Fotó: Veres Nándor
Románia messzemenően nem fordít elegendő pénzt és figyelmet a szívbetegségek másodlagos megelőzésére – derül ki az európai raportőri csoport jelentéséből. Az eredményt a magas elhalálozási rátából lehet a leginkább lemérni.
2021. október 01., 08:102021. október 01., 08:10
Annak ellenére, hogy Romániában az iszkémiás szívbetegség és a népiesen szélütésnek nevezett stroke okozza az elhalálozások csaknem 38 százalékát, megelőzve a rákos betegségek okozta halálesetek számát, a hazai politikum és az általa irányított egészségügyi rendszer még mindig nem fordít kellő komolyságot és pénzt a szívbetegségek szekunder megelőzésére. (A másodlagos megelőzés célja a megbetegedés, illetve az annak kialakulásához kapcsolódó kóros állapotok korai, lehetőleg a preklinikai szakaszban való felismerése, hogy a hatásos kezelés mielőbb megkezdődhessen. A korai felismerés alapvető lehetőségeit a szűrővizsgálatok jelentik – szerk. megj.)
Ezt nemcsak az Európai Bizottság közegészségügyi kérdésekért felelős The Health Policy Partnership munkacsoportjának raportőre, Theodora Benedek állítja, a statisztikai adatok is erről tanúskodnak. A marosvásárhelyi szívorvos szerint a magas elhalálozási arány elsősorban a kezelésre szánt alacsony költségvetésnek tudható be.
– szemléltette számadatokkal a helyzetet Theodora Benedek. Az évi 16 euróval az ország az európai ranglista utolsó előtti helyét foglalja el Albánia és a volt Szovjetunió utódállamai mögött. Ilyen körülmények között senkit nem lephet meg, hogy hazánkban háromszor akkora a szívbetegségek által okozott elhalálozási ráta, mint Európa más országaiban. A stroke esetében valamivel jobban áll az ország: „csak” kétszer annyian halnak meg, mint a kontinens többi országaiban. A pénzhiány, illetve az összegek szakszerűtlen felhasználása oda vezetett, hogy az utóbbi évtizedben megugrott azon halálesetek aránya, amelyek megfelelő kezeléssel megelőzhetők lettek volna. A pénzhiányon túl a koherens egészségügyi szakpolitika hiánya is megteszi a maga hatását.
Nem csak az egységes elképzelés hiányzik, pontos felmérések sem léteznek. Az országban nagyon kevés rehabilitációs központ működik, a betegek többsége egy hét után úgy hagyja el a kórházat, hogy semmiféle utókezelést nem kap.
„A pácienseknek kevesebb mint negyede kapott szaktanácsot a rekuperációs módszerekről. Közülük is csak 14 százalékának adatott meg, hogy azt betartsa.
– mutatott rá egy másik lényeges gondra a marosvásárhelyi egyetemi tanár. Mivel az országos biztosító pénztár nem téríti meg a jellegzetes rehabilitációs kezeléseket, a rendszer évente csaknem 120 ezer beteget bíz a sors kezére. Ennél is érthetetlenebb, hogy központi szinten nem léteznek útmutatók, amelyeket a kórházból kibocsátott személyek kezébe adhatnának. Az illetékesek még azokat az európai eligazító szövegeket sem fordítják le minden esetben, amelyekhez biztosított az ingyenes hozzáférés. Más esetben oly későre készül el a román nyelvű változat, hogy az útmutatóba foglaltak egy része képtelen tartani a lépést a tudománnyal, és aktualitását veszíti.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
szóljon hozzá!