Csúcsra járatják az utazni vágyók a tesztelést, hosszú a várakozási idő a laborokban

Jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban azoknak a száma, akik külföldi utazásukhoz kérésre teszteltetik az ország állami vagy magántulajdonban levő laboratóriumaiban, fertőzöttek-e koronavírussal, hogy aztán a határnál felmutathassák a – reményeik szerint – negatív teszteredményt. A kedden 13 órakor kibocsátott hatósági tájékoztatás szerint az azt megelőző 24 órában elvégzett 21 135 tesztből 8008 kérésre történt.

És amint az várható volt, ezzel együtt látványosan megnőtt a várakozási idő is, a legtöbb bukaresti klinikán átlagosan kéthetes várakozás után 340–390 lejért lehet elvégezni a koronavírustesztet.

A G4Media hírportál számos, az ország különböző vidékén található klinikán érdeklődött a vírus jelenlétét kimutató PCR-tesztek ára és a kialakult várólista felől: a mintavételt leghamarabb egy jászvásári klinikán szerdára sikerült előjegyezni, de a koronavírusteszt eredményére itt is további öt munkanapot kell várni. Volt azonban olyan konstancai szolgáltató, ahol már csak októberre lehet feliratkozni a tesztelésre. Következtetésük szerint

átlagosan két hétbe telik, amíg a külföldi nyaralásra készülő vagy egészségi állapotuk miatt aggódó emberek megtudhatják, hogy elkapták-e a koronavírus-fertőzést.

Jelentősen megnőtt a várakozási idő Kolozsváron is: míg a járványkórházban pár héttel ezelőtt már másnapra lehetett online PCR, vagyis polimeráz láncreakción alapuló tesztre jelentkezni, most erre két hetet kell várni. kedden délután augusztus 11-e volt a legkorábbi szabad időpont a fizetős tesztek esetében. A biológiai mintát egyébként 290 lej ellenében veszik le, és 24 órán belül elektronikus levélben közlik az eredményt.  

A Pro Vitam laboratóriumban eközben érdeklődésünkre azt közölték, még tudják teljesíteni, hogy a Kolozsváron levett minták esetében 48 óra alatt, Sepsiszentgyörgyön pedig 24 óra alatt kiadják az angol nyelven is megszövegezett teszteredményt.

Érkeznek a visszajelzések a turistáktól, hogy nem kapják meg időben a koronavírusteszt-eredményeket – osztotta meg kedden tapasztalatait a Krónika megkeresésére Joós Ștefan, a Christian Tour utazási iroda háromszéki képviselője. Kérdésünkre leszögezte ugyanakkor, hogy hasonló problémák esetén nem tudnak segíteni.

– összegzett az utazásszervező.

De egyáltalán milyen tesztet kérnek a határnál? Mi a különbség a PCR-, a gyorsteszt és az antitestvizsgálat között, mennyire pontosak, milyen esetben alkalmazhatók és hogyan végzik őket? – merült fel az elmúlt időszakban nem csupán az utazni vágyókban a kérdés.  

„A határon való belépéskor PCR koronavírusteszt felmutatását kérik a különböző országok” – válaszolta megkeresésünkre Fejér Szilárd, a Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója. Emlékeztetett egyúttal,

országonként eltérő, hogy egy vagy két teszteredményre van szükség, 48 órás vagy éppen 72 órás eredményt kell felmutatni.

A szakember is arról beszélt ugyanakkor, hogy a turistáktól érkező megkeresések  csúcsra járatják a laboratóriumok kapacitását, így nem minden esetben tudják vállalni, hogy a kért időintervallumra feldolgozzák a mintákat. Fejér Szilárd ugyanakkor úgy véli, jobb lenne, ha minél többen a belföldi nyaralást választanák, és a laboratóriumok inkább a célzott tesztek elvégzésére, a potenciális fertőzöttek kiszűrésére fordíthatnák az erőforrásaikat. Kitért arra is, hogy a nyaralni készülők között is előfordult pozitív eredmény, esetükben meghiúsul a tervezett utazás.

Fejér Szilárd hangsúlyozta egyúttal, hogy a szerológiai vizsgálaton alapuló gyorstesztek biztonsági szűrésre nem alkalmasak, hiszen azok nem a vírus, hanem az ellenanyag (antitest) jelenlétét mutatják ki.

