Sokkal fontosabb írói programként elmondani azt, ami történt, mint arról magyarázni, hogy ki a felelős, ki a bűnös mindezért – fejtette ki Tompa Andrea a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Magyar Írók Ligája „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok című közös kolozsvári rendezvénye keretében megszervezett szerzői estjén.
2017. május 24., 18:042017. május 24., 18:04
2017. május 24., 18:142017. május 24., 18:14
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok című kétnapos kincses városbeli rendezvényének vendége volt többek közt Tompa Andrea író, aki írói hitvallásáról könyveiről is beszélt szülővárosában.
„Sokkal fontosabb írói programként elmondani azt, ami történt, mint arról magyarázni, hogy ki a felelős, ki a bűnös mindezért” – fejtette ki Tompa Andrea a Babeș-Bolyai Egyetemen bölcsész karán, az egykori Marianumban tartott rendezvényen, ahol Visky András, a kolozsvári magyar színház művészeti vezetője beszélgetett az íróval.
Visky rögtön az elején elmondta, bár eredetileg arra készültek, hogy az író beleegyezésével Tompa Andrea legújabb, megjelenés előtt álló új könyvéről is beszélnek, végül letett róla, mert az egyik olvasó ismerőse arra kérte, ne rontsa el az olvasmány élményét.
Tompa Andreától a közönség megtudhatta,
hiszen amikor Kolozsvárról kitelepedett Magyarországra, az állampolgárság megszerzéséhez, amelyet végül 2000-ben kapott meg, bizonyítania kellett magyarságát.
A Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben, A hóhér háza című regények szerzője ugyanakkor az írás kulisszatitkaiba, dilemmáiba is betekintését engedett. Mint kifejtette: számára problémát jelent, hogy egy történet elmesélésekor nehéz olyan nézőpontot találni, amelyben maguk az elbeszélő karakterek is felelősek a történtekért. Mint részletezte, ő
Visky András felvetésére, hogy fontos szerepet játszik a regényeiben a család, Tompa Andrea úgy fogalmazott, maga is csonka családban nőtt fel, ezért azt szeretné megérteni, hogy társadalomtudományi szempontból miként tetten érthető az erdélyi magyar családok szétesése a 20. század második felében.
Az író arról is beszélt, hogy a regényeiben igyekszik megmaradni a kisember – bár nem szereti ezt a szót – nézőpontjánál, őt az érdekli, hogy van-e választási lehetőségük azoknak a karaktereknek, amelyeket bemutat. Mint részletezte, elsősorban szemléltetni kívánja egy adott kor történéseit, azonban tartózkodik arról, hogy erkölcsi, morális szentenciákat fogalmazzon meg a regényei szereplőiről,
„Az embernek van véleménye a diktatúráról, nehéz visszaszorítani saját értékítéletét” – mutatott rá szemléletesként a regényírás nehézségeire.
Tompa Andrea A hóhér háza című, 2010-ben megjelent regénye egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, 2013-ban napvilágot látott, Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című regénye egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg.
Utóbbi történelmi regény és énregény egyszerre: a hősök élete hol jelképesen, hol valóságosan fonódik egybe újra meg újra. A karakterek felváltva beszélnek az olvasóhoz: a Brassó mellett élő aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya, akik igazi nagy, szenvedélyes találkozásban részesülnek a tudásra és hasznos működésre szomjas Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!