Sokkal fontosabb írói programként elmondani azt, ami történt, mint arról magyarázni, hogy ki a felelős, ki a bűnös mindezért – fejtette ki Tompa Andrea a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Magyar Írók Ligája „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok című közös kolozsvári rendezvénye keretében megszervezett szerzői estjén.
2017. május 24., 18:042017. május 24., 18:04
2017. május 24., 18:142017. május 24., 18:14
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok című kétnapos kincses városbeli rendezvényének vendége volt többek közt Tompa Andrea író, aki írói hitvallásáról könyveiről is beszélt szülővárosában.
„Sokkal fontosabb írói programként elmondani azt, ami történt, mint arról magyarázni, hogy ki a felelős, ki a bűnös mindezért” – fejtette ki Tompa Andrea a Babeș-Bolyai Egyetemen bölcsész karán, az egykori Marianumban tartott rendezvényen, ahol Visky András, a kolozsvári magyar színház művészeti vezetője beszélgetett az íróval.
Visky rögtön az elején elmondta, bár eredetileg arra készültek, hogy az író beleegyezésével Tompa Andrea legújabb, megjelenés előtt álló új könyvéről is beszélnek, végül letett róla, mert az egyik olvasó ismerőse arra kérte, ne rontsa el az olvasmány élményét.
Tompa Andreától a közönség megtudhatta,
hiszen amikor Kolozsvárról kitelepedett Magyarországra, az állampolgárság megszerzéséhez, amelyet végül 2000-ben kapott meg, bizonyítania kellett magyarságát.
A Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben, A hóhér háza című regények szerzője ugyanakkor az írás kulisszatitkaiba, dilemmáiba is betekintését engedett. Mint kifejtette: számára problémát jelent, hogy egy történet elmesélésekor nehéz olyan nézőpontot találni, amelyben maguk az elbeszélő karakterek is felelősek a történtekért. Mint részletezte, ő
Visky András felvetésére, hogy fontos szerepet játszik a regényeiben a család, Tompa Andrea úgy fogalmazott, maga is csonka családban nőtt fel, ezért azt szeretné megérteni, hogy társadalomtudományi szempontból miként tetten érthető az erdélyi magyar családok szétesése a 20. század második felében.
Az író arról is beszélt, hogy a regényeiben igyekszik megmaradni a kisember – bár nem szereti ezt a szót – nézőpontjánál, őt az érdekli, hogy van-e választási lehetőségük azoknak a karaktereknek, amelyeket bemutat. Mint részletezte, elsősorban szemléltetni kívánja egy adott kor történéseit, azonban tartózkodik arról, hogy erkölcsi, morális szentenciákat fogalmazzon meg a regényei szereplőiről,
„Az embernek van véleménye a diktatúráról, nehéz visszaszorítani saját értékítéletét” – mutatott rá szemléletesként a regényírás nehézségeire.
Tompa Andrea A hóhér háza című, 2010-ben megjelent regénye egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, 2013-ban napvilágot látott, Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című regénye egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg.
Utóbbi történelmi regény és énregény egyszerre: a hősök élete hol jelképesen, hol valóságosan fonódik egybe újra meg újra. A karakterek felváltva beszélnek az olvasóhoz: a Brassó mellett élő aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya, akik igazi nagy, szenvedélyes találkozásban részesülnek a tudásra és hasznos működésre szomjas Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
szóljon hozzá!