Elképzelhető, hogy akinek van igazolása arról, hogy már átesett a fertőzésen, felmutathat a határon egy szerológiai tesztet, hogy van immunválasza, de esetleges, hogy ezt elfogadják, vagy sem,

részletezte a szakértő. Hozzátette, a gyorstesztnek gyenge a hatékonysága, az érzékenysége és a specifikussága, valahol 50 százalékra tehető, hogy a teszt alapján kiderüljön, hogy valaki fertőzött, vagy sem. „Ilyen valószínűséggel egy javasasszony is megmondja, hogy valaki koronavírus-fertőzött, vagy sem” – mutatott rá frappánsan a kutató. Hozzátette, a szerológiai tesztek arra jók, hogy ha valaki már átesett a fertőzésen, kimutassák, mennyire védett. Ha a szervezetben kimutatható mennyiségű antitest van, akkor ha másodszor el is kapja a betegséget, sokkal enyhébb lefolyású lesz. Másrészt ezeknek a  teszteknek akkor nő meg a szerepük, ha megjelennek a védőoltások, mert akkor  lehet vizsgálni, hogy ha valaki megkapta a vakcinát, van-e immunválasza, és az mennyire erős.

Hasonlóképpen nyilatkozott lapcsaládunk megkeresésére Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, aki ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy sok tévhit is kering ezekkel kapcsolatosan a lakosság körében.

Tar Gyöngyi is kiemelte:

a fertőzés igazolására a PCR-teszt a leghitelesebb módszer, ez a globálisan és országosan elfogadott legmegbízhatóbb teszt, amivel az új fertőzöttek számának alakulását követik.

Ez tehát a fertőzés pillanatnyi meglétét (vagy hiányát) tudja megmutatni, azt, hogy a teszt elvégzésekor az illető fertőzött-e, vagy sem. A vizsgálat során az orr- vagy szájgarat-nyálkahártyáról vesznek mintát. A teszt elvégzése előtt ajánlott az étkezés, ivás mellőzése, a legjobb pedig, ha a reggeli órákban, fogmosás és szájöblögetés előtt végzik el. A helyesen levett és feldolgozott minta esetén a PCR-teszt pontossága 95 százalék feletti.

Emellett a járvány megjelenése óta többféle gyorstesztváltozatot is kifejlesztettek azzal a céllal, hogy lerövidítsék azt az átlagosan 5-6 órás időtartamot, amely a PCR-tesztek elvégzéséhez szükséges. A gond az, hogy

a gyorstesztek továbbra is pontatlanok, eddig még nem sikerült egyetlen megbízható változatot sem kidolgozni.

„Nem hitelesek, ezért nem is használjuk, és nem is ajánljuk őket. Ha egy ilyen súlyos fertőzés esetében egy vizsgálati módszer bizonytalan, hamis eredményeket adhat, akkor elvetjük, mert egyaránt veszélyes az, ha egy fertőzött esetében negatív vagy ha egy egészséges személynél pozitív fals eredményt mutat. A hatóságok sem fogadják el a magas tévedési esély miatt” – húzta alá Tar Gyöngyi.

A szakember által harmadikként említett módszer az úgynevezett antitestvizsgálat, amelyet vérből végeznek. Fontos viszont kiemelni, hogy ez a vírus pillanatnyi jelenlétének kimutatására nem alkalmas, ehelyett arról árulkodik, hogy korábban átesett-e már a személy a fertőzésen, vagy sem.

Az antitestvizsgálatok tulajdonképpen az immunrendszer által a vírus ellen termelt antitesteket mutatják ki, amelyek átlagosan a fertőzés után 10–14 nappal jelennek meg a szervezetben.

– magyarázta a szakember.

Az antitestvizsgálat elvégzése tehát tulajdonképpen csak akkor indokolt, ha valaki kíváncsi, hogy átesett-e már a fertőzésen, vagy sem. Pozitív eredmény esetében ugyanakkor el kell végezni egy PCR-tesztet is, hogy megbizonyosodjanak, már nem fertőző az illető.

Tar Gyöngyi továbbá arra is kitért, hogy az antitestvizsgálat elvégzése olcsóbb, mint a PCR-teszté, mivel az ehhez szükséges gép már korábban is a laboratóriumok rendelkezésére állt, és használták más kórokozók esetében. „Mivel kevesebbe kerül, sokaknak csábítónak tűnhet, hogy ezt válasszák, de nincs értelme, mert úgysem fogadják el például a határátkelőknél, mivel nem az aktuális állapotról ad képet, hanem a két héttel azelőttiről. A másik gond az, hogy amikor egy érdeklődő felhív egy laboratóriumot, és megkérdezi, hogy végeznek-e koronavírustesztet, a válasz kimerül egy igenben, de nem magyarázzák el a különböző tesztek közötti különbségeket. Ezért, ha a páciens a legolcsóbb változatot kéri, akkor antitestvizsgálatot vagy gyorstesztet végeznek nála, ami még olcsóbb, de egyiket sem tudják majd felhasználni” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.