A református egyház éppen a váradi önkormányzat megkeresése nyomán alakította át úgy a belső teret az épület felújítása során, hogy osztálytermeket lehessen bennük létrehozni
Fotó: Nagyváradi Polgármesteri Hivatal
Elutasítják a szegregáció vádját a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola ügyében érintett oktatási és egyházi vezetők a Csűry István református püspök Facebook-oldalán közzétett román nyelvű nyilatkozatban.
2022. szeptember 03., 13:092022. szeptember 03., 13:09
2022. szeptember 03., 13:182022. szeptember 03., 13:18
A nyilatkozat aláírói – Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, Rácz Beáta, a román és magyar tagozattal működő Nicolae Bălcescu Általános Iskola igazgatóhelyettese és Bíró Emese, a magyar szülői szövetség elnöke – a román oktatási miniszter 2016/6134-es szegregációellenes rendeletére hivatkoznak, amely rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatási egységek szervezése nem minősül szegregációnak.
Mint arról beszámoltunk, Nagyváradon a szeptember 5-ei iskolakezdés előtti napokban az keltett indulatokat, hogy az oktatásügyi minisztérium – szegregáció gyanúja miatt – nem járult hozzá ahhoz, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tannyelvű osztályai a református püspökség által ingyenesen felajánlott, újonnan felújított épületbe költözzenek. Ezért az iskolában hétfőtől – a megfelelő számú tanterem hiányában – két váltásban indul a tanítás.
A péntek este közzétett, az MTI által idézett nyilatkozat aláírói közlik: a református püspökség 2021-ben vásárolta a Bălcescu-iskola számára felajánlott épületet és eredetileg diákotthont és szegénykonyhát szeretett volna berendezni benne, de 2021 februárjában a magyar közösség, az iskola tanári és szülői közössége, valamint az önkormányzat részéről érkező megkeresések nyomán módosították a terveket. Az épület felújítása során úgy alakították át a belső teret, hogy osztálytermeket lehessen bennük létrehozni; 2021 márciusában aláírták a polgármesteri hivatallal azt a szerződést, amelynek értelmében az egyház díjmentesen haszonkölcsönbe adja a saját költségén felújított és bebútorozott épületet, hogy ebben működhessenek a Bălcescu-iskola magyar osztályai.
Ekkor az oktatás körülményeit ellenőrző hatóság (ARACIP) szakértői kiszálltak a helyszínre, és megállapították, hogy az épület minden szempontból megfelel az oktatási céloknak. Ahhoz azonban, hogy az iskola használatba vegye az épületet, az ARACIP jóváhagyását miniszteri rendeletben kellett volna kihirdetni, amelyet Románia Hivatalos Közlönyében is közzé kellett volna tenni. E miniszteri rendelet, mely a nagyváradi mellett további négyszáz romániai oktatási helyszín helyzetét tisztázná, mindeddig nem jelent meg.
A nyilatkozat aláírói arra is kitértek, hogy a magyar osztályoknak a református egyház által felajánlott épületbe való elköltöztetésével valamennyi érintett fél egyetértett. Az iskolán kívülről érkezett a szegregációs vád, amely alapján augusztus végén egy minisztériumi bizottság megvizsgálta a költözés ügyét. Az aláírók úgy vélték, a törvény téves értelmezéséből fakad a Bihar megyei tanfelügyelőségnek az az értelmezése, hogy a költözés kapcsán fennáll a szegregáció veszélye. Leszögezték: az ügyben eljáró valamennyi fél a helyi közösség érdekét nézve, jóhiszeműen járt el.
Csűry István püspök szombaton az MTI kérdésére úgy értékelte, hogy valakik ráütöttek az egyház kinyújtott segítő kezére. „Nem adjuk fel azt a küzdelmet, hogy a jót adni kell, és a jót adjuk, még akkor is, ha ilyen nehézségekkel szembesülünk” – nyilatkozta a püspök, hozzátéve, a Bălcescu-iskola magyar osztályai eddig is külön épületben működtek, azt az épületet viszont már nem kívánta tovább bérelni az önkormányzat. Ezáltal viszont csak a magyar osztályok „kerültek az utcára”, az ő segítségükre sietett az egyház. A püspök érthetetlennek tartja a szegregáció vádját ilyen körülmények között. Hozzátette: minden rászorulónak szívesen nyújtanak segítséget, de ehhez becsületesnek és őszintének kell lenni.
Szegregációra hivatkozva akadályozzák a nagyváradi Nicolae Bălcescu általános iskola magyar osztályainak elköltöztetését pár nappal a tanévkezdés előtt.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
„Ránk számíthatsz!” az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
Két szászrégeni banda tagjai verekedtek össze szombaton a szászrégeni strandon. Az eseményről nem számolt be a Maros megyei rendőr-főkapitányság, ám miután egy helyi román lap részletesen írt a történtekről, kedden több személyt őrizetbe vettek.
Mintegy 400 rendőr és csendőr keresi a 37 éves Emil Gânj Maros megyei férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta a házat barátnőjére, aki a tűzvészben életét vesztette. A férfi felkutatása egész éjjel folytatódott.
Az Erdélyi-szigethegységben lévő Vârtop üdülőfaluban táborozó diákok egy csoportját szállították kórházba kedd éjjel ételmérgezés gyanújával.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
szóljon hozzá!