• Egyre nagyobb gondot okoznak a gyergyószentmiklósi városvezetésnek azok a roma családok, amelyek engedély nélkül költöznek be az önkormányzati tulajdonban lévő elhagyott ingatlanokba. Nemrég a csendőrök segítségével lakoltattak ki, a hadsereg egykori istállóiban és lőszerraktáraiban meghúzódó csoportot. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok egyikében már gyergyószentmiklósi személyi igazolvánnyal rendelkező romák laktak, ők fordultak panaszlevéllel Pap József polgármesterhez. Azt kérték: akadályozza meg az éjszakai órákban is hangoskodó, az egyébként is romos épületeket még inkább tönkretevő „idegen cigányok” beözönlését. Az elöljáró felkérésére október 28-án négyfős csendőri csapat szállt ki a helyszínre kilakoltatni a törvénytelenül odaköltözött romákat. A csendőrök gumibottal és könnygázzal léptek fel az önkényes épületfoglalók ellen.
Romák védték romáktól az istállókat
Demokratikus gumibotozás
„A polgármester kérésére szálltunk ki a helyszínre, hogy kilakoltassuk az épületet törvénytelenül bitorló romákat” – mondta Ionel Cafengiu csendőrparancsnok. A parancsnok megmutatta azt az írásos lakossági bejelentést is, amelyet a Pap József polgármestertől származó félhivatalos lakhatási engedéllyel rendelkező romák fogalmaztak. „Először csak kimentünk, és felszólítottuk őket, hogy távozzék az épületből, akinek nincs ott lakásengedélye. Amikor másodszor mentünk ki ellenőrzésre, hegyezett végű botokkal felfegyverkezve fogadtak” – magyarázta a parancsnok, aki elismerte: valóban gumibottal és könnygáz bevetésével léptek fel a támadó romák ellen. Aki belekeveredett a csetepatéba, annak kijutott a gumibotból is, a könnygázból pedig jutott mindenkinek. „Azt hittük, minket akarnak elkergetni a fekete ruhások, mert mindenkit kiparancsoltak a ház elé, és követelték, hogy akinek nincs engedélye, menjen el. Másodszor már verekedtek is azzal, aki nem akart menni” – mesélte Demeter Mária, aki a Téglagyár utcai romasorról költözött át az egykori istállóba.
Félhivatalos megsajnálás
Pap József szerint hivatalos lakhatási engedéllyel senki nem rendelkezik az ott lakó romák közül, viszont a gyergyószentmiklósi illetőségű személyi igazolvánnyal rendelkezőknek maga írt személyre szóló elismervényt, hogy tavaszig használhatják az épületet. „Azzal a feltétellel egyeztem bele az ottlakásba, hogy cserében őrzik az épületeket, és nem engednek idegeneket garázdálkodni” – mondta el lapunknak a polgármester.
Ezt egyébként a polgármester engedélyével rendelkező romák közül Gábor István, az ügy egyetlen sérültje is megerősítette. „Idegességemben vágtam össze a karomat, mert azt hittem, a polgármester nem akar szóba állni velem” – mesélte a fiatalember, aki a polgármesteri hivatal folyosóján vagdosta össze a karját október 16-án, amikor a lakhatási engedélyért várt bebocsátásra a polgármestertől. „Nézze meg, hogy leverték a plafont a sátorosok, ezt a falat is ők bontották meg. Mi felelünk itt mindenért, papírunk van róla” – mutatta ottjártunkkor Gábor István a személyre szóló polgármesteri iratot.
„Nem akartam jóváhagyni a romáknak az ottlakást, mivel az istállókban nincsenek emberi körülmények. De megsajnáltam őket, és egy félhivatalos elismervénnyel engedélyeztem, hogy ott maradhassanak” – magyarázta a polgármester. Azt azonban elismerte: inkább a betolakodó romáktól való megkülönböztetés érdekében bocsátott ki ideiglenes engedélyt az „istállólakóknak.”
Nincs hiteles képviselője a roma lakosságnak
A gyergyószentmiklósi roma lakosságnak nincs legitim, mindenki által elismert képviselője. Sem Zsigmond Andrást, a polgármesteri hivatal roma ügyekkel foglalkozó referensét, sem a Romapárt (Partida Romilor) nevű szervezet által kinevezett Mikola Istvánt nem ismerik el képviselőjüknek. A problémát a legutóbbi lakossági fórumon Kalányos Ferenc helyi roma lakos is felvetette. „Senki nem veszi figyelembe a romákat, válogatás nélkül ütik-verik őket a bőrük színe miatt” – mondta indítványozva: szervezzenek roma lakossági fórumot, ahol elmondhatnák panaszaikat és olyan képviselőt találnának, akit mindannyian elismernek.
Az Európai Parlamentben is
foglalkoztak az abafáji esettel
Szászrégen Abafája negyedében európai parlamenti képviselők vizsgálták ki azt az esetet, amikor a rohamrendőrök rálőttek az ott lakókra. Mohácsi Viktória és Lévai Katalin sajtónyilatkozatban ítélte el a rendőrség eljárását, mely meglátásuk szerint európai uniós szabványokat és emberi jogokat sért. Amint azt lapunk is hírül adta, szeptember 7-én a rendőrség különleges alakulata (DIAS) könnygázzal, sörétes és élestöltetű fegyverrel támadt az abafájai roma közösségre. A hatóságok hivatalos változata szerint a szászrégeni rendőrök idézést szerettek volna kézbesíteni a kollégájukat sértegető roma fiatalembereknek. Mivel tartottak a cigányok haragjától, a rohamalakulat tagjait hívták segítségül. A rohamrendőrök huszonkét romát sebesítettek meg, további tizenötöt tettlegesen bántalmaztak – nőket és kiskorúakat is.
---------