
Az ország első, 1600 méter feletti hegyimentő-állomását építik meg a borsafüredi új sípályája kabinos felvonójának hegyállomása közelében. Egy menedékházat is kialakítanak és kilátókat is építenek.
Tetemes összegre büntette az állatvédelmi rendőrség azt a Szatmár megyei férfit, aki szándékosan elhagyta a kutyáját: a falujától 35 km-re engedte szabadon, hogy a házőrző ne térhessen haza.
Újabb pályázatot nyert el a Kolozs megyei önkormányzat a csucsai Boncza-kastély felújítására, az erről szóló határozattervezetet szerdai ülésén fogadta el a képviselő-testület. Vákár István alelnök szerint tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok.
Újra megjelent a sertéspestis Maros megyében – állapították meg a szakemberek egy háztáji gazdaságban elhullt disznók vizsgálata során. Emiatt elmaradnak vagy átszervezésre kerülnek a hétvégére tervezett disznótoros mulatságok.
Egy máramarosszigeti gépkocsivezető pofozkodással akarta jobb belátásra bírni a szabálytalankodó sofőrt, aki egy útkereszteződésben eléje vágott. Pechére az is kiderült, hogy ittasan ült a volán mögé, az egyenruhások bűnvádi eljárást indítottak ellene.
Az Aradi Szigorított Fegyintézetben fogvatartottak a – különböző cégeknél, illetve a börtön sertésfarmján végzett – munkájuk során valamivel több mint tízmillió lejjel gyarapították az intézmény jövedelmét tavaly.
szóljon hozzá!