Fotó: Gecse Noémi
Rekordarányban, mintegy negyven százalékkal drágult egy év alatt az étkezési burgonya Romániában, ugyanakkor a termesztők számára szép profitot hozó tavalyi esztendő ellensúlyozza a korábbi évek veszteségeit. A kézdivásárhelyi Burgonyanemesítő Kísérleti Állomás igazgatója, Mike Lujza szerint Erdély-szerte felértékelődik a pityókatermesztés.
2019. március 03., 09:232019. március 03., 09:23
2019. március 03., 09:272019. március 03., 09:27
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly az összes haszonnövény közül a burgonya drágult a legtöbbet: egy év alatt mintegy negyven százalékkal emelkedett a fogyasztói ára. Az utóbbi öt év átlagában a krumplitermesztők számára a 2018-as esztendő hozta a legtöbb profitot, ami némileg kiegyensúlyozta a korábbi évek veszteségeit. Míg idén Háromszéken a pityóka nagybani ára 1,50–2 lej/kg, tavaly a gazdáktól 30–40 baniért vásárolták fel a viszonteladók.
– mondotta a Krónikának Mike Lujza mezőgazdasági kutató, a kézdivásárhelyi Burgonyanemesítő Kísérleti Állomás igazgatója, akivel a székelyföldi, illetve az erdélyi krumplitermesztés helyzetét vesszük számba. A legtöbb romániai mezőgazdasági kutatóállomáshoz hasonlóan az elmúlt két évben a kézdivásárhelyi intézet helyzete is rendeződött, miután a kormány döntése értelmében 2017-ben átszervezték, adósságait rendezték, és kiszámítható szakminisztériumi finanszírozással helyzetbe hozták a kutatói tevékenységet és a vetőgumó-termelést.
A kézdiszéki intézet idén mindössze 150 tonna vetőgumót tud értékesíteni, aminek több mint a fele a legkeresettebb erdélyi krumplifajta, a Gared, de van holland vetőgumójuk is.
A Kelet- és Nyugat-Európát megjárt élelmiszerbotrány – miszerint a keleti EU-s tagállamok gyengébb minőséget kapnak – tökéletesen ráillik a holland burgonyára is. A hollandok a kelet-európai országok számára több nagy hozamú, nagy gumójú, és magas víztartalmú burgonyafajtát nemesítettek ki, amelyek viszont nem ízletesek, és meg sem közelítik a hagyományos erdélyi fajták beltartalmát. Mike Lujza szerint ezeket a holland fajtákat sehol Nyugat-Európában nem forgalmazzák, csak kizárólag Európa keleti felében terítik.
„Mi is kénytelenek vagyunk ezekből importálni és vetőgumót termelni, mert a Kárpátokon túli, déli megyékben van rá kereslet” – magyarázza a kutató. Noha a holland vetőgumófajták előállítása még a kutatóállomás számára is túl költséges, a piaci kereslet miatt mégis megéri. A hazai fajtáknál nagyobb a hozama, és
Erdélyben a helyi fajták vezetnek. A kívül piros, belül sárga húsú Gared a legkeresettebb, és az egyik legízletesebb háromszéki krumpli, de jól elkel a Nemere, a Millenium és a Redsec is. A hazai választék ennél sokkal nagyobb, de a kutató szerint a termelők néhány fajtát keresnek, amihez hozzászoktak már, ami ízletes, és jó a hozama is. A mezőgazdasági minisztérium AFIR-programjában jó eséllyel lehet krumplitermesztési támogatásra pályázni, aminek feltétele, hogy a termelő a kutatóállomásokon keresztül megvásárolható hazai fajtákat használjon.
Erdélyben ma már nemcsak a Csíki-medencére, Háromszékre, illetve a Barcaságra korlátozódik a jó minőségű vető-, illetve fogyasztási krumpli előállítása. A kutató szerint kezd kiépülni a Kolozs és a Szilágy megyei krumplitermesztés hírneve is: az észak-erdélyi megyékben is egyre többen látnak fantáziát a burgonyatermesztésben.
Fotó: Gecse Noémi
Mike Lujza szerint a krumplitermesztés fellendülésével átértékelődik a vetőgumó előállítása is, amihez a tudományos előírások szerint zárt zónákra lenne szükség, olyan határrészekre vagy településekre, ahol nem lehet étkezési burgonyát termeszteni. Ez Romániában egyelőre nehezen kivitelezhető, de várhatóan ezzel kapcsolatban is megszületik a szükséges szakminisztériumi szabályozás, ahogyan ez Nyugat-Európa-szerte régóta működik. Hasonló próbálkozás a kommunizmus idején volt a Kolozs megyei Gyaluban, ahol speciális vetőgumó-előállítási övezetet hoztak létre.
A hiányzó, és emiatt egyre drágább hazai munkaerő miatt
„Egy hektár burgonya gépesített termesztése mintegy 15 ezer lejes beruházást igényel. Ahhoz legalább 30 tonnás hektárátlag kell, hogy a termelőnek megérje befektetni” – magyarázza a szakember, aki azt is hangsúlyozza, hogy a burgonyatermesztés jövedelmezőségét csak több év átlagában lehet értékelni, hiszen nagyüzemekben is előfordul, hogy egy-egy teljesen ráfizetéses évet zárnak.
Kezdő termelőknek azt javasolja, hogy kisebb területeken próbálkozzanak, és csak úgy álljanak rá tartósan burgonyatermesztésre, ha értenek hozzá, illetve kitanulják ennek tudnivalóit. „Több olyan agrárvállalkozót ismerek, akik évek óta minden jövedelmüket visszaforgatják gépparkba, mert rájöttek, hogy megfelelő gépek, gépsorok nélkül semmire nem mennek, annyira drága a kézi munka. Ha elég kitartóak, és beszerzik a termesztéshez szükséges teljes gépparkot, akkor már lehet hosszabb távra tervezni – magyarázza a kutató.
Az országban jelenleg két burgonyafeldolgozó nagyüzem működik, ahol fűszerezett krumpliszirmot (chipset) gyártanak. A két regáti nagyvállalat mintegy 2700 hektáron termeltet szerződéses rendszerben ipari burgonyát. „A csíki sört gyártó csíkszentsimoni vállalat elkezdte az ország harmadik krumplifeldolgozó üzemét építeni.
– fogalmaz Mike Lujza, aki úgy látja, a burgonyaágazatnak már most biztos piaca van Romániában.
„Kovászna megyében a nagyobb farmok szövetkezetbe tömörültek, hogy jobb áron értékesítsék kínálatukat. Az utóbbi években nálunk és a Barcaságban is több raktárépület, hűtőház épült, ahonnan az ország több nagyáruházát ellátják burgonyával egész évben. Ma már olyan nagybani felvásárló is van, aki begyűjti a kisebb termelők terményét, amit szortíroz, csomagol és továbbítja az üzleteknek” – magyarázza a kutató.
A piac és a termelők is egyre inkább szerveződnek, ezzel magyarázható, hogy egyre kevesebb az importkrumpli az üzletek polcain. A kísérleti állomás igazgatója szerint minden országban kialakultak azok a helyi fajták, amelyek a helyi piacot uralják, és ez a járható út Románia számára is.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
1 hozzászólás